Hunter
Számos bolygó vár még felfedezésre a Naprendszerben
A kutatók minden erőfeszítésük ellenére sem találják meg a gyakran X bolygóként emlegetett már-már mesebeli tizedik bolygót a Neptunuszon túl. A vadászatban részt vevő csillagászok mégis azt kezdik feltételezni, hogy az X bolygó mellett lesz egy Y és Z jelű is, sőt, talán a teljes ábécé sem lesz elegendő a Nap körül keringő világok jelölésére.
A csillagászok évek óta figyelik a Neptunusz mögött meghúzódó területet, a Kuiper-övet, ami tele van üstökösszerű objektumokkal. A Kuiper-öv közel 8 milliárd kilométerre húzódik a Naptól számítva, ami valamivel több mint ötvenszerese a Nap-Föld távolságnak, azaz 50 csillagászati egység (CSE). 1992 óta több mint 800 Kuiper-öv objektumot (KBO) találtak. Ezekből több nagyjából a Plútó méretének felével rendelkezik. Az utóbbi években egyre nagyobb KBO-kra bukkantak, ami táptalajt adott azoknak a spekulációknak, mely szerint egy vagy több Plútó méretű testre bukkanhatnak a jövőben, mégis több csillagász reménytelennek tartja a felfedezést.
Egy újonnan kibontakozó elméleti nézet szerint számos, a Plútónál nagyobb világ rejtőzik a Naprendszer peremén. Egyesek olyan távol vannak, hogy akár egy fénysebességgel utazó űrhajónak is több mint egy évet venne igénybe az oda vezető út. "Ha azt nézzük, hogy a mi áttekintésünk szinte a teljes Kuiper-övet lefedi, akkor azt kell mondanom, hogy mostanában nem fogunk semmi olyat találni, ami nagyobb a Plútónál" - nyilatkozott Mike Brown, a Caltech csillagásza.
A remények sorvadásának hatására egy új tanulmány jelent meg e hónapban, mely szerint egyes KBO-k kisebbek, mint feltételezik. Egy távoli objektum méretét gyakran fényvisszaverő képessége, albedója alapján becslik meg. A csillagászok éveken át úgy vélték a KBO-k elég sötétek, mindössze 4 százalékát verik vissza a napfénynek. Az Arizona Egyetem csillagásza John Stanberry a NASA Spitzer űrtávcsövét vette igénybe az objektumok valódi albedójának megállapításához. "Eredményeink szerint az albedók 6 és 18 százalék között váltakoznak az általunk elemzett nyolc objektum esetében" - mondta Stansberry.
A Hubble felvétele a Szednáról - szinte láthatatlan
Ha egy KBO fényesebb, mint korábban gondolták, akkor kevesebb felszíni terület szükséges a mért napfény visszaveréséhez, tehát az objektum mérete kisebb. Egy objektum, a 2002 AW197 a korábbi becslések szerint kétharmada a Plútó méretének, azonban Stansberry mérései bebizonyították, hogy mindössze egyharmadra tehető a valódi mérete.
Egyes nagyobb égitesteket azonban nem kell lezsugorítani, mivel valós albedójukat elég jól ismerik. Az egyik ilyen rendkívül távol található és a Kuiper-övön túli világ egyik hiányzó láncszemeként tartják számon. Tavaly Mike Brown csapata egy olyan világra bukkant, ami legalább fele akkora, mint a Plútó. Ez a Szedna, melynek elnyújtott pályája a Kuiper-övön túl helyezkedik el 76 és 1000 CSE közötti tartományban. A Szednát csak azért találták meg, mert jelenleg közel van a pályája legbelső szakaszához.
A Kuiper-öv és az üstökösök milliárdjait tartalmazó Oort-felhő a Naprendszer határán
Jóval a Szednán túl a Naprendszer kialakulása utáni maradványok egy másik anyaggyűjtője található. Az Oort-köd egy feltételezett fagyott objektum gömb, ami elméletileg 10 000 CSE-nél kezdődik és 100 000 CSE-ig, azaz a Naptól 1,5 fényévig terjed. Senki sem feltételezte, hogy a Kuiper-öv és az Oort-köd közötti hatalmas űrben egy Szedna méretű égitestre bukkanhat. Az elméletgyártók még most is azon törik a fejüket, hogy mivel magyarázhatnák meg a Szedna jelenlétét, és mit jelent ez a külső Naprendszer összetételére nézve.
