Hunter

650 ezer éve a legtöbb szén-dioxid a Földön

Az Antarktisz jegének légbuborékai tanúsága szerint az elmúlt 650 000 évre visszatekintve napjainkban tapasztalható a legnagyobb üvegházgáz-koncentráció bolygónkon.

Az eddigi leghosszabb, jégmagból származó éghajlati adathalmaz jó pár évezredet hozzátett bolygónk éghajlatának részletes történelméhez és azt bizonyítja, hogy a hőmérséklet változásai valóban lépést tartanak az üvegház gázok szintjeivel. A szoros kapcsolatot a jövő éghajlatváltozásait előre jelző modellek és a mag adatainak egyezései bizonyítják. Az elemzés azonban jó hírekkel is szolgált: a jégkorszakok közötti meleg átmeneti időszakok elhúzódhatnak, ami ellentmondhat annak a nézetnek, mely szerint már most egy újabb jégkorszak kapujában vagyunk.


Az EPICA fúrója
A légbuborékok az EPICA által a jégtakaró alatti 3 kilométeres mélységből kifúrt jégmagból származnak, ami egyfajta naplóként tükrözi vissza a világ éghajlatának állapotát, és minden korábbi hasonló kutatásnál 210 000 évvel régebbre tekint vissza. A többlet adatok azért is fontosak, mert körülbelül 420 000 évvel ezelőtt elméletileg egy jelentős eltolódás ment végbe a Föld hosszú távú éghajlati sémájában.

A légbuborékok eltárolták a bolygó légkörének változásait az elmúlt hat jégkorszak és a köztük levő melegebb periódusok során. Ami szembeszökő és várható volt, az elmúlt 650 000 év alatt az üvegház gázok szintjei meg sem közelítették a mait. A szén-dioxid szintje ma 380 ppm-en áll, ami 27%-kal magasabb, mint a korábbi legmagasabb érték; a metánnál ez az arány 130%. Az elmúlt 50 évben a légköri szén-dioxid szintje kétszázszor gyorsabban növekedett, mint korábban hasonló időszak alatt, mondta a Berni Egyetem kutatója, Thomas Stocker.

Véleménye szerint az okok egyértelműen a fosszilis energiahordozók felszínre hozásában keresendők, illetve az iparban, ami ezek elégetésével a természetes üvegházgáz-kibocsátást jelentősen megfejeli. A hírek pont az Egyesült Nemzetek november 28-án Montrealban megrendezésre kerülő, éghajlat-változási csúcstalálkozója előtt láttak napvilágot, ahol a delegációk a károsanyag kibocsátás csökkentésére tett eddigi erőfeszítéseket fogják értékelni, illetve a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezmény utáni tervekről tanácskoznak.


A légbuborékok egy mikroszkópos felvételen
Az elmúlt négy jégkorszak és köztes időszakaik nem tekinthetők jellemzőnek. A jeges ciklusok jóval hosszabb és hűvösebb átmeneti periódusokkal rendelkeztek, mint a legutóbbiak, melyek átlagosan 10 000 évig tartottak. A kutatók nem tudják, mi okozhatta ezt, azonban remélik, a jégmagok tartogatnak valamilyen utalást. A jelenlegi köztes időszak körülbelül 10 000 éve áll fenn. Az újonnan elemzett jég azt mutatja, hogy bár az éghajlatot folyamatos változás jellemzi, képes hosszabb meleg fázisokat előidézni akkor is, amikor a szén-dioxid szintje stabil. A jégmag időskáláján több helyen előfordult, hogy közel 30 000 éven át a hőmérséklet szinte semmit sem változott, a jégkorszakok közötti fázisok kezdete pedig nem köthető a szén-dioxid-szint emelkedéseihez.

Ezzel együtt nem lehet azt mondani, hogy a jelenlegi hőmérséklet-emelkedés a természetes folyamatok hatása, ahogy azt az éghajlatváltozással szemben szkeptikusok bizonygatják.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #58
    "Talán "magától" nem robbanhatnak, de nem lehet kizárni egy esetleges terrortámadást, háború is jöhet esetleg, vagy valamilyen természeti csapás."

    Egy rendesen megépített erőművet szándékosan is rettenetesen nehéz felrobbantani. Sőt, az elképzelhető legrosszabb esetben is csak szivárgás lehet, robbanás nem.
    Ráadásul rendes mennyiségű vasbeton veszi körül a reaktorokat, tehát bombával se könnyű tönkretenni.
    Sokkal egyszerűbb vegyi vagy biológiai fegyvert használni.
  • dez #57
    Talán "magától" nem robbanhatnak, de nem lehet kizárni egy esetleges terrortámadást, háború is jöhet esetleg, vagy valamilyen természeti csapás.

