20
-
Atyus #20 "Hála" a Bush és kormányának, a NASA mélyzuhanássa brutálisan felgyorsult.
Annó a Vörös Bolygó c. film még hűen azt mutatta be ,hogy a Mars expedíciót hogyan tervezték el a NASA-ban. Bush megválasztása óta ez a project szinte megvalósíthatatlanságig lefogyott. Első dolga annak a kormánynak az volt ,hogy az antigravitációs erőteret biztosító körgyűrű kivitelzezését megszüntesse, mert hát volt rá már egyetlen példa, hogy egy orosz űrhajós kibírt egy kabinban fél évet. De arra ne mgondoltak, hogy erőnlét is kell, miután a Marsra leszállnak, s ott maradnak kb. fél évet.
Szóval a hogyan juttassuk csődbe NASA program sajna folytatódik még legalább 4 éven át..:-( -
#19
Nem fikázom USÁt (mindig), csak itt USÁról volt szó, a 15# spamem általánosan igaz minden nemzetre, szvsz. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#16
Azért meg kellene azt is jegyezni, hogy még így is az USA költi messze a legtöbbet az űrkutatásra. Lehet szapulni őket sokminden miatt, de nem kellene elfelejteni, hogy a többi nemzet sem lihegi túl a dolgot... -
#15
A háborúkon USA igaz sokat veszít, de mégtöbbet nyer. Az űrkutatás, csakis az űrfegyverek kérdésében mérvadó Washingtonnak, vannak olcsóbb módszerek manipulálni (parasztvakítani) a tömeget. -
#14
Szerintem meg kivárják, amíg vehetnek olcsó kínai űrhajókat... 
-
#13
Na igen. Mondjuk nem háborúzni kellene a Bush kormányzatnak, hanem az arra elpocsékolt és elvesztegetett dollár milliárdokat átadhatnák a NASA-nak. Talán már egy kicsit előrébb járnánk az ürexpediciókban, merthát ugye ez a technológiai megvalósítás amivel kilövik az űrsiklókat már igencsak elavúlt és főként kölcséges dolog. Dehát tudom ezek mind naív gondolatok mert a világot a pénz mozgatja és a háborúból több profit jön be mint az ürkutatásból...... -
#12
Igazából az STS-107 katasztrófa kétségkívűl az utolsó szög volt az egész űrsikló program koporsójában, már csak az a kérdés, hogy mikor temetik el. Jelenleg az USA egyetlen emberes űrhajója az űrsikló, a váltás, a CEV (Crew Exploration Vehicle) csak valamikor az évtized végén, a következő évtized elején léphet szolgálatba, ugyanakkor az űrsiklóra vár az ISS még hátramaradt blokkjainak feljutattása. Mese nincs, az űrsiklóprogram a jelenlegi állapotában már most teszthalott.
Ugyanakkor az USA megengedheti magának, hogy cirka 5 évig ne legyen emberes űrrepülése? Érdekes kérdés, és egyben kínos is. Csodálkoznék, hogy ha idő előtt visszavonnák őket, de tény, hogy egy harmadik katasztrófát a fejesek már nem nyelnének le... -
Xantia #11 "ha újabb súlyos hiba adódna, az az űrsikló-program idő előtti halálához vezetne."
Miért, ez most nem a halál?
Eshetőségek:
- Már most halott a program. Nem lőnek fel több siklót.
- Siker. Fellövik a siklót és visszajön.
- Gyorshalál. Fellövik a siklót és bummm.
- Lassúhalál. Fellövik a siklót és nem sikerül a mentőprogram, sőt magával viszi a másik siklót és az űrállomást.
Az utolsó két esetben a másik sikló, ha meg is menekül, többet már nem repül.
-
#10
Hangsúlyoznám, hogy nem maga a NASA, hanem a felső vezetése és itt különösen a politikai vezetés a probléma. Nemcsak az űrhajósok, de a mérnökök, és talán a tisztviselők jó része is tisztába van a realitásokkal. Viszont a realitásokat nem tudják elfogadni a politikusok és a felső vezetők, az ő gondolatmenetükbe nem fér bele semilyen hibaszázalék, hallani sem akarnak ilyesmiről... -
Ren #9 Szerintem is az a baj, hogy a NASA ne hajlandó elfogadni az űrutazással járó kockázatot (pedig az űrhajósok elfogadnák). Most csak hasraütés alapján: a shuttle 1%-os katasztrófa arányát próbálják 0,01 vagy még kisebbre csökkenteni, ami aránytlanul sok pénzbe kerül, az eredményhez képest. Rááadásul az évi 2 fellövéssel még a kellő tapasztalat/gazdaságosság/stb sem lesz meg soha. -
#8
Hát igen így is mondhatjuk.
