Hunter

DNS-szekvenálással kutatnának élet után a Marson

Ugyanaz a csúcstechnika, ami felgyorsította az emberi géntérkép elkészültét, az évtized végére egyszer s mindenkorra választ adhat, létezett-e valaha is élet a Marson, állítja a Berkeley Egyetem egyik kémikusa.

Richard Mathies professzor, aki több ma elterjedt DNS szekvenáló módszert fejlesztett ki, egy olyan eszközön dolgozik, ami a proteinek építőelemei, az aminosavak nyomait kutatja a Mars porában. A NASA-tól kapott két, összesen 2,4 millió dollár körül mozgó fejlesztési támogatással nekikezdett csapatával a Mars Organic Analyzer (MOA) fejlesztésének, ami a NASA Mars Science Laboratory küldetésének fedélzetén és/vagy az ESA ExoMars expedíciójával jut el a vörös bolygóra. Mindkettő 2009-re van időzítve.

A MOA nem csupán az aminosavak kémiai jelei után fog kutatni, de teszteli az életalapú aminosavaknak azt a kulcsfontosságú jellemvonását is, mely szerint mind balkezesek. Az aminosavak az űrben létrejöhetnek fizikai folyamatok következtében - gyakoriak a meteoritokban - azonban azonos mértékben bal- és jobbkezesek. Ha a Mars aminosavainak tükröződése többségüket tekintve balkezes vagy éppen fordítva, jobbkezes lenne, akkor Mathies szerint az kizárólag valamilyen életformától származhatna. "Úgy érezzük, a túlsúly feltétlen bizonyítéka lehet az életnek, ezért összpontosítunk erre a kísérlettípusra" - mondta Mathies. "Ha eljutunk a Marsra, de nem tudjuk megmérni a tükröződést, nagyon ostobának éreznénk magunkat. A műszereink képesek ezt megvizsgálni."

A MOA egyike azon - NASA által finanszírozott - fejlesztés alatt álló műszereknek, melyek a 2009 nyarán indítandó expedíció során szerves molekulák jelenlétét hivatottak kimutatni a Marson. Februárban Matheis munkatársa Frank Grunthaner a chilei Atacama sivatagban tesztelt egy aminosav detektort, a csapat egy másik tagja, Jeffrey Bada által kifejlesztett Mars Orbital Detectort (MOD), hogy megállapítsák, vajon bolygónk legszárazabb területén képesek lennének-e aminosavakat kimutatni. A kísérlet egyértelmű sikerrel zárult.

"Ha az Atacama Yungay területén sikerült életet észlelni, akkor a Mars sem jelenthet akadályt" - szögezte le Matheis. "Az általunk kifejlesztett mikrofolyadékos technikával rendkívül egyszerű, viszonylag költséghatékony kísérletek keretében a helyszínen elvégezhetők az elemzések, anélkül hogy embert kellene küldeni a Marsra."

A Mars-kutatás végcélja az élet bizonyítékainak megtalálása. A hetvenes években a Viking egységek sikertelenül kutattak szerves molekulák után a Marson, Bada szerint érzékenységük azonban olyannyira alacsony volt, hogy akkor sem találtak volna életet, ha grammonként egymillió baktérium "hemzsegett" volna a talajban. A Bada által kifejlesztett MOD felkerült volna a NASA 2003 évi Mars küldetésére, az azonban törölve lett a Mars Polar Lander 1999-es lezuhanása után. Azóta Bada Mathiesszel közösen tovább fejlesztette a MOD-ot, ami végül a MOA-ban fog kiteljesedni, mely egy lab-on-a-chip (labor-egy-chipen) rendszerrel is kiegészül.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #14
    Két paraszt barkhobázik (v h kell írni?..):
    -Göndörödik?
    -Igen.
    -Oszt pöndörödik?
    -De még hogy!
    -Akko' dezoxiribonukleinsav.
  • Kryon #7
    A "balkezes" molekulákra lenne magyarázat az élet űrbéli eredete,mivel a csillagközi gázfelhőkben a közeli csillagok UV sugárzása az összes ellenkező molekulát elpusztítja (azok valamiért nem bírják annyira az UV-t) így a komplexebb fehérjék,majd az élőlények ezekből alakulhattak ki......(valami ilyesmi)
  • [HUN]PAStheLoD #3
    hát igen ;]
    ez a szaknyelven a szakértőknek portál :)
    DE ! ez legalább van .. és ír ilyenekről is