    Azért nem teljesen mindegy, hogy pl. máshova kell költözni a talajvíz miatt, vagy súlyosan deformált gyerekeid születnek.

    A tudományos élet képviselőinek kötelességük lenne nyomást gyakorolni a fúziós erőművek mielőbbi kifejlesztése érdekében (mert azok - legalábbis ezt mondják - sokkal tisztábbak és veszélytelenebbek), és a vitatott energiatermelési lehetőségektől sem szabadna "elvből" elzárkózni. És nem pedig csak a két ellentétes "párt" érdekeiben szónokolni.
  • dez #56
    Csakhogy nem csak az össz-sugárzási szintet kell nézni. A szén igen alacsony sugárzású, 1-1 szemcse nem képes rákot okozni. Az erősen sugárzó anyagok 1-1 porszemcséje ha bekerül pl. a tüdőbe, már éppen elég.
  • pipaxy #55
    En pl nem szeretnem, ha barmikor valami baj tortenik vele, es utana egy x nagysagu terulet hasznalhatatlanna valik.

    Az atomenergia támogatói sem szeretnék ezt, éppen e miatt építenek be annyi biztonsági berendezést/építenek olyan típusú erőművet amely képtelen felrobbanni ellentétben a csernobilival.
    Apropó, a csernobili erőművön kívül hány olyan balesetről tudsz, amely egy „x nagyságú területet használhatatlanná tett”? – Egyet se.
    Mivel a jelenleg működő erőművek építésük mikéntjétől fogva képtelenek felrobbanni -jelentős mennyiségű radioaktivitást a környezetbe kijuttatva- nem értem mi okod van a tüntetésre!?

    Amúgy Mo. primerenergia felhasználásában avagy co2 kibocsátásában az erőművek kb. 30%, míg a közlekedés 15%-al vesz részt.
  • Komolytalan #54
    És ha a talajvíz eltünne az erőmű környékén, elsivatagosodna az egész környék, vagy éppen megemelkedne és mocsárrá változna az udvarod akkor ahhoz mit szólnál? Arról nem is beszélek, hogy természetesen mindkét folyamat miatt a házad tönkremegy, mert megsüllyed az alap és 1-2 év múlva kinyúlhatsz a fal repedésein. Persze el lehet máshová költözni. Egy nagyteljesítményű vízerőmű szabvány működés mellett is akkora területeket tesz lakhatatlanná mint egy atomerőmű ha katasztrófa következik be.
  • [HUN]Stanlee #53
    Most volt valami kampany otthon az atomenergia mellett, gondolom azert ilyen atomparti mindenki. En nem vetem el, de azert jobb lenne minimalisra szoritani a hasznalatat. Biztos az ar/teljesitmenyben semmi sem tudja megverni, de azert mast is figyelembe kell venni a megitelesekor, hogy mekkora karokat okaz(hat). En pl nem szeretnem, ha barmikor valami baj tortenik vele, es utana egy x nagysagu terulet hasznalhatatlanna valik. Az nagyobb karokat okoz, mint ha megujulokat hasznalok. Nalunk pl a halak biztos nem tuntetnenek, ha tobb vizieromu lenne, mert nem tudnak a forrasig feluszni. De en mar biztos tuntetnek, ha a kozelembe atomot akarnanak telepiteni.

    Amugy meg ugysem az eromuvek miatt no mar manapsag a Co2, hanem a kozlekedes miatt, szoval ott kellene valtoztatni.
  • DEXTER92 #52
  • Matyóhímzés #51
    Ebben persze igazad van tommy, de épp ezért hozták létre az ilyen-olyan felügyelő bizotságokat, hogy ne történhessen meg mégeccer, és valjuk be elég elenyésző a reális esélye annak, hogy bármi is történjen monnyuk a paksi erőműben.
    Ami problémák anno pár éve voltak, azt is csak a média lihegte túl.
  • Enkil #50
    anak ellenére hogy ez a cik is vagy 650 ezer éves jó hogy beteték
  • fako #49
    Sajnos azt sokszor elfelejtik hogy a hagyomanyos tuzelesu eromuvek sem veszelytelenek. Pl sok eromuvet olajjal futenek, es az olajjal kapcsolatos balesetek (olaj tankerek elsulyednek, vonatok kisiklanak, vezetekek felrobbannak) ugyanugy karositjak a kornyezetet, talan meg jobban is, csak azert mert nem kozvetlenul az eromu mellet tortenik az emberek nem kapcsoljak ossze.
    A szentuzelesrol meg annyit, hogy ha joltudom akkor egy nagyobb szeneromunek sokkal nagyobb a sugarterhelese a kornyezetre mint egy atomeromunek, csak az atomeromu az koncentralt, a szeneromu-e meg nem. A sugarzast nemtudod elegetni, az szepen kimegy a kemenyen es eloszik a levegoben.