Bár szerintem nem irreálisabbak az igények, mint 1961-ben a Hold expedíció volt, csak arra ugye adtak pénzt is, és nem a NASA-nak kellett egyéb projektek mellett kigazdálkodni a dolgot. -
#7
Ez az űrsiklózás a pénzügyi szemléletű rendszerek csődje. Ha manegerek kezébe adunk olyan dolgokat, ahol valójában a pénzügyi sikereknél fontosabb a szolgáltatás/biztonság megléte, akkor ne csodálkozzunk, ha a managerek pillanatokon belül összehoznak egy pénzügyileg sikeres "puskaporoshordót".
Itt a lényeg. A NASA-nál azért van kapkodás, mert fentről olyan képtelen igényekkel álltak elő, amelyek reálisan a mai viszonylatokban még túlzás tárgyát képezik. Kb. olyan, mintha az 1910-es évek pilótáit nem engednék felszállni az akkori repülőgépekkel mindaddig, amíg nincs minden gépben katapultülés, hogy a pilótákat minden körülmény között biztonságosan le lehessen hozni... -
#6
Én is azt érzem, hogy a NASA-nál elég nagy a kapkodás, ezáltal szétforgácsolják a képességeiket.
Van-foltozás nincs foltozás, 2-3 technológiát is kidolgoznak rá milliókért.
Aztán eszükbe jut hogy hát igen az se mindenre megoldás és akkor rájönnek, hogy csak kéne az a mentő űrhajó, vagy egy űrsikló, vagy az állomás mentő egysége.
Igen ám de bármely verzió kialakítása eszméletlen pénzeket emésztene fel.
Ez az űrsiklózás a pénzügyi szemléletű rendszerek csődje. Ha manegerek kezébe adunk olyan dolgokat, ahol valójában a pénzügyi sikereknél fontosabb a szolgáltatás/biztonság megléte, akkor ne csodálkozzunk, ha a managerek pillanatokon belül összehoznak egy pénzügyileg sikeres "puskaporoshordót". -
#5
Alaphelyzetben az Űrsiklók olyan tizenegypár napig húzzák ki az űrben (oxigén, energia, élelmiszer), a "standard" STS missziók 10 napos limittel dolgoznak, a maradék pár nap a biztonsági tartalék. A SpaceHab segítségével, ami egy mini-labor, mely az űrsikló rakterében foglal helyet, és a zsilipre van csatolva, megnövelve a belső, hasznosítható teret, továbbá plusz üzemanyagot és oxigént is jelent, kitolható az űrben tölthető időmennyiség olyan 20 nap körülire (a balsorsú STS-107 például 16 napos misszió volt).
Amit én eddig olvastam erről a mentő-misszióról, a megsérült űrsiklót még viszonylag hamar le kell oldani és eltávolítani az ISS Alfától, mivel az energiát előállító üzemanyagcellák üzemanyaga úgy 15-20 nap után elfogy, márpedig ahhoz, hogy biztonságosan eltávolíthassák a dokkológyűrűtől (és az űrállomástól), még elegendő energiával kell rendelkeznie. Ezek alapján valószinüleg az időt az egész személyzetnek az űrállomáson kell kihúznia - pont ezért ecsetelgették fent, hogy milyen problémákat jelent ilyen hosszú idő kihúzása ilyen sok embernek ilyen szűk helyen... -
Ren #4 Az űrsikló készletei meddig bírják? Ja és hogy gondolják, mindneki átmegy az ISS-re vagy az űrsiklót és az állomást "egybenyitják"? -
#3
A 7 fős személyzethez nem csak a CRV mentőhajó kellene, de az amerikai lakómodul is, amit 2000-ben a Bush-kormányzat a CRV és az X-33/Venture Star mellett szintén leállított. Tehát jelenleg az ISS Alfa nem alkalmas 7 fő huzamos elhelyezésére. -
Thrawn #2 Totál pánik.
Mellesleg az űrállomást nem 3, hanem 6 vagy 7 fő számára tervezték, azért dolgozott a Columbia katasztrófáját megelőzően mindig csak 3 fős személyzet az állomáson, mert a Szojuz űrhajó, ami a mentőhajó szerepét is betölti, 3 személyes. A NASA saját fejlesztésű mentőhajója pedig még mindig készü, szerintem most már nem is fejezik be. -
#1
hmm. érdekesnek hangzik