Hunter
DNS-vizsgálat Kopernikusz azonosítására
Lengyel régészek úgy vélik egy lengyelországi templom tavalyi ásatásain nagy valószínűséggel a modern csillagászat atyjának, a 70 évesen elhunyt Nikolaus Kopernikusznak (1473-1543) a koponyáját és csontjait találták meg.
Az ásatást végző csapat a maradványokat Varsóba küldte, ahol törvényszéki orvosok vették szemügyre, majd múlt hét csütörtökjén a szakértők rekonstruálták a koponya alapján az elhunyt arcát. A kapott kép egy törött orrú öregemberé, aki egy sebhellyel rendelkezik szemöldöke fölött. Ezek a jegyek megegyeznek a 16. századból származó Kopernikusz-portrékon is láthatóakkal.
Elméletük alátámasztása érdekében a régészek megkezdték Kopernikusz - eredeti nevén Mikolaj Kopernik - anyai nagybátyja, Lukas Watzenrode sírjának keresését, hogy genetikai összehasonlítást végezhessenek a csontokon. Ermland egykori püspöke 1512-ben halt meg Torun városában, ahol Kopernikusz született, és a krónikák szerint a városban vagy annak közvetlen közelében van eltemetve.
A kutatás két éve vette kezdetét, amikor Frombork város püspöke megbízta Jerzy Gassowskit, a Pultuski Antropológiai és Archeológiai Intézet egyik régészét, hogy vizsgálja át a helyi hatalmas székesegyház területét az egykor az egyház szolgálatában álló csillagász sírja után. Mivel nem álltak írásos emlékek Gassowski rendelkezésére magáról a temetésről, ezért igen minimális reményeket fűztek munkájához. Tavaly azonban munkatársaival felfedeztek egy erősen sérült koponyát és csontvázrészleteket a székesegyház 16 oltárának egyike alatt.
A maradványok alapján elkészült arcrekonstrukció fontos lépés volt a test azonosításában, a csapat azonban elismeri, hogy teljes bizonyosságot csak a DNS-vizsgálatok adhatnak, különös tekintettel, hogy nem nagyon van mihez hozzávetni az elkészült arcképet. Kopernikusz 1543-ban bekövetkezett halálakor nem számított hírességnek, ezért igen kevés festmény készült róla.
Híres könyve, a De Revolutionibus Orbium Coelestium, melyben először fogalmazódik meg a heliocentrikus világkép, mely szerint a Föld kering a Nap körül, csupán halála után jelent meg. Mint tudjuk, nem aratott túl nagy sikert, a csillagászat pedig akkoriban nem volt több, mint az egyház tagjainak kedvtelésből űzött tevékenysége.
Az ásatást végző csapat a maradványokat Varsóba küldte, ahol törvényszéki orvosok vették szemügyre, majd múlt hét csütörtökjén a szakértők rekonstruálták a koponya alapján az elhunyt arcát. A kapott kép egy törött orrú öregemberé, aki egy sebhellyel rendelkezik szemöldöke fölött. Ezek a jegyek megegyeznek a 16. századból származó Kopernikusz-portrékon is láthatóakkal.
Elméletük alátámasztása érdekében a régészek megkezdték Kopernikusz - eredeti nevén Mikolaj Kopernik - anyai nagybátyja, Lukas Watzenrode sírjának keresését, hogy genetikai összehasonlítást végezhessenek a csontokon. Ermland egykori püspöke 1512-ben halt meg Torun városában, ahol Kopernikusz született, és a krónikák szerint a városban vagy annak közvetlen közelében van eltemetve.
A kutatás két éve vette kezdetét, amikor Frombork város püspöke megbízta Jerzy Gassowskit, a Pultuski Antropológiai és Archeológiai Intézet egyik régészét, hogy vizsgálja át a helyi hatalmas székesegyház területét az egykor az egyház szolgálatában álló csillagász sírja után. Mivel nem álltak írásos emlékek Gassowski rendelkezésére magáról a temetésről, ezért igen minimális reményeket fűztek munkájához. Tavaly azonban munkatársaival felfedeztek egy erősen sérült koponyát és csontvázrészleteket a székesegyház 16 oltárának egyike alatt.
A maradványok alapján elkészült arcrekonstrukció fontos lépés volt a test azonosításában, a csapat azonban elismeri, hogy teljes bizonyosságot csak a DNS-vizsgálatok adhatnak, különös tekintettel, hogy nem nagyon van mihez hozzávetni az elkészült arcképet. Kopernikusz 1543-ban bekövetkezett halálakor nem számított hírességnek, ezért igen kevés festmény készült róla. Híres könyve, a De Revolutionibus Orbium Coelestium, melyben először fogalmazódik meg a heliocentrikus világkép, mely szerint a Föld kering a Nap körül, csupán halála után jelent meg. Mint tudjuk, nem aratott túl nagy sikert, a csillagászat pedig akkoriban nem volt több, mint az egyház tagjainak kedvtelésből űzött tevékenysége.
