Hunter
Vajon életet jeleznek a Mars sötét dűnéinek foltjai?
A Mars Express fedélzetén utazó kísérletek fényt deríthetnek a Mars rejtélyes sötét dűnéire és krátereire. Bár több százezer felvétel készült a korábbi feltérképező küldetések során, a bolygó nem kevesebb, mint 97 %-áról nincsenek nagyfelbontású képek.
A Mars Express kettőtől négy évig tartó terepfelmérő munkája során, amikor a legkisebb magasságban kering a bolygó felett, 250 kilométeres távolságra fogja megközelíteni a felszínt. Hét műszer áll készen a helyszíni elemzésekre, melyekkel a Mars Express azonosítani tudja a víz folyékony, szilárd vagy gázhalmazállapotú formáit a bolygón. Fedélzeti kamerája nagyfelbontású sztereo képet biztosít. Átfogó térképeit 10 méteres felbontás jellemzi, egyes különösen figyelemre méltó területeken azonban akár 2 méteres ráközelítésekre is képes, így a tudósok most azon gondolkoznak, melyek lehetnek ezek az érdeklődére számot tartó helyek.
A korábbi műholdfelvételek nagy része csak fokozta a képi nyomozómunkát, azonban talán egyik sem keltette fel az érdeklődést annyira, mint a növekvő és fogyó sötét "kolóniaszerű" pacák, melyeket a Mars Orbiter Kamera rögzített. A felfokozott vita a "sötét dűnék" néven vált ismertté.
A sötét foltok a Mars déli sarkán "kora tavasszal" jelennek meg
Egy nemrég lezajlott ESA ülésen a két tábor abban már megegyezett, hogy a sötét és világos foltok időszakonkénti változása a bolygó felszínén mindenképpen meghökkentő. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a sötét dűnék egyértelműen megérnek egy közelebbi pillantást, melyre a legalkalmasabb a minap pályára állt Mars Express. Agustin Chicarro, a Mars Express projekt tudósa hívta össze a gyűlést, miután 2002 nyarán a foltok körül egyre hevesebb vita kezdett kialakulni.
"Geológusként úgy találtam a foltok felettébb megdöbbentőek és rendkívül érdekesek. Szerettem volna a szakértők véleményét is kikérni, vajon érdemes-e egy közelebbi vizsgálatra" - magyarázta Chicarro. A sötét dűnék vitája akkor robbant ki, amikor Horváth András, Gánti Tibor és Szathmáry Őrs, a budapesti Planetárium munkatársai úgy vélekedtek, hogy a foltok marsbeli mikrobák kolóniái lehetnek, melyek az évszakok hatására növekednek és fogyatkoznak. A foltok a déli és északi sarkvidék krátereiben található dűnéken jelennek meg.
A sötét és világos foltok időszakonként változnak, vajon miért?
A magyar csapat részletesen megvizsgálta a déli foltokat. "Tél végén jelennek meg és nyárra eltűnnek. Elsősorban a dűnemezők peremein jelennek meg, a dűnék gerincén azonban ritkák" - mondta Szathmáry az ülésen. Elhelyezkedésük, mely független a talajszint magasságától, és alakjuk, mely a sík felszíneken kör alakú, míg a lankákon elnyújtott, úgy tűnik hadilábon áll a kizárólagos fizikai magyarázattal, mondta a magyar tudós, aki inkább biológiai magyarázatra adta a voksát.
Egy kevés víz, ami rendszerint azonnal elpárologna a Mars vékony légkörében, fogságba esett körülöttük a jégtakarónak köszönhetően. Ahogy ez a jégréteg vékonyodik, a mikroorganizmusok szürkén látszanak át. Amikor a jég teljesen elolvadt gyorsan kiszáradnak és feketévé válnak. Ez megmagyarázza, miért rendelkezik számtalan sötét dűnefolt szürke aurával övezett fekete középponttal, állítják tudósaink.
A marsi évszakok - a tavasz (spring) és a nyár (summer) uralja az éghajlatot
A vitában a másik oldalon álló Michael Malin és Kenneth Edgett, a NASA Mars Global Surveyor műholdjának fedélzetén elhelyezett Mars Orbital Kamera tervezői korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a foltok főként széndioxid jég elpárolgásával és újra megfagyásával magyarázhatók. Elméletük szerint a sötét dűnék nem biológiaiak. A Mars Orbiter Kamera már több mint 120 ezer képet készített a Marsról. Számos kép elég nagy felbontású ahhoz, hogy egy autóbusz méretű jellemvonást is kiemelhessenek, ennél azonban a Mars Express felvételei jobbnak ígérkeznek.
