Hunter
Alakul az E.T. akciócsoport
Hamarosan megalakul egy filozófusokból és egykori politikusokból álló elit csoport, amelynek a Földön kívüli intelligencia jeleire adható válaszok kidolgozása lesz a feladata.
A csoport vezetőjéül megválasztott Paul Davies professzor, a sydney-i Ausztrál Asztobiológiai Központ munkatársa szerint egy másik civilizációtól érkező hívás igen mélyreható kérdéseket vetne fel, melyek nagyobb átgondoltságot követelnek, mint amit egy csapat hirtelen összecsődített tudós az idő szűkében ki tudna dolgozni. Davis úgy véli, attól a pillanattól kezdve minden megváltozna. Ha sikerülne idegenekkel felvennünk a kapcsolatot az nem csupán a tudomány történetének legnagyobb felfedezéséhez, de egészen biztosan a legnagyobb zűrzavarához is vezetne.
A professzor szerint arról bizonyosságot szerezni hogy nem vagyunk egyedül, olyan erejű lenne mint Kopernikusz felfedezése, mely szerint nem mi vagyunk a világegyetem középpontja, azaz alapjaiban változtatná meg világnézetünket, felfogásához nem is egy generációra lenne szükség. Davis szeretne egy minél sokrétűbb hálózatot kialakítani, ezért filozófusokat, művészeket és idősebb államférfiakat, mint Gorbacsov és Clinton kért fel hogy csatlakozzanak a testülethez. A csoportba a média világának szakértőiből is többen bekerültek, elkerülendő a megerősítés nélküli híreken alapuló téves riasztásokat, a pánikkeltést.
Jövő februártól az észak-kaliforniai Allen Telescope Array minden percét a földönkívüli intelligencia jeleinek felkutatására szenteli. Ezzel nő az esély, így még fontosabb lesz egy reakcióterv kidolgozása, ha netán sikerülne találni valamilyen jelet, miközben sokak szerint ennek az esélye ígyis-úgyis egyenlő a nullával. Van aki szerint a technika vagy annak alkalmazása nem megfelelő, van aki pedig nem hisz a földönkívüliekben.
Ha fel akarták volna venni velünk a kapcsolatot, akkor már megtalálták volna a módját, éppen ezért Davis nem hiszi, hogy közvetlenül a Föld számára küldött jeleket észlelnénk, sokkal inkább abban gondolkodik, hogy egy intergalaktikus rádió- vagy lézerforgalmat sikerülhet elcsípnie az Allennek. Davies jelenleg csak általánosságokat tudott mondani, miszerint ha a földönkívüliek csupán alapvető tényeket szeretnének megtudni az emberiségről, a válaszadáshoz nem kellene túl sokat gondolkozni, ha azonban mélyebbre ható információkat akarnak, akkor időre lenne szükség a megfelelő válasz megfogalmazására.
Amennyiben egy technológiailag fejlettebb, több évmillióra visszatekintő civilizációra bukkannánk, megtalálnánk a kulcsot egy "galaktikus enciklopédiához", véli Davies, aki nem tart az idegenek ellenséges szándékától. Szerinte ha agresszívek vagy terjeszkedők lennének, akkor már rég itt lennének és megkaparintották volna amit akarnak. Ő egy olyan civilizációt vizionál, ami hosszú időn át fennmaradva megtanult békében és összhangban élni, és jól gazdálkodik bolygójával, ami azonban a legfontosabb, talán minket is megtanítanak rá - már amennyiben hagyjuk.
A csoport vezetőjéül megválasztott Paul Davies professzor, a sydney-i Ausztrál Asztobiológiai Központ munkatársa szerint egy másik civilizációtól érkező hívás igen mélyreható kérdéseket vetne fel, melyek nagyobb átgondoltságot követelnek, mint amit egy csapat hirtelen összecsődített tudós az idő szűkében ki tudna dolgozni. Davis úgy véli, attól a pillanattól kezdve minden megváltozna. Ha sikerülne idegenekkel felvennünk a kapcsolatot az nem csupán a tudomány történetének legnagyobb felfedezéséhez, de egészen biztosan a legnagyobb zűrzavarához is vezetne.
A professzor szerint arról bizonyosságot szerezni hogy nem vagyunk egyedül, olyan erejű lenne mint Kopernikusz felfedezése, mely szerint nem mi vagyunk a világegyetem középpontja, azaz alapjaiban változtatná meg világnézetünket, felfogásához nem is egy generációra lenne szükség. Davis szeretne egy minél sokrétűbb hálózatot kialakítani, ezért filozófusokat, művészeket és idősebb államférfiakat, mint Gorbacsov és Clinton kért fel hogy csatlakozzanak a testülethez. A csoportba a média világának szakértőiből is többen bekerültek, elkerülendő a megerősítés nélküli híreken alapuló téves riasztásokat, a pánikkeltést.
Jövő februártól az észak-kaliforniai Allen Telescope Array minden percét a földönkívüli intelligencia jeleinek felkutatására szenteli. Ezzel nő az esély, így még fontosabb lesz egy reakcióterv kidolgozása, ha netán sikerülne találni valamilyen jelet, miközben sokak szerint ennek az esélye ígyis-úgyis egyenlő a nullával. Van aki szerint a technika vagy annak alkalmazása nem megfelelő, van aki pedig nem hisz a földönkívüliekben.
Ha fel akarták volna venni velünk a kapcsolatot, akkor már megtalálták volna a módját, éppen ezért Davis nem hiszi, hogy közvetlenül a Föld számára küldött jeleket észlelnénk, sokkal inkább abban gondolkodik, hogy egy intergalaktikus rádió- vagy lézerforgalmat sikerülhet elcsípnie az Allennek. Davies jelenleg csak általánosságokat tudott mondani, miszerint ha a földönkívüliek csupán alapvető tényeket szeretnének megtudni az emberiségről, a válaszadáshoz nem kellene túl sokat gondolkozni, ha azonban mélyebbre ható információkat akarnak, akkor időre lenne szükség a megfelelő válasz megfogalmazására.
Amennyiben egy technológiailag fejlettebb, több évmillióra visszatekintő civilizációra bukkannánk, megtalálnánk a kulcsot egy "galaktikus enciklopédiához", véli Davies, aki nem tart az idegenek ellenséges szándékától. Szerinte ha agresszívek vagy terjeszkedők lennének, akkor már rég itt lennének és megkaparintották volna amit akarnak. Ő egy olyan civilizációt vizionál, ami hosszú időn át fennmaradva megtanult békében és összhangban élni, és jól gazdálkodik bolygójával, ami azonban a legfontosabb, talán minket is megtanítanak rá - már amennyiben hagyjuk.