Hunter
Csődöt mondott a "napvitorla" próbaútja
Az Interfax hírügynökség egy meg nem nevezett tisztségviselőre hivatkozva bejelentette, hogy Oroszország vezető repülési cége az NPO Lavocskina pénteken elindított tesztje kudarcot vallott, de további részletekkel nem szolgáltak. Állítólag nem a szerkezet hibájából következett be a kudarc.
Az előzményekhez tartozik, hogy egy átépített ballisztikus rakétát lőttek fel pénteken orosz tengeralattjáróról, melyet "napvitorlával" - mint költségkímélő megoldás űrhajók távoli bolygókra juttatásához - küldtek fel az űrbe egy rövid útra a Távol Kelet irányába.
Az eszközt két hatalmas, a szélmalmokéhoz hasonló lapáttal látták el, melyeknek az lett volna a feladatuk, hogy a Nap által kibocsátott ionizált részecskéket hasznosítva hajtsák az űrhajót előre a kijelölt útvonalán. A végső változat "vitorlája" nyolc ilyen lapátból állna, mely így leginkább egy esernyőre hasonlítana. A fejlesztők azt állítják, hogy ez a szerkezet a Jupiterig elegendő napfényt lenne képes összegyűjteni. Pénteken Makejev Akadémia fejlesztési hivatalának - mely a fellőtt rakétát készítette - főmérnök helyettese csupán annyit közölt, hogy a rakéta "egy darabban" fejezte be a munkáját.
A "vitorla" a Kalifornia központú Planetary Society-é, mely szervezet 100.000 űr megszállottat tömörít 140 országból. Az "egy darabban" azt jelenti, hogy az űrhajó nem vált le az orosz rakétáról, ezért végül Kamcsatkában csapódott be az egység. Ennek ellenére a szponzorok, a Planetary Society és a Cosmos Studios nem akarja félbeszakítani a terveit. "Optimista vagyok, szerintem tudjuk tartani az ütemezést és fellőhetjük a Cosmos 1-et, az első napvitorlás űrhajót" - mondta Bruce Murray, a Planetary Society elnöke. Egy különálló műszeres kapszulán kamerák is figyelték a szerkezet útját. A műszerek állítólag váratlan "dinamikai változásokat" észleltek a rakéta harmadik fokozatában, ezért a fedélzeti szoftver leállította azt a parancsot, mely a napvitorlás modult és a kamerás kapszulát leválasztotta volna a rakétáról.
Jelentések szerint kisebb szeizmikus hullámokat is mértek a térségben ahol a rakéta földet ért. "Ez általában azt jelenti, hogy jobb ha az ember visz magával ásót is" - tette hozzá John Garvey. A Cosmos 1 eredetileg október és december között hagyta volna el a Földet, ha tartani akarják ezt az ütemtervet, akkor valószínűleg kimaradnak a további próbarepülések, viszont ez azt jelenti, hogy így megelőzik az Európai Űrhivatalt, akik szintén ezen a meghajtáson dolgoznak.
Az előzményekhez tartozik, hogy egy átépített ballisztikus rakétát lőttek fel pénteken orosz tengeralattjáróról, melyet "napvitorlával" - mint költségkímélő megoldás űrhajók távoli bolygókra juttatásához - küldtek fel az űrbe egy rövid útra a Távol Kelet irányába.
Az eszközt két hatalmas, a szélmalmokéhoz hasonló lapáttal látták el, melyeknek az lett volna a feladatuk, hogy a Nap által kibocsátott ionizált részecskéket hasznosítva hajtsák az űrhajót előre a kijelölt útvonalán. A végső változat "vitorlája" nyolc ilyen lapátból állna, mely így leginkább egy esernyőre hasonlítana. A fejlesztők azt állítják, hogy ez a szerkezet a Jupiterig elegendő napfényt lenne képes összegyűjteni. Pénteken Makejev Akadémia fejlesztési hivatalának - mely a fellőtt rakétát készítette - főmérnök helyettese csupán annyit közölt, hogy a rakéta "egy darabban" fejezte be a munkáját.
A "vitorla" a Kalifornia központú Planetary Society-é, mely szervezet 100.000 űr megszállottat tömörít 140 országból. Az "egy darabban" azt jelenti, hogy az űrhajó nem vált le az orosz rakétáról, ezért végül Kamcsatkában csapódott be az egység. Ennek ellenére a szponzorok, a Planetary Society és a Cosmos Studios nem akarja félbeszakítani a terveit. "Optimista vagyok, szerintem tudjuk tartani az ütemezést és fellőhetjük a Cosmos 1-et, az első napvitorlás űrhajót" - mondta Bruce Murray, a Planetary Society elnöke. Egy különálló műszeres kapszulán kamerák is figyelték a szerkezet útját. A műszerek állítólag váratlan "dinamikai változásokat" észleltek a rakéta harmadik fokozatában, ezért a fedélzeti szoftver leállította azt a parancsot, mely a napvitorlás modult és a kamerás kapszulát leválasztotta volna a rakétáról.
Jelentések szerint kisebb szeizmikus hullámokat is mértek a térségben ahol a rakéta földet ért. "Ez általában azt jelenti, hogy jobb ha az ember visz magával ásót is" - tette hozzá John Garvey. A Cosmos 1 eredetileg október és december között hagyta volna el a Földet, ha tartani akarják ezt az ütemtervet, akkor valószínűleg kimaradnak a további próbarepülések, viszont ez azt jelenti, hogy így megelőzik az Európai Űrhivatalt, akik szintén ezen a meghajtáson dolgoznak.