Hunter

Nehéz helyzetbe kerülhet a NASA Mars programja

Nehéz szülésnek ígérkeznek a NASA ikrei. Az űrhivatal "óvatos optimizmussal" nyilatkozik két bolgyóközi robot járművének elkészültéről, melyek jövőre indulnának a vörös bolygó felé. A Mars Exploration Rovereket (MER) készítő mérnökök és szoftver specialistáknak számos jelentős mérföldkövet kell maguk mögött tudniuk az elkövetkezendő hónapokban. A robotok átfogó tesztelése költségesebbenk bizonyult, mint azt a rendelkezésre álló tőke lehetővé tenné, ami a program belső átvizsgálását sürgeti. Két független csoportot bíztak meg hogy az év hátralevő részében és januárban felmérjék a MER projektet, majd elbírálják vajon a marsjárók készek-e a bevetésre.

Az új kiadások főként a MER légzsákjainak és ejtőernyő rendszerének további tesztelésekor jelentkeztek, ami létfontosságú a szerkezet felszínre juttatásához, így ezen a téren lehetetlen a spórolás. Felmerült egy elektronikai probléma is. A MER által használt FPGA-król (Field Programmable Gate Array) a tesztek során kiderült, hogy alul teljesítenek, cseréjük viszont veszélybe sodorná a projekt szoros időrendjét, bár további tesztelésekkel valószínűleg jobban körvonalazhatják a problémát, és így talán csak néhány chip fog cserére szorulni és nem lesz szükség az áttervezésre.

Hogy szó essen a költségvetés számszerűségéről is, el kell mondanunk, hogy a MER program 800 millió dollárt kapott az űrhivataltól, amiben bennefoglaltatik a marsjárok kilövési és üzemeltetési költsége is. A legutóbbi felértékelés szerint a program egyértelműen túl szalad ezen a határon, Orlando Figueroa, a Mars Felderítési Program igazgatója becslései szerint legalább 13-15 millióval. A NASA főhadiszállás álláspontja szerint nincs mód további támogatásra, azonban a kivitelezéssel megbízott Jet Propulsion Laboratory és a NASA tisztviselői is megpróbálnak a projekt mélyére tekinteni és megtalálni a szükséges összeget.


Az elmúlt hónapban a MER program mutatói nem csekély javulást értek el, mind a problémás ejtőernyő és légzsák, mind az elektromos alkatrészek jó eredményeket mutatnak. "Az integrációs és a teszt programok remekül haladnak. Az utóbbi egy hétben a dolgok kedvező fordulatot vettek, így okunk van egyfajta óvatos optimizmusra" - mondta Figueroa. A tervek szerint 2003-ban a két marsjáró külön-külön indul útnak Cape Canaveral-ból. Május 30-án a Rover A, ez 2004. január 4-én landol, június 27-én a Rover B hagyja el bolygónkat egy-egy Delta rakétán, utóbbi 2004 január 25-én ér földet a Marson.

A pozitív változások ellenére sem ujjonghat a NASA, a légzsákok és az ejtőernyő rendszer cseréje, valamint egyéb más változtatások egy jóval nagyobb súlyú MER robotot eredményeznek, ami újabb nehézségeket von maga után. A dominó hatás úgy tűnik nem csak a költségvetés de a projekten dolgozók számára is egyre nagyobb stresszt okoz. A JPL munkásai gőzerővel dolgoznak a marsjárók összerakásán, a műszerek felszerelésén és az ellenőrzéseken. A legnagyobb erőfeszítések ellenére a leszállás biztonsága továbbra is kihívást jelent. Ha az iker robotok szétszóródva végzik be pályafutásukat a Mars felszínén, a kudarc hatása kihatással lehet a NASA Mars felderítési terveinek egészére.

"Ez egy rendkívül összetett küldetés. Ez az élet. Egy kemény üzlet. Magától érthetődő, hogy hatalmas várakozás kíséri legalább az egyik marsjáró sikerét, így egy kettős kudarcból nagyon nehéz lenne kilábalnunk" - összegzett Figueroa.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • StarFist #22
    Erre csak azt tudom válaszolni, hogy a Holdról sokkal könnyebben lehetne űrexpedíciókat indítani (felhasználva a helyi nyersanyagforrásokat, kisebb szökési sebességet, korlátlanul rendelkezésre álló ingyen napenergiát stb.), mint a Föld körüli pályáról.
  • Pöty #21
    Ennyi erővel minek kutatják a világűrt mikor az óceánokat sem ismerik... fáj neked hogy a marsot kutatják, nem egy halott légkör nélküli kődarabot?
  • Pöty #20
    Talán azért mert a marsnak kicsit több köze van/volt az élethez és mert arról még annyit se tudunk mint a holdról.
  • Deus Ex #17
    Üdv.

    #13: Nem elsősorban bombázásrool, rombolásrool van szoo. Irakot meg akarják szállni, és katonai kormányzatot akarnak bevezetni, hasonlóképpen, mint a háború után Japánban. A katonai felügyelet mellett megerősödhetnek azok a belpolitikai erők, akiknek egy választással átadhatják a hatalmat.. akit részletesebben érdekelnek az Irakkal kapcsoaltos tervek, azok olvassák el pl. az Origoon.