"A Szedna egy jelentős égitest-populáció tagja lehet, melyek megrekedtek a Kuiper-öv és az Oort-köd között" - vélekedik David Jewitt, a Hawaii Egyetem csillagásza, akinek egy KBO első pontos albedó becslése fűződik a nevéhez.
Brown, aki szerint kizárt, hogy az X bolygót a Kuiper-övben találnák meg, úgy véli a Szedna felfedezése még inkább kész tények elé állította őket. "Le merném fogadni, hogy számos, a Plútónál nagyobb égitest helyezkedik el azon a területen, ahol a Szedna lakozik" - nyilatkozott Brown a múlt héten. Véleménye szerint 1000 CSE-en 10, vagy akár 20 Plútó méretű objektum is található, melyekből egyesek nagyságukat tekintve a Marssal vagy a Merkúrral vetekedhetnek, míg az Oort-köd peremén, 1,5 fényévnyire, félúton az Alpha Centauri csillagrendszer felé még ennél is több lehet.
A Szedna pályája nagyon elnyújtott, legközelebb a Földhöz 2076-ban lesz
A külső Naprendszer pontjainak összekötéséhez azonban új távcsövekre van szükség. "A Plútó méretű bolygók ilyen távolságban kívül esnek megfigyeléseink jelenlegi határain" - mondta Bob Millis, a Lowell Obszervatórium csillagásza, aki csapatával több mint 400 KBO-t talált. "A jövő kutatásai, melyek jóval nagyobb távcsövekkel jóval távolabbi objektumokra irányulnak, megkezdhetik ennek a területnek a felmérését."
Míg Mike Brown és mentális tekintete a Szednán túlra réved, Millis szerint még a Kuiper-öv is tartogathat meglepetést. "Szerintem határozottan lehetséges, hogy akár több Plútó méretű objektumot is találjunk 70 CSE-en belül" - nyilatkozott Millis a SPACE.com-nak. "A mai napig elvégzett kutatások egyike sem tekinthető teljesnek", bár elismeri, hogy a Brown csapata által végzett felmérés valóban lecsökkenti a valószínűségét a hasonló objektumok létezésének.
A csillagászok évek óta figyelik a Neptunusz mögött meghúzódó területet, a Kuiper-övet, ami tele van üstökösszerű objektumokkal. A Kuiper-öv közel 8 milliárd kilométerre húzódik a Naptól számítva, ami valamivel több mint ötvenszerese a Nap-Föld távolságnak, azaz 50 csillagászati egység (CSE). 1992 óta több mint 800 Kuiper-öv objektumot (KBO) találtak. Ezekből több nagyjából a Plútó méretének felével rendelkezik. Az utóbbi években egyre nagyobb KBO-kra bukkantak, ami táptalajt adott azoknak a spekulációknak, mely szerint egy vagy több Plútó méretű testre bukkanhatnak a jövőben, mégis több csillagász reménytelennek tartja a felfedezést.
Egy újonnan kibontakozó elméleti nézet szerint számos, a Plútónál nagyobb világ rejtőzik a Naprendszer peremén. Egyesek olyan távol vannak, hogy akár egy fénysebességgel utazó űrhajónak is több mint egy évet venne igénybe az oda vezető út. "Ha azt nézzük, hogy a mi áttekintésünk szinte a teljes Kuiper-övet lefedi, akkor azt kell mondanom, hogy mostanában nem fogunk semmi olyat találni, ami nagyobb a Plútónál" - nyilatkozott Mike Brown, a Caltech csillagásza.
A remények sorvadásának hatására egy új tanulmány jelent meg e hónapban, mely szerint egyes KBO-k kisebbek, mint feltételezik. Egy távoli objektum méretét gyakran fényvisszaverő képessége, albedója alapján becslik meg. A csillagászok éveken át úgy vélték a KBO-k elég sötétek, mindössze 4 százalékát verik vissza a napfénynek. Az Arizona Egyetem csillagásza John Stanberry a NASA Spitzer űrtávcsövét vette igénybe az objektumok valódi albedójának megállapításához. "Eredményeink szerint az albedók 6 és 18 százalék között váltakoznak az általunk elemzett nyolc objektum esetében" - mondta Stansberry.
