Hunter
Szimulált Mars-utazást indít Oroszország
Egy űrgyógyászattal foglalkozó orosz laboratórium kísérlete során 17 hónapra elszigetel hat kozmonautát, így tesztelik a legénység túlélő képességeit egy Mars utazás esetén.
Dimitrij Malasenkov a moszkvai Biológiai és Orvosi Problémák Intézetének (BOPI) kutatója elmondta, a kiválasztott űrhajósoknak ugyanazokkal a helyzetekkel kell megbirkózniuk, mint egy valódi Mars utazás során.
"Ha a legénység egy tagja megbetegszik, a többieknek saját erejükből kell segítséget nyújtaniuk" - mondta. "Ha külső segítség szükséges, akkor azt olyan kudarcként értékeljük, mintha a személy meghalt volna."
A hat kiválasztott, valószínűleg mind férfi, három modulban fog lakni összesen 400 négyzetméteren. Elegendő, az űrhajózásban használt élelemmel látják el őket a virtuális utazásra, illetve a vizet újrahasznosítják és az oxigén is mesterségesen előállított lesz. Malasenkov elmondása szerint külföldi űrhajósok is szóba jöhetnek, azonban a szimuláció pontos kezdési időpontjáról nem nyilatkozott.
Benny Elmann-Larsen, az Európai Űrhivatal (ESA) élettani kísérletek koordinátora New Scientist magazinnak adott interjúban elmondta, hogy egy ilyen kísérlet rendkívül fontos új adatokat nyújtana egy hosszú űrutazás során az űrhajósokra nehezedő egyedülálló terhekről.
"A fő teher valószínűleg pszichológiai" - mondta. "Akármilyen probléma merüljön fel, a Föld képtelen lesz segíteni, vagy legjobb esetben is a segítség igen későn érkezne". Egy valós utazáson az űrhajósoknak szembe kell nézniük a hosszantartó sugárzással és mérgező vegyületekkel a Mars felszínén. Az is köztudott, hogy a világűr súlytalanságában való hosszas tartózkodás hatással van az űrhajósok izomzatára és csonttömegére. 2001 szeptemberében és 2002 márciusában az ESA három és négy hónapos "fekvési" kísérleteket futtatott, melyek bebizonyították, hogy a csontritkulást ellensúlyozó gyógyszerek és gyakorlatok enyhítik az izmok sorvadását és a csonttömeg veszteséget.
A BOPI jelenlegi igazgató helyettese, Valerij Poljakov, tartja az űrutazás rekordját, ő ugyanis 14 hónapot tartózkodott a világűrben. A Föld és a Mars közötti távolság a bolygók keringési helyzetétől függ, a bolygóközi utazóknak azonban valószínűleg egy 200 millió kilométeres körutazást kell majd teljesíteniük. Ha egyetlen percet sem tartózkodnak magán a bolygón, akkor ez a jelenlegi űrhajózási technológiával 12 hónapot vesz igénybe. Az utazás során akár 30 perces kommunikációs késésekre is számíthatnak.
2002 júliusában az Orosz Repülési és Űrhajózási Hivatal felkérte a NASA-t és az ESA-t, hogy segítsenek egy 2015-re tervezett emberi Mars-expedíció előkészítésben, ebben az időpontban lennének kedvezőek a bolygóegyüttállások. Mindazonáltal eddig még nem készült határozott tervezet az utazásról.
Dimitrij Malasenkov a moszkvai Biológiai és Orvosi Problémák Intézetének (BOPI) kutatója elmondta, a kiválasztott űrhajósoknak ugyanazokkal a helyzetekkel kell megbirkózniuk, mint egy valódi Mars utazás során.
"Ha a legénység egy tagja megbetegszik, a többieknek saját erejükből kell segítséget nyújtaniuk" - mondta. "Ha külső segítség szükséges, akkor azt olyan kudarcként értékeljük, mintha a személy meghalt volna."
A hat kiválasztott, valószínűleg mind férfi, három modulban fog lakni összesen 400 négyzetméteren. Elegendő, az űrhajózásban használt élelemmel látják el őket a virtuális utazásra, illetve a vizet újrahasznosítják és az oxigén is mesterségesen előállított lesz. Malasenkov elmondása szerint külföldi űrhajósok is szóba jöhetnek, azonban a szimuláció pontos kezdési időpontjáról nem nyilatkozott.
Benny Elmann-Larsen, az Európai Űrhivatal (ESA) élettani kísérletek koordinátora New Scientist magazinnak adott interjúban elmondta, hogy egy ilyen kísérlet rendkívül fontos új adatokat nyújtana egy hosszú űrutazás során az űrhajósokra nehezedő egyedülálló terhekről.
"A fő teher valószínűleg pszichológiai" - mondta. "Akármilyen probléma merüljön fel, a Föld képtelen lesz segíteni, vagy legjobb esetben is a segítség igen későn érkezne". Egy valós utazáson az űrhajósoknak szembe kell nézniük a hosszantartó sugárzással és mérgező vegyületekkel a Mars felszínén. Az is köztudott, hogy a világűr súlytalanságában való hosszas tartózkodás hatással van az űrhajósok izomzatára és csonttömegére. 2001 szeptemberében és 2002 márciusában az ESA három és négy hónapos "fekvési" kísérleteket futtatott, melyek bebizonyították, hogy a csontritkulást ellensúlyozó gyógyszerek és gyakorlatok enyhítik az izmok sorvadását és a csonttömeg veszteséget.
A BOPI jelenlegi igazgató helyettese, Valerij Poljakov, tartja az űrutazás rekordját, ő ugyanis 14 hónapot tartózkodott a világűrben. A Föld és a Mars közötti távolság a bolygók keringési helyzetétől függ, a bolygóközi utazóknak azonban valószínűleg egy 200 millió kilométeres körutazást kell majd teljesíteniük. Ha egyetlen percet sem tartózkodnak magán a bolygón, akkor ez a jelenlegi űrhajózási technológiával 12 hónapot vesz igénybe. Az utazás során akár 30 perces kommunikációs késésekre is számíthatnak.
2002 júliusában az Orosz Repülési és Űrhajózási Hivatal felkérte a NASA-t és az ESA-t, hogy segítsenek egy 2015-re tervezett emberi Mars-expedíció előkészítésben, ebben az időpontban lennének kedvezőek a bolygóegyüttállások. Mindazonáltal eddig még nem készült határozott tervezet az utazásról.