Mi történik, ha a következő űrsikló is bajba kerül, ha kilövéskor megsérül, és az űrhajósoknak nem lesz esélyük a visszatérésre? A Discovery kilövésekor egy négyfős mentőcsapat lép teljes készültségbe.

"Ez a helyzet az, amibe nem szeretnénk kerülni. Egy olyan küldetést gyakorlunk, amit soha nem szeretnénk végrehajtani" - mondta a csapat parancsnoka, Steven Lindsey, a Légierő ezredese. Az elnöki jóváhagyást is igénylő mentő expedíció tele van bizonytalanságokkal. A második kilövést gyorsan kell végrehajtani, a szokásos hosszú tesztelési fázis kihagyásával, ami nem kis kockázat a mentőhajóvá előléptetett Atlantis legénységére nézve.

Eközben a Discovery legénységének be kell zsúfolódnia a Nemzetközi Űrállomásra, amit három ember számára terveztek. Ebben az esetben azonban már kilencen lennének, imádkozva, hogy az űrállomás elég gyakran csütörtököt mondó oxigén generátora végig bírja a kényszerű összezártságot, ami hetekig eltarthat. A Discoveryt távirányítással az óceán felé kell irányítani, hogy helyet csinálhassanak az Atlantis számára. Ha mindezek rendben lezajlottak, akkor az Atlantis fedélzetén 11 fővel térne vissza a Földre, amire még soha nem volt példa, és végül, ha a NASA sikerrel oldja meg ezt a helyzetet, akkor is búcsút mondhat űrsikló programjának a tervezett befejezés előtt öt évvel.


A 114-ik expedició legénységének elvesztése az űrrepülők halálát jelentené. Balról jobbra: Charles Camarda küldetés specialista, Wendy Lawrence, Stephen Robinson a mikrofonnal, Soichi Noguchi a Japán Űrügynökségtől, Andrew Thomas, James Kelly pilóta és Eileen Collins parancsnok
Azt azonban mindenképpen el kell mondani, hogy a NASA az emberi űrrepülés 44 esztendeje alatt soha nem ment ilyen távlatokba egy űrhajó egy másikkal történő megmentéséért. A Kennedy Űrközpontban több százan dolgoznak a lehetőség kivitelezésén. A Discovery nem szállhat fel addig, amíg az Atlantis készen nincs az egy hónappal későbbi esetleges kilövésre.

A mentőcsapat tagjait nem sorshúzással vagy kivételes képességeik alapján jelölték ki. A Steven Lindsay, Mark Kelly, Piers Sellers és Michael Fossum alkotta négyes egyszerűen csak a Discovery tartalék legénységként csöppent bele a képbe, azonban egyik asztronauta sem mondott nemet az esetleges feladatra. Mindannyian negyvenes éveikben járó családapák, Sellers kivételével mind mérnökök, Fossum pedig még soha nem járt a világűrben. Az Atlantis két pilótája Lindsay és Kelly hajdani berepülő pilóták, utóbbi éles harci helyzetben is repült a Sivatagi Vihar hadműveletben.


A Discovery a szerelőcsarnokban - az utóbbi két évben ízekre szedték, és minden darabját megvizsgálva újra összerakták
A hó elején a Discovery repülésének egy szimulációja alkalmával a küldetés vezetői között újabb vita robbant ki, mi történjen az űrsiklóval, ha valami gond alakul ki a felszálláskor. Az idő múlásával a repülés irányítóinak el kell dönteniük, megkísérlik-e a sérülés befoltozását a rendelkezésre álló technikákkal, vagy a mentőhajó érkezéséig átirányítják az űrhajósokat az űrállomásra. A vezetők többsége a foltozás mellett voksolt.

Mindemellett az eszközölt változtatások, és az azóta eltelt két év kemény munkájának fényében a NASA rendkívül kicsinek látja a meghibásodás lehetőségét. 2003 januárjában senki sem tudta, hogy a lehulló szigetelésdarab jókora lyukat ütött a Columbia bal szárnyán. A NASA tudta, hogy a törmelék valahová becsapódott, azonban nem vették figyelembe egy katasztrofális sérülés eshetőségét. Ez végzetes hibának bizonyult, bár állításuk szerint akkor sem tehettek volna semmit a legénység megmentéséért, ha beazonosítják a sérülést.


Az űrrepülő fő űzemanyagtartálya már készen áll
A Columbia vizsgáló bizottság azonban ezt nem fogadta el. Alapos tanulmányozás után megállapították, hogy a NASA kezdeti állításaival ellentétben az űrhivatal küldhetett volna egy mentőhajót a hét elvesztett űrhajósért. Ha az Atlantisnak fel kell szállnia, akkor rá ugyanazok a műszaki és időjárási ismérvek fognak vonatkozni, amihez eddig is tartották magukat, nyilatkozott Mike Leinbach kilövési igazgató. A NASA azonban elsősorban a Discovery május közepére, valamint az Atlantis június közepére való kilövésre késszé tétele miatt aggódik, de az űrállomás jelenlegi állapota sem ad okot túl sok örömre.

Az űrállomáson való várakozás természetesen főként az űrhajósokra mér megpróbáltatásokat. A Discovery egyik asztronautája, Andrew Thomas, aki hét évvel ezelőtt már kipróbálta a tartós űrállomáson való tartózkodást a szovjet Miren, úgy véli, a pszichoszociális oldal okozhatja a legtöbb gondot. Thomas a konstruktív elfoglaltságban látja a megoldást. Meggyőződése, hogy egy vészhelyzet esetén megmenthetőek lennének az űrhajósok, viszont abban is biztos, hogy ha újabb súlyos hiba adódna, az az űrsikló-program idő előtti halálához vezetne.

A NASA biztonsági intézkedései az űrrepülővel kapcsolatban

A NASA biztonsági intézkedései az űrállomással kapcsolatban