A Hubble felvétele a Szednáról - szinte láthatatlan
Ha egy KBO fényesebb, mint korábban gondolták, akkor kevesebb felszíni terület szükséges a mért napfény visszaveréséhez, tehát az objektum mérete kisebb. Egy objektum, a 2002 AW197 a korábbi becslések szerint kétharmada a Plútó méretének, azonban Stansberry mérései bebizonyították, hogy mindössze egyharmadra tehető a valódi mérete.
Egyes nagyobb égitesteket azonban nem kell lezsugorítani, mivel valós albedójukat elég jól ismerik. Az egyik ilyen rendkívül távol található és a Kuiper-övön túli világ egyik hiányzó láncszemeként tartják számon. Tavaly Mike Brown csapata egy olyan világra bukkant, ami legalább fele akkora, mint a Plútó. Ez a Szedna, melynek elnyújtott pályája a Kuiper-övön túl helyezkedik el 76 és 1000 CSE közötti tartományban. A Szednát csak azért találták meg, mert jelenleg közel van a pályája legbelső szakaszához.
A Kuiper-öv és az üstökösök milliárdjait tartalmazó Oort-felhő a Naprendszer határán
Jóval a Szednán túl a Naprendszer kialakulása utáni maradványok egy másik anyaggyűjtője található. Az Oort-köd egy feltételezett fagyott objektum gömb, ami elméletileg 10 000 CSE-nél kezdődik és 100 000 CSE-ig, azaz a Naptól 1,5 fényévig terjed. Senki sem feltételezte, hogy a Kuiper-öv és az Oort-köd közötti hatalmas űrben egy Szedna méretű égitestre bukkanhat. Az elméletgyártók még most is azon törik a fejüket, hogy mivel magyarázhatnák meg a Szedna jelenlétét, és mit jelent ez a külső Naprendszer összetételére nézve.
"A Szedna egy jelentős égitest-populáció tagja lehet, melyek megrekedtek a Kuiper-öv és az Oort-köd között" - vélekedik David Jewitt, a Hawaii Egyetem csillagásza, akinek egy KBO első pontos albedó becslése fűződik a nevéhez.
Brown, aki szerint kizárt, hogy az X bolygót a Kuiper-övben találnák meg, úgy véli a Szedna felfedezése még inkább kész tények elé állította őket. "Le merném fogadni, hogy számos, a Plútónál nagyobb égitest helyezkedik el azon a területen, ahol a Szedna lakozik" - nyilatkozott Brown a múlt héten. Véleménye szerint 1000 CSE-en 10, vagy akár 20 Plútó méretű objektum is található, melyekből egyesek nagyságukat tekintve a Marssal vagy a Merkúrral vetekedhetnek, míg az Oort-köd peremén, 1,5 fényévnyire, félúton az Alpha Centauri csillagrendszer felé még ennél is több lehet.
A Szedna pályája nagyon elnyújtott, legközelebb a Földhöz 2076-ban lesz
A külső Naprendszer pontjainak összekötéséhez azonban új távcsövekre van szükség. "A Plútó méretű bolygók ilyen távolságban kívül esnek megfigyeléseink jelenlegi határain" - mondta Bob Millis, a Lowell Obszervatórium csillagásza, aki csapatával több mint 400 KBO-t talált. "A jövő kutatásai, melyek jóval nagyobb távcsövekkel jóval távolabbi objektumokra irányulnak, megkezdhetik ennek a területnek a felmérését."
Míg Mike Brown és mentális tekintete a Szednán túlra réved, Millis szerint még a Kuiper-öv is tartogathat meglepetést. "Szerintem határozottan lehetséges, hogy akár több Plútó méretű objektumot is találjunk 70 CSE-en belül" - nyilatkozott Millis a SPACE.com-nak. "A mai napig elvégzett kutatások egyike sem tekinthető teljesnek", bár elismeri, hogy a Brown csapata által végzett felmérés valóban lecsökkenti a valószínűségét a hasonló objektumok létezésének.
