BiroAndras#42
Egy megjegyzés:
Tegyük fel, hogy van egy energiaforrás, amit nem értünk, de azért jól müxik. Biztos, hogy jó ötlet ipari méretekben használni?
Képzeljétek el hogy mondjuk az atomenergiával teszik ugyanezt (nem füstöl, ergó nincs környezetszennyezés).
Tiszta energia megfelelő mennyiségű hatékony, biztonságos és olcsó előállítása jelenleg egy módon képzelhető el : Fúziós reaktorokkal.
A hagyományos módszerek túl szennyezőek, vagy drágák, vagy veszélyesek. Az alternatív megoldások pedig nem elég hatékonyak ahhoz, hogy az energiaszükségletek jelentős részét fedezni tudják.
A magfúzió viszont olyan hatékony mint az maghasadás, sőt még jobb is. ÉS a két legfőbb hibáját is kiküszöböli :
- Biztonságos, mert a folyamat alapvetően stabil, nem lehetséges "megszaladás". Ráadásul a reaktorban egyszerre csak nagyon kevés üzemanyagnak kell lennie, míg az atomerőművekben évekre elegendő hasadóanyagot kell felhalmozni a reaktortérbe, hogy meglegyen a kritikus tömeg.
- Nincs nagy mennyiségű sugárzó hulladék. Az atomerőművekben használt urán csak néhány százalékban tartalmaz 235-ös izotópot (és ehhez is már dúsítani kell), ami ténylegesen hasznosítható, a maradék pedig csak ott csücsül háborítatlanul, de a végén abból is sugárzó hulladék lesz.
Sajnos még évtizedeket kell várni az első teljes méretű prototípusra.
Ma még az energia legnagyobb részét fosszilis tüzelőanyagokból állítjuk elő. Ezeknél pedig szinte bármi jobb. Még az atomenergia is, a veszélyeivel együtt. Ha megnézzük, hogy mekkora kárt okoz az egyik és a másik, syerintem az atomerőmű nyer.
Egy normális erőműben a csernobilihoz hasonló katasztrófe soha nem fordulhat elő. Egyrészt ma már nem grafitot használnak moderátornak, hanem vizet, ami kevésbbé hatékony ugyan, de sokkal biztonságosabb. Három ok miatt:
1. A grafit a sugárzás hatására energiát halmoz fel kristályhibák formályában. Melegítés hatására pedig leadja et az energiát, vagyis további melegedést okoz, ami további energialeadással jár. A víznél ilyen gond nincs.
2. Ha egy nyomottvizes reaktor megszalad, a víz elforr, és egy biztonsági szelepen keresztül egy külön tartályba távozik. Ennek eredményeképp a láncreakció leáll. A grafit viszont nem megy sehova.
3. Legrosszabb esetben a nyomottvizesaktorból a primer kör vize juthat ki a szabadba, míg a grafit meggyulladhat, illetve felrobbanhat, így maga az üzemanyag jut ki, mégpedig rendes mennyiségben, mert a robbanás nem csak utat nyit, de magával is viszi. Egy kevés nehézvíz ehez képest csak kis kellemetlenség.
Aztán meg Csernobilban egy halom kezelői hibát elkövettek, amit a modern erőművekben az automatika helyből nem engedne. A személyzet pedig nem volt elég képzett, így nem is tudta pontosan, hogy mit nem szabad csinálni, és hogy a bajt hogy lehet elhárítani.
Miután pedig bekövetkezett a robbanás, senki se tudta, hogy mit kell tenni, és nem volt semmi felszerelésük. Sokáig nem is evakuálták a környéken lakókat. Nyugaton ilyen esetekre vannak kidolgozott mentési tervek, és megvannak megfelelő eszközök is hozzá.