Hunter
Drágaköveket találtak a Marson
Nagy mennyiségű ásványi drágakőre bukkantak a Marson. Az áttetsző, zöld színű ásvány sziklás lelőhelyét a bolygó körül keringő egyik űrszonda fedezte fel. A Földön ezt az ásványt peridotként vagy olivinként ismerjük, ami egy olcsó drágakő, melyet előszeretettel alkalmaznak az ékszerészetben.
Jelentősége nem is az értékében rejlik. Jelenléte arra enged következtetni, hogy a vörös bolygó évmilliárdok óta hideg és száraz, a meleg és nedves körülményeknek kitett ásvány ugyanis szétmállik. Amennyiben a geológiai bizonyítékok helytállóak, a peridot évmilliárdok óta jelen van a bolygón, ami azt jelenti, hogy ez idő nagy része alatt a felszínnek száraznak és hidegnek kellett lennie.
A tudósoknak elsődlegesen az ásvány pontos korát kell megállapítaniuk, amit a Nili Fossae néven ismert 30.000 négyzetkilométer területű, hosszú, keskeny mélyedésben találtak. A terület feltehetően 3,6 milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor egy aszteroida vagy egy üstökös csapódott be a közelben, az Isdin medence elnevezésű krátert hagyva maga után. Valószínűsíthető, hogy ebben az időben került felszínre az ásvány, bár egy másik, valószínűtlenebb forgatókönyv szerint az sincs kizárva, hogy jóval később, szintén egy földtani esemény hatására látott napvilágot.
"Ha az olivin nem sokkal a becsapódás után került a felszínre, akkor az azt jelenti, hogy a Mars felszín több mint hárommilliárd éve hideg és száraz" - vonta le a következtetést egy amerikai geológus csoport a Science magazinban publikált írásában. "Azonban ha az olivin csak a nem túl távoli múltban került a felszínre, akkor elképzelhető, hogy csupán az elmúlt néhány ezer évre jellemző ez a száraz és hideg állapot."
Az ásványt a NASA Mars Global Surveyor egyik műszere észlelte. A szonda 1997 szeptemberében érkezett meg a Marsra, azóta folyamatosan végzi megfigyeléseit, eddig több olyan bizonyítékot is feltárva, mely szerint a barátságtalan bolygó egykor meleg és nedves volt, akárcsak a Föld, így elképzelhető, hogy egykor primitív élet gyökerezett a bolygón.
Jelentősége nem is az értékében rejlik. Jelenléte arra enged következtetni, hogy a vörös bolygó évmilliárdok óta hideg és száraz, a meleg és nedves körülményeknek kitett ásvány ugyanis szétmállik. Amennyiben a geológiai bizonyítékok helytállóak, a peridot évmilliárdok óta jelen van a bolygón, ami azt jelenti, hogy ez idő nagy része alatt a felszínnek száraznak és hidegnek kellett lennie.
A tudósoknak elsődlegesen az ásvány pontos korát kell megállapítaniuk, amit a Nili Fossae néven ismert 30.000 négyzetkilométer területű, hosszú, keskeny mélyedésben találtak. A terület feltehetően 3,6 milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor egy aszteroida vagy egy üstökös csapódott be a közelben, az Isdin medence elnevezésű krátert hagyva maga után. Valószínűsíthető, hogy ebben az időben került felszínre az ásvány, bár egy másik, valószínűtlenebb forgatókönyv szerint az sincs kizárva, hogy jóval később, szintén egy földtani esemény hatására látott napvilágot.
"Ha az olivin nem sokkal a becsapódás után került a felszínre, akkor az azt jelenti, hogy a Mars felszín több mint hárommilliárd éve hideg és száraz" - vonta le a következtetést egy amerikai geológus csoport a Science magazinban publikált írásában. "Azonban ha az olivin csak a nem túl távoli múltban került a felszínre, akkor elképzelhető, hogy csupán az elmúlt néhány ezer évre jellemző ez a száraz és hideg állapot."
Az ásványt a NASA Mars Global Surveyor egyik műszere észlelte. A szonda 1997 szeptemberében érkezett meg a Marsra, azóta folyamatosan végzi megfigyeléseit, eddig több olyan bizonyítékot is feltárva, mely szerint a barátságtalan bolygó egykor meleg és nedves volt, akárcsak a Föld, így elképzelhető, hogy egykor primitív élet gyökerezett a bolygón.
