Hunter
Hatalmas gázfelhőre bukkantak a Jupiter körül
A Cassini űrszonda új érzékeny képalkotó műszere segítségével kutatók egy hatalmas és meglepően sűrű gázfelhőt fedeztek fel a Jupiter körül, jeges holdjával, az Európával azonos pályán.
A tórusz alakzatú felhő több millió kilométeren nyúlik el a Jupiter körül, ami a feltételezések szerint a gázóriás által kibocsátott ionsugárzás Európa felé irányuló szokatlanul erős ostromának eredménye. A sugárzás - megrongálva az Európa jéggel borított felszínét - széthúzza a jég vízmolekuláit, majd szétszórja a hold pályája mentén egy semleges gáz-tóruszba, melynek tömege 60 ezer tonna lehet.
Ez a tömeg azt jelzi, hogy az intenzív sugárzás sokkal komolyabb következményekkel járhat az Európára nézve, mint ezt a tudósok korábban gondolták, mondja Dr. Barry Mauk, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának vezető kutatója. A tömeg azt is bebizonyítja, hogy a Jupitertől 671.000 kilométerre keringő Európa jelentős befolyással rendelkezik az óriás bolygót körül ölelő mágneses szerkezetre. "Meglepő, de az Európa gázfelhője összehasonlítható a vulkanikusan aktív Io által létrehozottal" - mondta Mauk. "Azonban míg az Io vulkánjai folyamatosan anyagot okádnak magukból, főként oxigént és ként, az Európa egy aránylag csendes hold, és a látható vízgáz közvetlen következménye a jeges felszín nagyfokú bombázásának" - magyarázta.
"Mint a töltéssel rendelkező sugárzási részecskék forrása és süllyesztője, a tórusz jóval nagyobb befolyást ad az Európának a Jupiter hatalmas űrkörnyezetének, magnetoszférájának szerkezetében, mint azt korábban hittük" - mondta Mauk.
A laboratórium kutatói a jelenleg a Szaturnusz felé tartó Cassini űrszonda 2000. végén és 2001. elején készített felvételeit tanulmányozták. Mauk elmondása szerint ez az első jelentős felfedezés az energikus semleges atom leképezés innovatív technikáját alkalmazva. Az energikus semleges atomok a hőmozgásból eredő energiánál jóval nagyobbal rendelkeznek. Általában töltéscserével jönnek létre elektromos terekben nagy energiára felgyorsított ionokból.
"A bolygók magnetoszférái energikus semleges atomok által ragyognak, hasonlóan a vörösen izzó fém ragyogásához a fény fotonjaival, és ez a semleges atomizzás közvetve ábrázolható" - mondta Mauk. "Mindeddig egyetlen eszköz sem tudta megjeleníteni ezt az aktivitást a Föld magnetoszféráján túl. Az energikus semleges atom leképezés láthatóvá teszi a bolygók űrkörnyezetének háromdimenziós szerkezetét".
A laboratórium által épített magnetoszféra leképezési eszköz a Cassini fedélzetén található 12 tudományos műszer egyike, ami a Szaturnuszt és holdjait is szemügyre veszi, melyeket 2004. július 1-én ér el a szonda, hat hónappal később pedig útnak indítja a hozzá csatolt Huygens szondát a Titán sűrű légkörébe. A Cassini-Huygens expedíció a NASA és az ESA közös projektje, melyet az olasz űrhivatal és a NASA JPL közösen irányít.
A tórusz alakzatú felhő több millió kilométeren nyúlik el a Jupiter körül, ami a feltételezések szerint a gázóriás által kibocsátott ionsugárzás Európa felé irányuló szokatlanul erős ostromának eredménye. A sugárzás - megrongálva az Európa jéggel borított felszínét - széthúzza a jég vízmolekuláit, majd szétszórja a hold pályája mentén egy semleges gáz-tóruszba, melynek tömege 60 ezer tonna lehet.
Ez a tömeg azt jelzi, hogy az intenzív sugárzás sokkal komolyabb következményekkel járhat az Európára nézve, mint ezt a tudósok korábban gondolták, mondja Dr. Barry Mauk, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának vezető kutatója. A tömeg azt is bebizonyítja, hogy a Jupitertől 671.000 kilométerre keringő Európa jelentős befolyással rendelkezik az óriás bolygót körül ölelő mágneses szerkezetre. "Meglepő, de az Európa gázfelhője összehasonlítható a vulkanikusan aktív Io által létrehozottal" - mondta Mauk. "Azonban míg az Io vulkánjai folyamatosan anyagot okádnak magukból, főként oxigént és ként, az Európa egy aránylag csendes hold, és a látható vízgáz közvetlen következménye a jeges felszín nagyfokú bombázásának" - magyarázta.
"Mint a töltéssel rendelkező sugárzási részecskék forrása és süllyesztője, a tórusz jóval nagyobb befolyást ad az Európának a Jupiter hatalmas űrkörnyezetének, magnetoszférájának szerkezetében, mint azt korábban hittük" - mondta Mauk.
A laboratórium kutatói a jelenleg a Szaturnusz felé tartó Cassini űrszonda 2000. végén és 2001. elején készített felvételeit tanulmányozták. Mauk elmondása szerint ez az első jelentős felfedezés az energikus semleges atom leképezés innovatív technikáját alkalmazva. Az energikus semleges atomok a hőmozgásból eredő energiánál jóval nagyobbal rendelkeznek. Általában töltéscserével jönnek létre elektromos terekben nagy energiára felgyorsított ionokból.
"A bolygók magnetoszférái energikus semleges atomok által ragyognak, hasonlóan a vörösen izzó fém ragyogásához a fény fotonjaival, és ez a semleges atomizzás közvetve ábrázolható" - mondta Mauk. "Mindeddig egyetlen eszköz sem tudta megjeleníteni ezt az aktivitást a Föld magnetoszféráján túl. Az energikus semleges atom leképezés láthatóvá teszi a bolygók űrkörnyezetének háromdimenziós szerkezetét".
A laboratórium által épített magnetoszféra leképezési eszköz a Cassini fedélzetén található 12 tudományos műszer egyike, ami a Szaturnuszt és holdjait is szemügyre veszi, melyeket 2004. július 1-én ér el a szonda, hat hónappal később pedig útnak indítja a hozzá csatolt Huygens szondát a Titán sűrű légkörébe. A Cassini-Huygens expedíció a NASA és az ESA közös projektje, melyet az olasz űrhivatal és a NASA JPL közösen irányít.