Hunter

Mutálódik a ma­dár­influ­en­za vírusa

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtöki közleménye szerint változást észleltek a Törökországból származó H5N1 madárinfluenza vírus mintáiban.

A két áldozattól begyűjtött minták egyikének egy génjénél tapasztaltak mutációt, fontosságának megállapításához azonban további vizsgálatok szükségesek. A törökországi eseteket azért is kísérik különösen nagy figyelemmel, mivel ott igen rövid idő alatt az eddigiekhez képest szokatlanul magas a fertőzések száma. A szakértők már a kezdetektől attól tartanak, hogy kialakulhat egy olyan mutáció, ami lehetővé teszi a vírus számára az emberi sejtekhez való könnyebb kötődést, azaz a gyorsabb terjedést.

Mindez nem jelenti azt, hogy a most észlelt mutálódás ezt a hatást váltaná ki a madárinfluenza emberre is veszélyes törzséből, bár a WHO virológusa, Mike Perdue nem tartja kizártnak, hogy ez volt az első apró lépés ebbe az irányba. A szakértők szerint egyelőre nem szabad messzemenő következtetéseket levonni egyetlen elszigetelt mintából, a kérdésre a választ majd a többi Törökországból származó vírusminta fogja megadni. Csütörtökre a hivatalos jelentések szerint már 18 H5N1 fertőzöttet tartottak nyilván, az első vírusra pedig alig két hete bukkantak rá, egy 12 éves kislány tüdejében, aki a múlt héten bele is halt a madárinfluenzába. Az eddigi áldozatok mindegyike kapcsolatban volt a fertőzött baromfiállománnyal, a mintákat egy brit laboratóriumban tanulmányozzák.

A WHO nem riasztotta az ENSZ egészségügyi hivatalát, mivel ezt a genetikai változást már megfigyelték egy korábbi, 2003-as dél-kínai esetnél, melynek nem volt kihatása a kór lefolyására, a vírus viselkedésére, vagy az emberi fertőzések sémájára. A WHO szerint a minták 50 százalékánál kellene jelentkezni a mutálódásnak ahhoz, hogy az emberekhez való idomulásra utaljanak, de még az sem jelenti automatikusan az emberek közötti terjedés fokozódását. Az írott történelem legsúlyosabb influenza járványa, az 1918-as csupán azután vált világszerte pusztítóvá, miután a víruson szép lassan genetikai mutációk egész sora ment végbe. Az influenzavírusok hírhedtek változási készségükről, a szakértők ezért gyakori mutációkra számítanak, melyek közül a legtöbb jelentéktelen és csupán a minták kis részénél következik be.

A virológusok azonban árgus szemekkel figyelik a H5N1-et, hogy minél hamarabb észlelhessék a fontos változásokat. A mutációk meggátolása ellen nem lehet semmit tenni, ezért nyomon követésük a legjobb módszer egy újabb világméretű emberi influenzajárvány megelőzésére.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #80
    Ez is egy tényező, de nem a legfőbb. Sok kutatás egybehangzó eredménye szerint a minnél hosszabb szoptatás, és közben más ételek (főleg bizonyos ételek) nem adása a legmeghatározóbb.
  • dchris #79
    Madarak márpedig vannak.....
  • kukac78 #78
    Van benne szvsz igazság...

    Ez a gyógyszeripar olyan mint a hadiipar...
    A sok fegyvert is el kell adni valakinek hatalmas összegekért. Namost... Mindenki szajkózza a világbékét, stb... Sose lesz világbéke, mert akkor a hatalmas lóvétól elesnének a fegyvergyártók... Ha nincs háború, csinálnak valahogy, mer ugye kell a péz... Leszarják hány ember öli egymást, a lóvé megvan ez a lényeg...
    Ugyan ez van a gyógyszeriparban is...
    Ha nincs vírus, csinálnak... Ha abból indulok ki, hogy a fegyveripar is magasról leszarja hogy mennyien halnak meg, azt se tartom kizártnak, hogy egy-egy ilyen vírust direkt "eleresztenek"...
    Sosem lesznek tökéletes gyógyszerek, mert ha lennének nem volna szükség tovább a gyógyszergyártásra... Bele lehet gondolni, mennyi szart sóznak az emberekre... Ha mindenre meglenne a tökéletes gyógyszer, a kutya se venne kilószámra pirulákat, és a gyógyszeripar nem kaszálna hatalmas lóvékat... De a nagy lóvé ugye mindenáron kell...
  • BiroAndras #77
    "El sem tudom képzelni, más bolygókon viszont milyen fasza kis kórokozók lehetnek!;)"

    Ahol nincs élet, ott egyáltalán semmilyen. Ahol meg van, ott meg nem kompatibilisek a mi biológiánkkal. Még akkor se lennének képesek fertőzni, ha az ottani élet is DNS-en alapul, és ugyanazt a kódrendszert használja.
  • Ironka #76
    És igen ebből kiderül, h a fejletlenebb országokban JÓVAL kevesebb az allergiás ember.
  • Ironka #75
    Persze, meg ahogy elképzeled....

