Hunter
Életre alkalmas területet találtak a Marson
Tudósok talán az eddigi legjobb helyet azonosították be az élet utáni kutatás számára a Marson. A területet a helyi tavaszi és őszi időszakokban vizsgálták, amikor a dűnéket borító fagy visszahúzódik, ekkor folyékony víz jelenhet meg a felszínen az év bizonyos időszakaiban. A részletes elemzések arra utalnak, hogy a víz keveredik a talajjal gyakori sárfolyamokat idézve elő.
"A víz, ami szerintünk ott található, azt jelenti, hogy ez az eddig ismert legalkalmasabb hely, ahol érdemes lenne fúrásokat végezni az élet utáni kutatások számára" - nyilatkozott Dr. Dennis Reiss a BBC Newsnak. "A Russell kráter rendkívüli jellemvonásokkal rendelkezik, olyanokkal, melyek a földi sárfolyamokra emlékeztetnek" - mondta Dr. Reiss, a Német Űrközpont munkatársa, aki a Mars Global Surveyor űrszonda nagy felbontású felvételeit tanulmányozta. Arra a következtetésre jutott, hogy a sárfolyamok a Mars legújabb tulajdonságai közé tartozhatnak, melyek talán még a mai nap is időről időre létrejönnek.
Dr. Reiss különösképpen a felszín hőmérsékletére és albedójának, azaz fényvisszaverési képességének mérésére összpontosított. Ez a két adat nagyon sok mindent elárult a dűnék között végbemenő folyamatokról. Az albedo megmutatja, ha a felszín fagyott vagy olvadásnak indul, a hőmérséklet pedig bizonyítékokkal szolgál a jelenlévő jég vagy folyadék típusáról. Amikor a tél eléri a Russell krátert, a vízpára és a szén-dioxid kicsapódik a Mars vékony légköréből és ráfagy a dűnékre. Az albedo és hőmérséklet adatok arra utalnak, hogy a tavaszi olvadás folyamán a fagyott szén-dioxid szublimál - gáz halmazállapotúvá válik - egy olvadásnak indult felszínt hagyva maga után, ami folyékony vizet tartalmaz.
"Ezek alapján a felszín első pár centiméterében jelen lehet a folyékony víz, sőt elképzelhető hogy akár a felszín felett is találnánk belőle" - magyarázta Dr. Reiss. "Ezen a helyen naponta néhány órára, nyáron pontosan dél után, elképzelhető hogy a Mars felszínén megjelenik a folyékony víz." A lehetőség mindenképpen figyelemre méltó azoknak, akik az élet után nyomoznak a bolygón. Általánosan elfogadott nézet, hogy aki életet szeretne találni a Marson, annak először víz után kell kutatnia.
Mindazonáltal a Marson még idén leszálló három szonda közül egy sem landol a Russell kráternek még csak a közelében sem. Az európai Beagle 2 Issidis kietlen síkságán ér földet, az egyenlítőtől megközelítőleg 10 fokkal északra. Az Issidis előnye, hogy elég meleg van ahhoz, hogy a Beagle dolgozhasson, és elég alacsonyan fekszik, hogy az ejtőernyők biztonságban lejuttassák a leszállóegységet. A két amerikai marsjáró, melyek nem sokkal az európai után vágnak neki a vörös bolygónak, szintén az egyenlítő közelében fognak leszállni nagyjából a bolygó két különböző oldalán.
 A Russel kráter |
Dr. Reiss különösképpen a felszín hőmérsékletére és albedójának, azaz fényvisszaverési képességének mérésére összpontosított. Ez a két adat nagyon sok mindent elárult a dűnék között végbemenő folyamatokról. Az albedo megmutatja, ha a felszín fagyott vagy olvadásnak indul, a hőmérséklet pedig bizonyítékokkal szolgál a jelenlévő jég vagy folyadék típusáról. Amikor a tél eléri a Russell krátert, a vízpára és a szén-dioxid kicsapódik a Mars vékony légköréből és ráfagy a dűnékre. Az albedo és hőmérséklet adatok arra utalnak, hogy a tavaszi olvadás folyamán a fagyott szén-dioxid szublimál - gáz halmazállapotúvá válik - egy olvadásnak indult felszínt hagyva maga után, ami folyékony vizet tartalmaz.
"Ezek alapján a felszín első pár centiméterében jelen lehet a folyékony víz, sőt elképzelhető hogy akár a felszín felett is találnánk belőle" - magyarázta Dr. Reiss. "Ezen a helyen naponta néhány órára, nyáron pontosan dél után, elképzelhető hogy a Mars felszínén megjelenik a folyékony víz." A lehetőség mindenképpen figyelemre méltó azoknak, akik az élet után nyomoznak a bolygón. Általánosan elfogadott nézet, hogy aki életet szeretne találni a Marson, annak először víz után kell kutatnia.
Mindazonáltal a Marson még idén leszálló három szonda közül egy sem landol a Russell kráternek még csak a közelében sem. Az európai Beagle 2 Issidis kietlen síkságán ér földet, az egyenlítőtől megközelítőleg 10 fokkal északra. Az Issidis előnye, hogy elég meleg van ahhoz, hogy a Beagle dolgozhasson, és elég alacsonyan fekszik, hogy az ejtőernyők biztonságban lejuttassák a leszállóegységet. A két amerikai marsjáró, melyek nem sokkal az európai után vágnak neki a vörös bolygónak, szintén az egyenlítő közelében fognak leszállni nagyjából a bolygó két különböző oldalán.