Hunter

Rajzasztalon a jövő atommeghajtású Jupiter expedíciója

A NASA technikusai vasárnap este elvesztették a kapcsolatot a Galileo műholddal, ami utolsó útjára indult, a Jupiter atmoszférájába. A Galileo elvesztésével jó néhány évet kell várnunk, mire újabb expedíció indul a hatalmas bolygó és sokat ígérő holdjai felderítésére.

A következő küldetés azonban forradalmi lesz, egy nukleáris hajtóművel felszerelt monstrum, melynek képességei összehasonlíthatatlanul fejlettebbek lesznek az eddig elindított szondákhoz képest. Az űrkutatásban soha nem látott fejlődést tapasztalhatunk, ígéri a NASA.

Eredetileg a tudósok egy kis méretű, talán 300 kilogramm súlyú szondát szerettek volna küldeni az Europára az évtized vége felé, hogy megerősítsék a sokat emlegetett óceán jelenlétét és megállapítsák az azt takaró jég vastagságát, szerkezetét és összetételét. Mindazonáltal egy ilyen küldetés elképesztő technikai kihívásokat támaszt két fő okból. Elsőként hatalmas mennyiségű hajtóanyagra van szükség, hogy elérjék a Jupitert, majd gravitációjával dacolva pályára állítsák a szondát az Europa körül. A másik kihívást a Jupiter két belső holdja körül tapasztalható heves sugárzás jelenti.


A Jupiter Icy Moons Orbiter elképzelt rajza

Bár egy Europa expedíció stabil helyen szerepel a NASA terveiben, ezek a technikai akadályok túl keménynek bizonyultak és a költségek rohamos növekedésének hatására a tervezet az irattár mélyére került. A fentiek tudatában a tudósok döbbenten hallgatták a NASA új tervét, ami a meghajtás problémáját a gyökerénél fojtja el. A NASA 2 milliárd dollárt kíván elkölteni egy új atommeghajtású űrflotta kifejlesztésére az elkövetkező öt évben. Senki sem tudja mennyibe fog kerülni a program összességében, azonban a NASA és a kormány eltökélten áll a tervezet mögött, amit Prometheus projektként ismerhettünk meg, melynek előzetes tanulmányai már folynak.

Az első űrhajó a JIMO, azaz a Jupiter Icy Moons Orbiter névre fog hallgatni, ami egy nagy atomreaktor által generált ion meghajtást kap, hogy körbejárhassa mindhárom nagy holdat, a Gamnymedes-t, a Callisto-t és az Europát.


A három megvizsgálni kívánt hold, az Europa, a Ganymede és a Callisto

A kémiai elven működő rakéták vegyi anyagokat égetnek el, majd az így keletkező gázt kilövellve másodpercenkénti 3 kilométeres sebességre tesznek szert. Az ion hajtóművek ionizált gázt gyorsítanak egy elektromos mezőn keresztül, így nincs égési folyamat, ami korlátozza a kiürítési sebességét. Általában semleges xenon gázt (amit a villanykörtékben is megtalálhatunk) használnak, ami hosszútávon másodpercenként 30 kilométeres sebességre gyorsítja a hajót. Bár egy Europa utazás elvileg éppen hogy megvalósítható kémiai rakétákkal, azonban egy nagy Jupiter túra ezzel a hajtóművel teljes mértékben lehetetlen. A JIMO viszont elvégzi, amit az Europa-szondának kellene, és még jóval többet is. Amerika azért választotta ezt a küldetést, hogy az atomenergia erejét demonstrálják.


Variációk a Jupiter holdjainak belsejére; vajon van víz és élet a jégtakaró alatt?

Ezek a nukleáris reaktorok sokkal erősebbek, mint a kicsi, mozgó alkatrész nélküli radioizotóp termoelektromos generátorok (RTG), melyeket a Voyager, Cassini és Galileo fedélzetén használtak. Az ion meghajtás nem új keletű, azonban nukleáris energiával kombinálva mégis újdonságnak számít.

A JIMO rendelkezésére álló energia lehetővé teszi, hogy a Jupiterről küldött jeleket egy szimpla műholdvevővel befogjuk lakásunk teraszáról, de ami sokkal fontosabb, hatalmas adatmennyiséget lesz képes közvetíteni, másodpercenként 10 megabitet, miközben a Voyager ezzel szemben mindössze 100 kilobitet volt képes elérni.


A szonda rajza; a reaktort egy pajzs és egy hosszú hőleadó felület választja el a tudományos műszerektől, a radartól és kommunikációs antennától

Ma még igencsak a JIMO kezdeti napjait számláljuk, az indulás legkorábbi időpontja 2011. A jelenlegi elképzelések alapján az űrszonda elérheti a 20 tonnát és a 20 métert. Az érzékeny műszereket gondosan elszigetelik a reaktortól, ami 100 kW elektromos áramot fejleszthet a reaktor hője által hajtott turbinákkal. 6-8 évbe telik mire spirálisan eltávolodik a Földtől és eléri a Jupitert, ahol 8-8 hónapot tölt el a Holdak egyenkénti tanulmányozásával, majd az Europánál fejezi be közel 12 éves küldetését.

