Hunter
A Jupiter szonda visszanyerte látását
A Galileo űrhajó újra működőképessé vált, így még volt ideje néhány felvételt készítenie a Naprendszer legvulkánikusabb égitestéről.
A legtöbb kép, melyet a NASA űrhajójának a Jupiter holdjáról kellett volna készítenie, elektromos problémák miatt elvesztek. Már több mint egy éve teszik a hibák periodikusan működésképtelenné a fedélzeti optikai rendszert. Múlt héten a szonda végül úrrá lett a kameráján, amikor az Io északi sarka mellett haladt el, jelentette be a NASA pénteken.
"Most már reméljük, hogy a 16 tervezett megfigyelési pontból legalább a maradék ötről képeket kapunk, beleértve az Io-ról készült átfogó felvételeket is," - mondta Eilene Theilig, a NASA Galileo projektjének vezetője.
A tudósok azt fogják megvizsgálni vajon a Galileo egy aktív vulkán felett repült-e el, amikor augusztus 6-án maga mögött hagyta a tarka, olvadozó holdat. Amikor a robot hajó hét hónappal ezelőtt ugyan ezen a területen haladt át, jókora kitörést észlelt a Tvashtar néven ismert fortyogó katlanból. Az adatok elemzésére azonban még időre lesz szükség. A Galileonak további nyolc hétre van szüksége, hogy visszasugározza a képi és infravörös adatokat, melyeket az Io-tól mindössze 200 kilométernyi magasságból rögzített. Ez volt a legkisebb távolság az utóbbi öt megközelítésből.
Az előzetes megfigyelések fényt derítettek egy nagy kérdésre, ami a holdat illeti: Van-e a Földhöz, vagy a Jupiterhez hasonlóan saját mágneses mezeje? A rendelkezésre álló adatok alapján a hold nem képez mágneses mezőt, legjobb esetben is csak nagyon gyengét, jelentette ki Margaret Kivelson, a UCLA tudósa.
A Galileo, ami már közel hat éve kering a Jupiter rendszerében az építésekor tervezett sugárzás háromszorosát viselte már el. Mérnökök szerint a Jupiter sugárzó gyűrűiből származó nagyfokú energia dózisok rongálták meg a hajó kameráját. Az Io a legbelső a Jupiter körül keringő négy hatalmas holdból.
A Galileo októberben suhan el újra az Io mellett, ezúttal a déli sarok felől. A busz méretű jármű várhatóan 2003-ban fejezi be pályafutását, amikor fejest ugrik a Jupiter légkörébe.
 Galileo által készített kép az Io-ról |
"Most már reméljük, hogy a 16 tervezett megfigyelési pontból legalább a maradék ötről képeket kapunk, beleértve az Io-ról készült átfogó felvételeket is," - mondta Eilene Theilig, a NASA Galileo projektjének vezetője.
A tudósok azt fogják megvizsgálni vajon a Galileo egy aktív vulkán felett repült-e el, amikor augusztus 6-án maga mögött hagyta a tarka, olvadozó holdat. Amikor a robot hajó hét hónappal ezelőtt ugyan ezen a területen haladt át, jókora kitörést észlelt a Tvashtar néven ismert fortyogó katlanból. Az adatok elemzésére azonban még időre lesz szükség. A Galileonak további nyolc hétre van szüksége, hogy visszasugározza a képi és infravörös adatokat, melyeket az Io-tól mindössze 200 kilométernyi magasságból rögzített. Ez volt a legkisebb távolság az utóbbi öt megközelítésből.
 A Tvashtar |
A Galileo, ami már közel hat éve kering a Jupiter rendszerében az építésekor tervezett sugárzás háromszorosát viselte már el. Mérnökök szerint a Jupiter sugárzó gyűrűiből származó nagyfokú energia dózisok rongálták meg a hajó kameráját. Az Io a legbelső a Jupiter körül keringő négy hatalmas holdból.
A Galileo októberben suhan el újra az Io mellett, ezúttal a déli sarok felől. A busz méretű jármű várhatóan 2003-ban fejezi be pályafutását, amikor fejest ugrik a Jupiter légkörébe.