    #14: Igen, valooban segítettek az iraki rendszer felemelésében. Itt az ideje, hogy korrigálják a hibájukat. Tartok tölle, hogy a képmutatás minden hatalomnak velejárója.. Én sem mondom azt, hogy a szaddam elkergetésének szándéke felebaráti szeretetből fakad, de evvel együtt is egy általam üdvözölendőnek tartott momentum.
  • Tompi #13
    Csak azt felejted el, hogy Amerika haboruval akar ervenyt szerezni az elveinek a XXI-sz.-ban. Nevetseges! Ezt regen pilitikailag targyalasokkal, kellett volna lerendezni, es nem fegyverekkel. Az USA egyertelmuen az erejet akarja fitogtatni.
    Nem az a tokos gyerek, aki leuti a kisebbet, ha az rosszat csinal, hanem az, aki eroszak nelkul oldja meg a problemat (es ez a nehezebb).
    Szerintem Amerika haboru nelkul is nyerhetne, csak abban nincsen akkora uzlet, mint lerombolni, es felepiteni 1 orszagot.

    Lehet, hogy az arab allamokban sok tomeggyilkos van, de mennyivel lesz jobb azoktol Amerika, ha jol lebombazza az orszagokat?
    // Haboruzni a bekeert olyan, mint b@szni a szuzessegert!
  • Deus Ex #11
    Jooreggelt.

    #9, #10/2: Az lehet, hogy vannak gazember országok, de pillanatnyilag egyikben sem az a hivatalos külpolitikai elképzelés, hogy minden arab öljön meg egy amerikait. Amikor Líbia csinálta a disznooságokat, akkor őtet verték orrba. A fejletlen arab világra rászakadtak a olaj-dollármilliárdok, de mégsem voltak képesek élehtő életet biztosítani az országban élőknek, csak acsarkodtak egymásra. Ameddig csak bunkóval püfölik egymást, addig ez végülis a belügyük, de amikor az ottani állapotok veszélyeztetik a világgazdaság működöképességét, akkor már be kell avatkozni. Avval a jelszooval nem lehet az ilyesmit eltűrni, hogy akkor a többi harminc-negyvenet is meg kell fegyelmezni. Igen, azokkal is foglalkozni kell, de a beavatkozást a legrosszabb, legveszélyesebb állapotoknál kell kezdeni. Amikor pedig valaki a kicsi szaddamok védelmében ír, akkor azért jusson eszébe, hogy azok az emberek tömeggyilkosok, és uralmuk hatása épp ugyanúgy generációk sorsának meghatározooja, mint ahogyan a mi életünkre is hatással van a fél évszázada élt hitler és sztálin idiootizmusa. Az efféle rezsimek tágítják az adott ország és a világ fejlett része között tátongoo szakadékot, és évszázados hátrányt okoznak.

    #9; #10/3: Igen, az olaj miatt is oda kell menni. A világgazdaság működöképességét biztosítani kell.
    Ez épp ugyanolyan alapvető érdeke az USA-nak, mit neked, vagy nekem. Gondolom, te sem kívánod kecskepásztorkodással tölteni a napjaidat.
    Nem vitatkozom sem a B-2 legyártott és szolgálatba állított darabszámával kapcsolatban, sem az árával kapcsolatban, annyit viszont hozzáfűzök, hogy a kutatás-fejlesztés eredményeit másutt is fel lehet használni.
    Azt sem tudom, hogy pontosan mennyi a Nasa évi költségvetése, de azt viszont tudom, hogy azért kell 15-27 milliárdot - vagy bármennyit - katonai kutatásra költeni, hogy még húsz év múlva is jusson a Nasanak pénz.

    További kellemest.
  • Deus Ex #8
    Üdv.

    A B-2-ből kb. huszonöt darab van. Az ár kb. hatszázmillio dollár a fejlesztési költség arányos része nélkül, másfélmilliárd a fejlesztési költség arányos részével. Többször leírtam már, de most újra megteszem: ezek a fegyverek azért nagyon drágák, mert még a hidegháboú alatt kezdték a fejlesztésüket, több százas illetve az F-22 esetében több ezres legyártott példányszámmal kalkulálva.
    A kétpoolusú világrend megszűnését követöen a kezdeti stádiumban lévő programokat leállították - pl. a haditengerészet A-12 jelzésű csupaszárny lopakodoo bombázooja - az előrehaladott stádiumban lévőket pedig jelentős módosításokkal és darabszám-csökkentéssel folytatták.

  • Vízipók #7
    Csak azon filóztam, hogy egy B2-es vombázó valami 2 milliárd dollár. Ebből az USA-nak van asszem 48 darab. NO COMMENT
  • Deus Ex #5
    Üdv.

    Erőbebocsátom, nem vagyok háború-párti. Ellenben az iraki rendszer megdöntése olyan nemes cél amire érdemes áldozni. Ott az idioota vezetés miatt naprool napra emberek halnak meg. Ennek véget kell vetni.
    További kellemest.