Azonban van valami, amit nem szabad elfeledni: a JIMO csupán az első darabja lesz egy sorozatnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Anteris #33
    MIndentuds egyeteme - a lézer
  • Jony #30
    Úgy érzem nagyon lassan halad a munka. Ezzel a szondával sem értek egyet . Mi a f+ ért küldenek szondát ha már küldtek egyet. Inkább azon kéne törni a fejüket, hogy az európa jegébe valamit beleolvasszanak. 17 év múlva már elvártam volna, hogy biztosra menjünk ne pedig ilyen hülye feltételezések legyenek, hogy oké megállapitottuk hogy van óceán, de arról fingunk sincs van e benne élet. Nem baj majd akkor inditanak még egy szondát vagy mit azt akkor megint megy a szarakodás évekig. Szégyen az egész emberiségre nézve, hogy mig háborukra 100 milliárdokat költünk erre csak 2-öt.Jóhiszemüen kezdtem a hirt olvasni de csak abban lettem biztos, hogy olyan messze vagyunk mi itt mindentől, hogy az siralmas és egyenlőre teljesen a sötétben tapogatózunk. Nem lesz itt semmifle scifi. Előbb pusztitjuk ki magunkat.
  • poach #27
    "...amíg nincs működő fúziós reaktor?"
    Helyesbítek:
    Nincs ipari méretekben használható fúziós reaktorunk...
    Azért azt elismeritek ugyi, hogy ez csak pénz, pénz és pénz kérdése! Ha arra gondolok, hogy a fejlesztésekre csak épp, hogy csurran cseppen, és az első kisérleti reaktort szemétből kellett összerakni a Brit úriembereknek, háát akkor bizony az a 2050-es dátum még igen messze van!
    Vissza Teslához!
    Na szal Tesla találmányainak egyike eme ominózus torony mely segítségével szerette volna megcsapolni az ionoszférát (álítólag meg is tette, haza is vágta a toronytól 40Km-re lévő erőművet). Mikor támogatói megtudták, hogy működőképes az ötlet, megvontak Teslától minden támogatást, lévén ezen Urak érdekeltek voltak a szén szektorban! Ja és még valami! Az ötlet megvalósulni látszik (HAARP program USA)mint megannyi Tesla találmány.....
  • Cat #26
    a mai becslések szerint 2050 előtt nem lesz kereskedelmi szempontbol felhasználható fuziós reaktor
  • Inquisitor #25
    "... amíg nincs müködö fúziós reaktorunk, ami még nincs, igaz?"
    Pár hónapja a Mindenttudás Egyeteme műsorban volt egy rész a laser-ekről ...
    Ott a jóember 5-6 fúziós erőmű gyújtószerkezetét is mutogatta, amik mind most épülgetnek.
    (Hehehe, az összes gyújtószerkezetet a KFKI fejlesztette! Állítólag menők a magyar agyak laser ügyben.)
    Ha jól tudom Japánban épül egy, amit az USA (is) finanszíróz, és elvileg az lesz kész elöszőr.
  • Cat #18
    lásd előző cikk, a galileo vége
    eddig is kibirta a galileo, 36x kerülte meg a jupitert, szoval biztosan meg tudják oldani
  • poach #15
    Mafa!
    1.
    A jupiter és holdjainak sugárszennyezéséről csak annyit, hogy ez olyan mintha a napszemcsid óvnád a fénytől!

    2.
    A jó öreg föld szennyezéséről meg csak annyit, hogy már túl vagyunk a 23. órán .... sorry

    3.
    Az olcsó és környezetbarát energia csak utópia marad egy olyan világban ahol a LÉ A TÉT!
    Lehetőség lenne mint a tenger! Tesla apánknak nagyon klassz ötletei voltak lásd. HAARP program).
    Vagy ott van a jó kis Hélium 3 a jó öreg holdon 4 milliárd éve csak gyűlik, ehh pusztába kiáltott szavak ezek barátom (hogy kicsit lírai legyek :))

  • [NST]Cifu #13
    Aki esetleg amiatt méltatlankodik, hogy miért szennyezük a világűrt egy atomreaktorral, akkor javaslom nézzen utána, hogy mekkora a Jupiter körüli pályán a sugárzás.

    Mert bizony a belső holdaknál a sugárzás mértéke elérheti egy nyilt reaktormagban mérhető értéket...
  • [HUN]PAStheLoD #8
    ha rendesen megcsinálják akkor még vissza is tudják hozni vagy egyszerűen otthagyják... annyi enerdzsit visz hogy 100évig csinálhasson fotókat.. blabla bla..
  • Omega #7
    Arra kiváncsi lennék hogy ennek mekkora a maximális sebessége és mennyi idő alatt éri el azt, mert a régebbi ion hajtóművek gondolom elég lassan érik el azt a 30 Km/s-ot, mert ennyiből már most is csak hagyományos ionhajtóművet használnának.