    Elárulom, régen sokkal kevesebb ilyen jellegű probléma volt, a második világháború után kezdett népbetegséggé válni és hihetetlen mértékben elterjedni a fejlett nyugati országokban. Több elmélet is van a kialakulásának okára, és a szennyezettség, kemikáliák nagy mennyiségű használata (egyesek szerint gyógyszerek, vakcinák is hozzájárlnak) mellett van egy nagyon fontos dolog is amit itt senki sem említett és sajnos nincs benne a köztudatban ami aztán majd kitermeli az új allergiás nemzedéket. Ez pedig a túlzott tisztaság/fertőtlenítés/gyerek széltől is óvása. Így nem kapja meg élete első pár évében, amikor kialakul az immunrendszer a kellő mennyiségű fertőzést, amitől az 'megtanulhatná', h mi ellen is védekezzen.

    "The hygiene hypothesis

    One theory that has been gaining strength is the "hygiene hypothesis". This theory maintains that since children in more affluent countries are leading a cleaner and cleaner life (less exposure to dirt, extra use of disinfectants, etc), their immune systems have less exposure to parasites and other pathogens than children in other countries or in decades past. Their immune systems may, therefore, have many "loaded guns", cells which might have targeted, say, the intestinal worms that no longer cause trouble in affluent neighbourhoods. Having no reasonable target, these cells inadvertently become activated by environmental antigens that might only cause minor reactions in others. It is the symptoms of this exaggerated response that is seen as the allergic reaction.

    Many common allergies such as asthma have seen huge increases in the years since the second world war, and many studies appear to show a correlation between this and the increasingly affluent and clean lifestyles in the West. This is supported by studies in less developed countries that do not enjoy western levels of cleanliness, and similarly do not show western levels of incidences of asthma and other allergies. During this same period, air quality, at one time considered the "obvious" cause of asthma, has shown a considerable improvement. This has led some researchers to conclude that it is our "too clean" upbringing that is to blame for the lack of immune system stimulation in early childhood.

    So far the evidence to support this theory is limited."
  • duke #74
    "3.) plusz a légszennyezés is 1 kicsitt"
    A legszennyezes nem egy kicsit,hanem NAGYON NAGYON. Tobbek kozott ezzel fizetunk a kenyelmes autokazasert.
  • duke #73
    Multkor mondtak valami EU vizsgalat kapcsan,hogy 30 ezer fele termeszet idegen anyagot hasznalunk.30 ezer fele anyaggal mergezuk magunkat nap mint nap.Ebbe benne van a benzintol kezdve a muanyagokon at a kozmetikai szerekig minden.Nem az a csoda,hogy az alergia ilyen mertekben terjed,hanem az,hogy meg nem alergias mindenki.Elkepeszto peldaul hogy a 30-40 eve betiltott DDT-t meg mindig kimutatjak az ujszulotek szervezeteben.Nem egy virus fog kiirtani minket,hanem magunkat fogjuk kiirtani.
  • RangeR #72
    ja, persze, meg ahogy elképzeled...
    régen a kölkök kint játszottak a mezőn és mindegyiknek taknya-nyála folyt az alergiától, szénanáthától, elárulom, innen ered a mondás is, hogy taknyos kölök". Csak éppen halványlila gőzük sem volt, hogy ez a szénanáthás allergia :)
  • Enkil #71
    az alergia nem ezért terjedt el ennyíre hanem mert,
    1.) a boltba nincs olyan kaja ami le lenne agyon permetezve, meg amugy is minden cukrozott, meg kész csoda ha valamiben nincsen tartósítószer,
    2.)réégen a köjkök 99 % kint játszottak, utcán,mezőn kertben udvaros stb, ma meg mindenki bent ül, és azok is nagyon sokak othol ülnek a szg gép meg a tv előt akik egyebként sokat járkálnak össze vissza.
    3.) plusz a légszennyezés is 1 kicsitt
    4.) meg persze a sokkal kevesebb testmozgás, meg hogy legszívesebben felrugná valakit amikor a hivatalokban csesztetnek