Hunter
Amerika nélkül küzdenek az üvegházhatás ellen
Sikerrel zárultak a szeptember 11-i támadások óta lezajlott első megbeszélések, szombaton Marrakeshben ugyanis a világ nagy része bejelentette szándékát egy nagymérvű környezetszennyezés ellenes paktum előmozdítása érdekében, az Egyesült Államok azonban nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Nyolc hónappal azután, hogy Bush elnök kivonta országát a Kiotói egyezményből, felháborítva ezáltal szövetségeseit is, a világ többi országa véglegesítette elhatározását és megkezdi munkáját bolygónk legnagyobb környezetszennyezője nélkül.
A Kiotó egyezmény célja a gyárak és a közlekedésben résztvevő járművek által kibocsátott gázok csökkentése, mely a tudósok többsége szerint az úgy nevezett üvegházhatás előidézője. Az ENSZ kutatói szerint ez az elkövetkezendő 100 évben az átlaghőmérséklet 6 Celsius fokos növekedésével jár, ami a tengerszint emelkedését eredményezi, ezáltal hatalmas áradásokhoz vezethet.
A szeptember 11-i események hatására Bush, mint tudjuk, terrorizmusellenes koalícióba hívta szövetségeseit. A kéthetes éghajlatváltozással foglalkozó tárgyalások végeztével sokan követelték Bushtól, tegyen ő is valamit a többi nemzetért és térjen vissza a világméretű környezetvédelmi harcba.
"Ha valaha is lenne oka az Egyesült Államoknak a csatlakozásra, akkor annak most van itt az ideje" - mondta a holland környezetvédelmi miniszter, Jan Pronk, aki két évvel ezelőtt Hágában elnökölt hasonló témájú ülésszakon, amikor még az Egyesült Államok is résztvevője volt a Kiotói egyezménynek. "A terrortámadás után, ha az Államok nemzetközi, világméretű összefogást szorgalmaz, akkor neki is csatlakoznia kellene egy világméretű probléma elleni világméretű fellépéshez - mondta a riportereknek. "Ezzel csupán a hitelüket vesztik el más nemzetek szemében."
A Marrakesh egyezmény jogilag megfogalmazza a megállapodás működését és biztosítja működtetését, elegendő jogalapot biztosítva az eddig ingadozó Oroszországnak és Japánnak a szerződés ratifikálására. Felszólítja a világ iparosodott országait az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának 1990-es szint átlagának 5 százalékával történő csökkentésére 2012-ig, különös tekintettel a széndioxidra. Mivel Oroszország és Japán máris jelezte a megállapodás elfogadásának lehetőségét, így a Kiotói egyezmény 2002 végére hatályba léphet.
Kanada számít arra, hogy az Egyesült Államok elindít egy észak-amerikai kezdeményezést a károsanyag kibocsátás csökkentésére, ám a Bush-kormányzat egyelőre csak azt erősítette meg, hogy nem tér vissza Kiotóhoz. Paula Dobriansky, külügyi államtitkár elmondta, országa olyan megoldást keres, ami a nemzeti és területi méretekhez alkalmazkodik, mintsem egy világméretű rendszert, amit Kiotó előirányoz. "Ugyanaz a célunk" - nyilatkozta korábban. "Egyezik az elhatározásunk mely az éghajlatváltozást és az üvegházi gázok csökkentését célozza." A környezetvédelmi szervezetek egyre sürgetik Amerikát, hogy tegyenek is valamit ígéreteik fényében, akár az egyezményen belül, akár azon kívül.
A Kiotó egyezmény célja a gyárak és a közlekedésben résztvevő járművek által kibocsátott gázok csökkentése, mely a tudósok többsége szerint az úgy nevezett üvegházhatás előidézője. Az ENSZ kutatói szerint ez az elkövetkezendő 100 évben az átlaghőmérséklet 6 Celsius fokos növekedésével jár, ami a tengerszint emelkedését eredményezi, ezáltal hatalmas áradásokhoz vezethet.
A szeptember 11-i események hatására Bush, mint tudjuk, terrorizmusellenes koalícióba hívta szövetségeseit. A kéthetes éghajlatváltozással foglalkozó tárgyalások végeztével sokan követelték Bushtól, tegyen ő is valamit a többi nemzetért és térjen vissza a világméretű környezetvédelmi harcba.
"Ha valaha is lenne oka az Egyesült Államoknak a csatlakozásra, akkor annak most van itt az ideje" - mondta a holland környezetvédelmi miniszter, Jan Pronk, aki két évvel ezelőtt Hágában elnökölt hasonló témájú ülésszakon, amikor még az Egyesült Államok is résztvevője volt a Kiotói egyezménynek. "A terrortámadás után, ha az Államok nemzetközi, világméretű összefogást szorgalmaz, akkor neki is csatlakoznia kellene egy világméretű probléma elleni világméretű fellépéshez - mondta a riportereknek. "Ezzel csupán a hitelüket vesztik el más nemzetek szemében."
A Marrakesh egyezmény jogilag megfogalmazza a megállapodás működését és biztosítja működtetését, elegendő jogalapot biztosítva az eddig ingadozó Oroszországnak és Japánnak a szerződés ratifikálására. Felszólítja a világ iparosodott országait az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának 1990-es szint átlagának 5 százalékával történő csökkentésére 2012-ig, különös tekintettel a széndioxidra. Mivel Oroszország és Japán máris jelezte a megállapodás elfogadásának lehetőségét, így a Kiotói egyezmény 2002 végére hatályba léphet.
Kanada számít arra, hogy az Egyesült Államok elindít egy észak-amerikai kezdeményezést a károsanyag kibocsátás csökkentésére, ám a Bush-kormányzat egyelőre csak azt erősítette meg, hogy nem tér vissza Kiotóhoz. Paula Dobriansky, külügyi államtitkár elmondta, országa olyan megoldást keres, ami a nemzeti és területi méretekhez alkalmazkodik, mintsem egy világméretű rendszert, amit Kiotó előirányoz. "Ugyanaz a célunk" - nyilatkozta korábban. "Egyezik az elhatározásunk mely az éghajlatváltozást és az üvegházi gázok csökkentését célozza." A környezetvédelmi szervezetek egyre sürgetik Amerikát, hogy tegyenek is valamit ígéreteik fényében, akár az egyezményen belül, akár azon kívül.