Más érdekes helyszínek vizsgálatáról is döntés született, az egyik ilyen egy a földi sárfolyamokra emlékeztető képződmény a Russel kráter környékén, melyre két német tudós hívta fel a figyelmet.
A Mars Express kettőtől négy évig tartó terepfelmérő munkája során, amikor a legkisebb magasságban kering a bolygó felett, 250 kilométeres távolságra fogja megközelíteni a felszínt. Hét műszer áll készen a helyszíni elemzésekre, melyekkel a Mars Express azonosítani tudja a víz folyékony, szilárd vagy gázhalmazállapotú formáit a bolygón. Fedélzeti kamerája nagyfelbontású sztereo képet biztosít. Átfogó térképeit 10 méteres felbontás jellemzi, egyes különösen figyelemre méltó területeken azonban akár 2 méteres ráközelítésekre is képes, így a tudósok most azon gondolkoznak, melyek lehetnek ezek az érdeklődére számot tartó helyek.
A korábbi műholdfelvételek nagy része csak fokozta a képi nyomozómunkát, azonban talán egyik sem keltette fel az érdeklődést annyira, mint a növekvő és fogyó sötét "kolóniaszerű" pacák, melyeket a Mars Orbiter Kamera rögzített. A felfokozott vita a "sötét dűnék" néven vált ismertté.
A sötét foltok a Mars déli sarkán "kora tavasszal" jelennek meg
Egy nemrég lezajlott ESA ülésen a két tábor abban már megegyezett, hogy a sötét és világos foltok időszakonkénti változása a bolygó felszínén mindenképpen meghökkentő. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a sötét dűnék egyértelműen megérnek egy közelebbi pillantást, melyre a legalkalmasabb a minap pályára állt Mars Express. Agustin Chicarro, a Mars Express projekt tudósa hívta össze a gyűlést, miután 2002 nyarán a foltok körül egyre hevesebb vita kezdett kialakulni.
"Geológusként úgy találtam a foltok felettébb megdöbbentőek és rendkívül érdekesek. Szerettem volna a szakértők véleményét is kikérni, vajon érdemes-e egy közelebbi vizsgálatra" - magyarázta Chicarro. A sötét dűnék vitája akkor robbant ki, amikor Horváth András, Gánti Tibor és Szathmáry Őrs, a budapesti Planetárium munkatársai úgy vélekedtek, hogy a foltok marsbeli mikrobák kolóniái lehetnek, melyek az évszakok hatására növekednek és fogyatkoznak. A foltok a déli és északi sarkvidék krátereiben található dűnéken jelennek meg.
A sötét és világos foltok időszakonként változnak, vajon miért?
A magyar csapat részletesen megvizsgálta a déli foltokat. "Tél végén jelennek meg és nyárra eltűnnek. Elsősorban a dűnemezők peremein jelennek meg, a dűnék gerincén azonban ritkák" - mondta Szathmáry az ülésen. Elhelyezkedésük, mely független a talajszint magasságától, és alakjuk, mely a sík felszíneken kör alakú, míg a lankákon elnyújtott, úgy tűnik hadilábon áll a kizárólagos fizikai magyarázattal, mondta a magyar tudós, aki inkább biológiai magyarázatra adta a voksát.
Egy kevés víz, ami rendszerint azonnal elpárologna a Mars vékony légkörében, fogságba esett körülöttük a jégtakarónak köszönhetően. Ahogy ez a jégréteg vékonyodik, a mikroorganizmusok szürkén látszanak át. Amikor a jég teljesen elolvadt gyorsan kiszáradnak és feketévé válnak. Ez megmagyarázza, miért rendelkezik számtalan sötét dűnefolt szürke aurával övezett fekete középponttal, állítják tudósaink.
A marsi évszakok - a tavasz (spring) és a nyár (summer) uralja az éghajlatot
A vitában a másik oldalon álló Michael Malin és Kenneth Edgett, a NASA Mars Global Surveyor műholdjának fedélzetén elhelyezett Mars Orbital Kamera tervezői korábban arra a következtetésre jutottak, hogy a foltok főként széndioxid jég elpárolgásával és újra megfagyásával magyarázhatók. Elméletük szerint a sötét dűnék nem biológiaiak. A Mars Orbiter Kamera már több mint 120 ezer képet készített a Marsról. Számos kép elég nagy felbontású ahhoz, hogy egy autóbusz méretű jellemvonást is kiemelhessenek, ennél azonban a Mars Express felvételei jobbnak ígérkeznek.
Más érdekes helyszínek vizsgálatáról is döntés született, az egyik ilyen egy a földi sárfolyamokra emlékeztető képződmény a Russel kráter környékén, melyre két német tudós hívta fel a figyelmet.