Hunter
Megérkeztek a Leonidák
Megkezdődött a Leonida meteor zápor, mely kedd hajnalán éri el csúcspontját, olyan látványt nyújtva, amire az elkövetkezendő évtizedekben generációkon át nem lesz példa. Óránként 20 hullócsillag szeli át az északi félgömböt, amit az eget kémlelők legjobban napkelte előtt, a városi fényektől távol láthatnak. Ezt az évenként ismétlődő eseményt a Temple-Tuttle üstökös által hátrahagyott hulladék idézi elő, a Föld az üstökös porának két sűrű hullámán halad át idén. Az első hullám Európa felett fejti ki leginkább hatását november 19-én, kedden hajnalban. A második, termékenyebb zápor sajnos számunkra már nem lesz látható, ez az észak-amerikaiaknak kedvez.
Itt a korán kelők percenként 6-10 meteort láthatnak napkelte előtt, amit a Hold fénye sem tud elnyomni, a fényesebb meteorok túlragyogják a Holdat, ami vasárnapra már egyre inkább kikerül a képből, így a halványabb meteorok is láthatóvá válnak. A csillagászok szerint az elkövetkező 100 évben nem lesz példa hasonló Leonida záporra. A show már csütörtökön elkezdődött, ha nem is nagymértékben, viszont innentől kezdve folyamatosan erősödik az óránkénti meteorok száma.
A szakértők szerint az éjszakai megfigyeléseknek hétfőig nem sok értelme van, ekkor késő éjjel, 11 órától a keleti horizonton már láthatóvá válnak, itt éri el ugyanis csúcspontját a zápor, ami kedden napkeltéig tart, onnantól már gyengül az erőssége. A Leonidák esetében a hullócsillagok mellett előfordulhat, hogy tűzgolyókat is megfigyelhet az ember, melyek lenyűgöző látványt nyújtanak, fényük elég erős ahhoz, hogy arcunk vonásait megvilágítsák. Ez a zápor ideje alatt bármelyik éjjel előfordulhat. A Leonidák a keleti égbolt felől érkeznek átszelve a teljes látómezőt. A szakértők szerint érdemes egyenesen kelet felé tekinteni, a lehető legszélesebb körben.
A Leonidák a Holdat is elérik, azonban mivel a Holdnak nincs atmoszférája, a parányi darabkák másodpercenkénti 72 kilométeres sebességgel becsapódnak a felszínbe, olyan erős robbanást idézve elő, ami egy dinamit tízezerszeresének felel meg, ezért ezek a robbanások, igaz csak a csillagászok teleszkópjaival, de láthatóak a Földről. Mellesleg a Leonidák jóval gyorsabbak, mint a többi hullócsillag, vagy meteor, a légkörbe történő belépésekor több mint 1650 Celsius fok keletkezik körülöttük. 1833-ban olyan heves volt a meteorzápor az Egyesült Államok fölött, hogy fénye felébresztette az embereket, akiknek nem a természeti csoda volt az első gondolatuk, sokkal inkább a világ végének eljövetelét látták a több ezer hullócsillagban. A meteorok szülőjét, az üstököst 1965-ben látták utoljára, legközelebbi belépését a Naprendszerbe 2031-re jósolták.
Itt a korán kelők percenként 6-10 meteort láthatnak napkelte előtt, amit a Hold fénye sem tud elnyomni, a fényesebb meteorok túlragyogják a Holdat, ami vasárnapra már egyre inkább kikerül a képből, így a halványabb meteorok is láthatóvá válnak. A csillagászok szerint az elkövetkező 100 évben nem lesz példa hasonló Leonida záporra. A show már csütörtökön elkezdődött, ha nem is nagymértékben, viszont innentől kezdve folyamatosan erősödik az óránkénti meteorok száma.
A szakértők szerint az éjszakai megfigyeléseknek hétfőig nem sok értelme van, ekkor késő éjjel, 11 órától a keleti horizonton már láthatóvá válnak, itt éri el ugyanis csúcspontját a zápor, ami kedden napkeltéig tart, onnantól már gyengül az erőssége. A Leonidák esetében a hullócsillagok mellett előfordulhat, hogy tűzgolyókat is megfigyelhet az ember, melyek lenyűgöző látványt nyújtanak, fényük elég erős ahhoz, hogy arcunk vonásait megvilágítsák. Ez a zápor ideje alatt bármelyik éjjel előfordulhat. A Leonidák a keleti égbolt felől érkeznek átszelve a teljes látómezőt. A szakértők szerint érdemes egyenesen kelet felé tekinteni, a lehető legszélesebb körben.
A Leonidák a Holdat is elérik, azonban mivel a Holdnak nincs atmoszférája, a parányi darabkák másodpercenkénti 72 kilométeres sebességgel becsapódnak a felszínbe, olyan erős robbanást idézve elő, ami egy dinamit tízezerszeresének felel meg, ezért ezek a robbanások, igaz csak a csillagászok teleszkópjaival, de láthatóak a Földről. Mellesleg a Leonidák jóval gyorsabbak, mint a többi hullócsillag, vagy meteor, a légkörbe történő belépésekor több mint 1650 Celsius fok keletkezik körülöttük. 1833-ban olyan heves volt a meteorzápor az Egyesült Államok fölött, hogy fénye felébresztette az embereket, akiknek nem a természeti csoda volt az első gondolatuk, sokkal inkább a világ végének eljövetelét látták a több ezer hullócsillagban. A meteorok szülőjét, az üstököst 1965-ben látták utoljára, legközelebbi belépését a Naprendszerbe 2031-re jósolták.