Egyre közelebb kerülünk Kína Shenzhou űrhajójának első ember repülte küldetéséhez. A történelmi repülés várakozásának évei lecsökkentek a visszaszámlálás hónapjaira. Mikor határozza el magát Kína a kilövésre?

A Shenzhou 4 földet érését követő hetei, az idei év januárja viszonylag csendes volt ami a médiát illeti. Ez a repülés volt a hivatalos források szerint az utolsó próbaút mielőtt Kína első űrhajósát földkörüli pályára emelné a nemzeti szállítórakéta, a Long March 2F. Átfogó híradásokat láthattuk a Shenzhou 4 kilövéséről, űrbeli tartózkodásáról és visszatéréséről, ami hitelt ad a sikeres repülésről szóló bejelentéseknek. Az űrhajót lényegében percről percre nyomon követték. Úgy tűnt Kínának már csak annyi dolga van, hogy összerakjon egy másik űrhajót, beültesse a legénységet, és a kilövőállásra tolják a szerkezetet.

Természetesen a Shenzhou-ról kapható információk erősen korlátozottak, ugyanolyan titkolózás övezi ma is, mint 1999-ben, amikor hivatalosan nyilvánosságra hozták az űrprogramot. Nem láthatjuk a technikai részletek többségét, a költségvetési iránymutatókat és a politikai napirendet, ami egészen biztos, hogy befolyásolja a programot. Ha Kína igazi nyomást érzett volna arra nézve, hogy űrhajóst küldjön a világűrbe, méghozzá olyan gyorsan, ahogy csak lehet, akkor azóta már ki kellett volna lőniük a sokat emlegetett Shenzhou űrhajót.

Ez azonban nem történt meg. Többé már nem érezhetjük az olimpiai stílusú űrversenyt a szuperhatalmak között, és nincs is szükség a fejvesztett előre rohanásra. Hosszú ideje feltételezik, hogy az idei év októbere a legvalószínűbb időpont az emberi űrrepülésre, látszólag politikai okokból. A legutóbbi hivatalos bejelentések azonban arra utalnak, hogy a kínai űrhajó később fog felszállni. Vajon miért?


Kína negyedik ember nélküli űrrakétájának fellövése 2002 dec. 30-án történt
A Szovjetunióban megszokott volt, hogy a kilövéseket olyan eseményekre időzítették, mint a kommunista párt kongresszusa, nemzeti évfordulók vagy akár külpolitikai események. Ez a stratégia azonban visszaüthet, ahogy arra Nyikita Hruscsov is rádöbbent. A szovjet Mars szondák modelljeit, melyek történelmi körutazást tettek az Egyesült Államokban, elrejtették miután azok az expedíciók kudarcot vallottak. Lehetséges, hogy a kínai hatóságok sem szeretnének egy sikertelen kilövéssel elrontani egy jelentős eseményt. Azonban valószínűbb, hogy a Shenzhou-nak megvan a maga időbeosztása, minden más eseménytől függetlenül.

Az űrhajót érdekes módon használták fel, amikor Kínában és más nemzeteknél is a SARS vírus elszabadulásától volt hangos a sajtó. Egy távirati jelentés szerint - ami számos hírcsatornán megjelent - Kína büszkén jelentette be, hogy a járvány nem hátráltathatja az emberi űrrepülés folyamatát. A bejelentés jó módszere volt a morál fellendítésére a nehéz időkben és újra előtűnt, hogy a propaganda mindig fontos része volt az ország űrrepülési programjának.

Érdekesek a Shenzhou repülések intervallumai is, melyek átlagban egy-egy évet tesznek ki. Ez arra látszik utalni, hogy a költségvetés és a bürökratikus tervezés lehet a legnagyobb befolyásoló erő a program e szakaszában. Egy várható novemberi kilövés rengeteg időt ad a különböző szükséges alkatrészek és alrendszerek előállítására. Az is elképzelhető hogy a mérnökök kisebb fokú "lámpalázban" szenvednek. A próbarepülések sikerei ellenére az első emberi repülés fontossága, súlya és publicitása igen nagy nyomást jelenthet rájuk nézve.

A rendszereket sokkal átfogóbban, újra és újra át kell nézni, mint a korábbi repülésekkor. A Columbia űrsikló tragédiája és a Szojuz TMA-1 nehézségekkel teli visszatérése valószínűleg a kínai mérnökök önbizalmára is hatással volt. A kínai űrrepülést kísérő homályos és gyakran ellentmondásos jelentések ellenére egy tendencia nem változott. Kína elkötelezettnek látszik maradni az elképzeléshez, mely szerint 2003 vége előtt embert küld a világűrbe. Ezen az alapon már nem sokat kell várnunk.