Hunter
Üstökösöktől származnának a Föld óceánjai?
Kőzetekbe zárt vízből alakult ki a Föld, ami fokozatosan kiszivárgott az évmilliók során, vagy az alkalmanként becsapódó üstökösök töltötték fel óceánjainkat? A Rosetta üstökös-szonda Ptolemy kísérlete ezt a kérdést hivatott megválaszolni.
A Földnek szüksége volt vízre óceánjai ellátásához, az üstökösök pedig voltaképpen hatalmas égi jéghegyek, a Nap körül keringő megfagyott víztárolók. Arra azonban meglepően nehéz tudományos bizonyítékot találni, hogy az üstökös becsapódások juttatták volna el a vizet bolygónkra. A Ptolemy azonban elegendő információval szolgálhat, hogy megismerhessük a földi víz forrását.
A kísérlet tulajdonképpen egy miniatűr laboratórium, amit arra terveztek, hogy elemezze az ismerős molekulákat, mint a vizet felépítő atomtípusokat. Az atomok előfordulhatnak némileg eltérő formában is, izotópokként. Kémiai értelemben minden izotóp szinte azonosan viselkedik, azonban a magjukban elhelyezkedő plusz neutronok miatt egy kicsit eltérő a tömegük.
Márciusban startolt el, és 2014-ben éri el célpontját a Rosetta űrszonda
A Ptolemy műszer a Rosetta leszállóegységén foglal helyet, ami a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös izotóp keverékeit fogja elemezni. Ian Wright, a műszer főfelügyelője reméli az üstökös vize hasonlítani fog a Föld óceánjaiban találhatókra. A legutóbbi földi megfigyelések, melyek egy másik üstökösre, a LINEAR-ra irányultak, arra engednek következtetni, hogy a két víz azonos. Ha ez igaz, akkor a tudósoknak egy újabb rejtvényt sikerült megfejteniük. Mindazonáltal, ha nem az üstökösök felelősek az óceánokért, akkor a bolygótudósoknak és a geofizikusoknak valahol máshol kell kutakodniuk.
Lehet, hogy a válasz közelebb van szülőbolygónkhoz, és a vulkanikussághoz kötődő folyamatokban rejlik. Már a meteoritokról is megállapítást nyert hogy vizet is tartalmaznak, de ezekben az ásványokhoz van kötve és mennyiségükben meg sem közelítik az üstökösök víztartalmát. Ha nem az üstökösök táplálták a Föld óceánjait, akkor az is valami elképesztően érdekes dolgot tár fel magukról az üstökösökről, mivel a teljesen eltérő izotópok azt jelentenék, hogy feltehetően nem is a mi Naprendszerünkben alakultak ki, csupán csillagközi vándorok, akiket foglyul ejtett a Nap gravitációja.
Összességében a Rosetta és leszállóegysége vagy megold egy tudományos rejtélyt vagy újabbak egész sorát tárja a tudósok elé.
A Földnek szüksége volt vízre óceánjai ellátásához, az üstökösök pedig voltaképpen hatalmas égi jéghegyek, a Nap körül keringő megfagyott víztárolók. Arra azonban meglepően nehéz tudományos bizonyítékot találni, hogy az üstökös becsapódások juttatták volna el a vizet bolygónkra. A Ptolemy azonban elegendő információval szolgálhat, hogy megismerhessük a földi víz forrását.
A kísérlet tulajdonképpen egy miniatűr laboratórium, amit arra terveztek, hogy elemezze az ismerős molekulákat, mint a vizet felépítő atomtípusokat. Az atomok előfordulhatnak némileg eltérő formában is, izotópokként. Kémiai értelemben minden izotóp szinte azonosan viselkedik, azonban a magjukban elhelyezkedő plusz neutronok miatt egy kicsit eltérő a tömegük.
Márciusban startolt el, és 2014-ben éri el célpontját a Rosetta űrszonda
A Ptolemy műszer a Rosetta leszállóegységén foglal helyet, ami a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös izotóp keverékeit fogja elemezni. Ian Wright, a műszer főfelügyelője reméli az üstökös vize hasonlítani fog a Föld óceánjaiban találhatókra. A legutóbbi földi megfigyelések, melyek egy másik üstökösre, a LINEAR-ra irányultak, arra engednek következtetni, hogy a két víz azonos. Ha ez igaz, akkor a tudósoknak egy újabb rejtvényt sikerült megfejteniük. Mindazonáltal, ha nem az üstökösök felelősek az óceánokért, akkor a bolygótudósoknak és a geofizikusoknak valahol máshol kell kutakodniuk.
Lehet, hogy a válasz közelebb van szülőbolygónkhoz, és a vulkanikussághoz kötődő folyamatokban rejlik. Már a meteoritokról is megállapítást nyert hogy vizet is tartalmaznak, de ezekben az ásványokhoz van kötve és mennyiségükben meg sem közelítik az üstökösök víztartalmát. Ha nem az üstökösök táplálták a Föld óceánjait, akkor az is valami elképesztően érdekes dolgot tár fel magukról az üstökösökről, mivel a teljesen eltérő izotópok azt jelentenék, hogy feltehetően nem is a mi Naprendszerünkben alakultak ki, csupán csillagközi vándorok, akiket foglyul ejtett a Nap gravitációja.
Összességében a Rosetta és leszállóegysége vagy megold egy tudományos rejtélyt vagy újabbak egész sorát tárja a tudósok elé.
