Hunter

Sikeres volt az európai űrsikló próbarepülése

A hétvégén sikeres siklórepülést majd leszállást hajtott végre az európai Phoenix űrsikló tesztmodellje, jelentette be a projekt szóvivője. A német EADS által tervezett és kivitelezett prototípust 2400 méteres magasságból, helikopterről eresztették el szombat reggel 9 óra 45 perckor.

Az ember nélküli, mindössze 90 másodperces próbarepülés végén a GPS-irányítású űrsikló "tökéletes leszállást" hajtott végre a számára kijelölt leszállópályán, mondta Johanna Bergstroem-Roos, a tesztnek otthont adó, Stockholmtól 1230 kilométerre, északra fekvő Kirunában található Észak-Európai Űrrepülési Tesztkörzet munkatársa. "Mindenki rendkívül elégedett" - mondta. "A mai teszt új lökést ad a projektnek."




A Phoenix űrsikló az Ariane 5 rakétával együtt az Európai Űrügynökség azon reményeit testesíti meg, hogy önerőből űrhajóst küldjön a világűrbe. Az EADS (European Aeronautic Defence and Space Co.) Európa legnagyobb űrrepülési vállalta, a világon pedig a második helyet foglalja el. A projekt vezetői szerint az űrjármű teljes méretű változatára még több mint egy évtizedig várni kell. A próbarepülést eredetileg múlt hét szerdára tervezték, azonban a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották, így a technikusok befejezhették az űrjármű fedélzeti számítógépeinek egy, a hét elején zajlott korábbi teszt során rögzített adatainak elemzését.






Bergstroem-Roos elmondása szerint a következő lépés valószínűleg nagyobb magasságból való ledobás lesz, amit már erre felkészített ballonokkal hajtanak végre. Az űrsikló végleges változatának képesnek kell lennie siklórepüléssel leszállnia 128 kilométeres magasságból.
A tesztmodell mindössze 7 méter hosszú és 1200 kilogrammot nyom, szárnyfesztávolsága 4 méter. Ezek az értékek egyhatod részét képviselik a végleges járműnek. A Phoenix űrsikló szolgálatba állítását a 2015 és 2020 közötti időszakra tervezik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • cifuatwork #38
    Szerintem ezt közöld az EADS mérnökeivel (ők készítik a Phoenix-et és majd 1x a HOPPER-t), biztos a fejükre fognak csapni: "hogy nem jutott eszünkbe!"
  • Tetsuo #37
    Minek kell 100% ez csak levitorlázott aszt jóvan, erre 100 éve qrvasok gép képes..
  • cifuatwork #35
    Ebben kétségkivül igazad van, de viszont az An-225 a légkör oxigénjét használja, és pont azon a részen segíti át a MAKS-OS-t, ahol a legnehezebb az út, ahol sűrűbb légkör, a HOPPER az út első tizedében használja fel az üzemanyagának kb. 1/3-át.
    Technikailag értelemszerűen a HOPPER nagyobb kihívás, de a cél tekintetében az orosz megoldás, hát... oroszos :)
    Egyszerűbb, olcsóbb, megvalósíthatóbb :))
  • cifuatwork #33
    Ezen vitatkoznék, mivel a MAKS-OS esetén az első fokozat ugye az AN-225 (légköri oxigént használó hajtóművel), a második fokozat meg maga a MAKS-OS, és csak a külső üzemanyagtartály vész el.
    Viszont a HOPPER rakétahajtóművet használ végig, és a második fokozat (a gyorsítórakéta) ott elvész.
    Persze technológiailag a HOPPER és a MAKS-OS ég és föld...
  • Zocsi #31
    Bammeg nem értem miért nem inkább a csészealjakat és a anti-grav. meghajtást fejlesztik? :|
    Egyébbként szép eredmény!
  • cifuatwork #30
    a Hopper-nek lesz emberi személyzete ?

    Nem, a NASA leállított Venture Star siklójához hasonlóan teljesen automatikus működésű, de elviekben lehet építeni hozzá olyan személyzettel ellátott űrhajót, amelyet a HOPPER visz fel a világűr határáig. Persze ez viszonlag kis méretű (kb. Szojuz szintű) jármű lehet csak. Amennyire én átlátom, az Ariane-5 indítórakétát fogja bizonyos szintig leváltani.

    Alkalmas lesz esetleg az ISS olyan jellegű ellátására mint az űrsiklók?

    Nem. A HOPPER a jelenlegi tervek szerint nem áll keringési pályára, csak egy kb. 120-140km magasságra való ballisztikus ugrást tesz, amelynek a csúcspontján kiengedi a hasznos terhet. Sőt, amennyire az eddig nyilvánosságra került adatokból sejteni lehet, még a most debütáló Jules Verne teherhajója (korábbi nevén ATV, a Progressz teherhajók kiváltója) sem indítható róla (jóval nehezebb, mint a HOPPER teherbírása, hiszen a HOPPER csak 7,5 tonnát bír felvinni, míg a Jules Verne tömege mintegy 20,5 tonna).

    Kicsit szomorú, de a HOPPER (bár a jelenleg ismert, és valóban fejlesztés alatt álló fejlesztések közül talán a legfejlettebb) csak apró előrelépés az űrkutatás hordozóeszközei tekintetében. A megszüntetett amerikai Venture Star program, vagy a pénzhiánnyal küzdő orosz MAKS-OS sokkal előremutatóbb lenne...
  • Bucser #28
    "prototipusnak a sorozatgyártásra szánt (szinte teljesen KÉSZ) dolgot nevezzük."

    Prototípusnak azt a példányt nevezzük amelyik az elméletet ami alapján a jövendőbeli sorozatgyártott gép készülni fog igazolni tudja. A prototípuson rengeteg változás megy végbe a végső fázisig... Többször átépítik, sőt néha le is zuhan:)) Az egy más kérdés, hogy gazdasági érdekekből értékesítésre is kerül.. de pl. hadi eszközöknél tuti nem front lineban....
  • cifuatwork #26
    Tudomásom szerint mind a mai napig nincs olyan program, amely 100%-osan képes szimulálni az (gáz- vagy folyadék)áramlást. Nem véletlen, hogy még mindig fontosak a szélcsatorna-kisérletek...
  • Tetsuo #25
    Ezt számítógépen is lehetett volna szimulálni, nem? Vagy arra voltak kiváncsiak h megszakad-e a GPS kapcsolat? :DD
  • [NST]Cifu #24
    Főleg, hogy nem Chinook (CH-47), hanem Sea Knight (CH-46)... :)))