Hunter
A Mars környezete aktívabb a vártnál
1976-ban a világ nagy izgalommal kísérte figyelemmel a Viking 1 leszállását a Mars bolygóra. Az általa vett talajmintákon végzett biológiai kísérletek aktivitást mutattak, azonban a nagy bejelentés előtt a NASA újabb teszteknek vetette alá a mintákat, melyekből azt a következtetést vonták le, hogy a Mars egy halott bolygó.
Dr. Gil Levin, aki a Vikingek által gyűjtött mintákat elemző három tudós egyike volt, soha nem tudott elszakadni a gondolattól, hogy a Viking élő mikroorganizmusokat talált a felszín talajában. Folytatta a Marsról és Földről származó újabb bizonyítékok tanulmányozását és 1997-ben eljutott arra a következtetésre, hogy az úgy nevezett LR (labelled release) munka életet talált. Elmondása szerint az általa elkészített új kísérlet véget vethet a vitáknak egyszer s mindenkorra.
"A szerves elemzés nagyon érzéketlennek bizonyult, milliónyi mikroorganizmus kellett hozzá hogy bármilyen szerves anyagot detektáljon az LR demonstrált képességével szemben" - mondta Levin. Azonban a kísérlet elhelyezését a most induló illetve már útra is kelt szondák fedélzetén mind a NASA, mind az ESA visszautasította. A brit építésű Beagle 2, melyet az ESA Mars Express juttat el a felszínre, az élet keresését tűzte ki fő céljául, ami Dr. Levin szerint kockázatos stratégia.
"Furcsa mód a célkitűzés ellenére a Beagle 2 nem visz élet felismerő kísérletet" - mondta. "Sem a GCMS-e (szerves detektor), melyről azt állítják, hogy érzékenyebb a Vikingénél, sem izotópikus elemző műszere nem képes bizonyítékkal szolgálni élő organizmusokról."
A NASA Mars expedíciója egy átfogóbb megközelítést jelent az élet nagy kérdésére. Két azonos marsjárója robotrégészként fogja bebarangolni a Mars ősi síkságait. Fő célkitűzésük nem az élet keresése, hanem a Mars vízkörnyezetének megismerése.
"A Vikingtől megtanultuk, hogy nagyon nehéz meghatározott kísérletekkel előállni olyan esetben, amikor nem is tudjuk pontosan, hogy mit kell keresünk" - magyarázta Mark Adler a NASA részéről.
Az marsbeli életről szóló bejelentések mindig rendkívül vitatottak voltak. Ahogy egykor Carl Sagan csillagász mondta, rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok is kellenek. Időközben a NASA Odyssey űrszondájának egy évi megfigyelése új képet látszik festeni a Marsról, egy a várakozásoknál dinamikusabb felszínt tárva a tudósok elé.
A NASA "Mars Exploration Rover"
"Nagyon nehéz pontosan meghatározni mi is történt egyes területeken, de amit találtunk nem azt tükrözi, hogy az évmilliók alatt évről évre ugyanazok a folyamatok mennek végbe" - mondta Philip Christensen, az Odyssey hőkibocsátást leképező rendszerének (THEMIS) projekt vezetője. "Ezek az adatok annyira figyelemre méltóak és különbözőek minden korábbi tapasztalattól, hogy jelentős időbe telt mire tüzetesen átvizsgáltuk és rájöttünk mit is látunk valójában."
A Mars körül folyamatosan kavargó bőséges por ellenére a felvételek széles területeket mutatnak, melyeken fedetlen alapkőzetet láthatnak a tudósok, akik semmi ilyesmire nem számítottak. Valaminek le kell sikálnia a felszínt, állítja Christensen csapata. Máshol a hegyoldalakat laza kőzet jellemzi, ami szintén új keletűnek tűnik. "Ha ezek a kőzetek évmilliókkal korábban keletkeztek volna, akkor vastag pornak kellene borítania" - tette hozzá Christensen. "Egy dinamikus Mars tárult elénk, egy aktív bolygó."
Dr. Gil Levin, aki a Vikingek által gyűjtött mintákat elemző három tudós egyike volt, soha nem tudott elszakadni a gondolattól, hogy a Viking élő mikroorganizmusokat talált a felszín talajában. Folytatta a Marsról és Földről származó újabb bizonyítékok tanulmányozását és 1997-ben eljutott arra a következtetésre, hogy az úgy nevezett LR (labelled release) munka életet talált. Elmondása szerint az általa elkészített új kísérlet véget vethet a vitáknak egyszer s mindenkorra.
 Viking II felvétel a Marsról |
"Furcsa mód a célkitűzés ellenére a Beagle 2 nem visz élet felismerő kísérletet" - mondta. "Sem a GCMS-e (szerves detektor), melyről azt állítják, hogy érzékenyebb a Vikingénél, sem izotópikus elemző műszere nem képes bizonyítékkal szolgálni élő organizmusokról."
A NASA Mars expedíciója egy átfogóbb megközelítést jelent az élet nagy kérdésére. Két azonos marsjárója robotrégészként fogja bebarangolni a Mars ősi síkságait. Fő célkitűzésük nem az élet keresése, hanem a Mars vízkörnyezetének megismerése.
"A Vikingtől megtanultuk, hogy nagyon nehéz meghatározott kísérletekkel előállni olyan esetben, amikor nem is tudjuk pontosan, hogy mit kell keresünk" - magyarázta Mark Adler a NASA részéről.
Az marsbeli életről szóló bejelentések mindig rendkívül vitatottak voltak. Ahogy egykor Carl Sagan csillagász mondta, rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok is kellenek. Időközben a NASA Odyssey űrszondájának egy évi megfigyelése új képet látszik festeni a Marsról, egy a várakozásoknál dinamikusabb felszínt tárva a tudósok elé.
A NASA "Mars Exploration Rover"
"Nagyon nehéz pontosan meghatározni mi is történt egyes területeken, de amit találtunk nem azt tükrözi, hogy az évmilliók alatt évről évre ugyanazok a folyamatok mennek végbe" - mondta Philip Christensen, az Odyssey hőkibocsátást leképező rendszerének (THEMIS) projekt vezetője. "Ezek az adatok annyira figyelemre méltóak és különbözőek minden korábbi tapasztalattól, hogy jelentős időbe telt mire tüzetesen átvizsgáltuk és rájöttünk mit is látunk valójában."
A Mars körül folyamatosan kavargó bőséges por ellenére a felvételek széles területeket mutatnak, melyeken fedetlen alapkőzetet láthatnak a tudósok, akik semmi ilyesmire nem számítottak. Valaminek le kell sikálnia a felszínt, állítja Christensen csapata. Máshol a hegyoldalakat laza kőzet jellemzi, ami szintén új keletűnek tűnik. "Ha ezek a kőzetek évmilliókkal korábban keletkeztek volna, akkor vastag pornak kellene borítania" - tette hozzá Christensen. "Egy dinamikus Mars tárult elénk, egy aktív bolygó."