Hunter
A klónozás horror-galériája
Az egészségesnek tűnő klónozott majom embriók nagy százaléka leginkább egy "horror-galériára" emlékeztet a valóságban. Mindezt az Advanced Cell Technology (ACT) egyik kutatója hozta nyilvánosságra. A cégről annyit kell tudni, hogy múlt hónapban ők jelentették be az első emberi embrió klónozásának tényét.
Ez azt jelentheti, hogy van valami egyedülálló a főemlős petesejtekben, ami a majom vagy az ember klónozását sokkal nehezebbé teszi, mint más emlősökét. Akárhogy is, a kísérletek azt mutatják, hogy igen sokat kell még tanulnunk mielőtt főemlősöket klónoznánk. Tanja Dominko, aki múlt héten egy konferencia keretein belül ismertette az eredményeket Washingtonban, még az előtt készítette el munkáját, mielőtt csatlakozott volna az ACT-hez. Ekkor még az Oregoni Területi Főemlős Kutató Intézet egyik szaporodás kutató biológusa, Gerald Schatten mellett dolgozott Beavertonban.
Több csoport éveken át próbálkozott majmok klónozásával, ám míg az embriók normálisnak tűntek, egyetlen esetben sem sikerült további fejlődésük. Dominko megpróbált rájönni mi lehet a gond. 265 klónozott rhesusmajom embriót vizsgált meg, melyeket sejtmag-átvitellel hoztak létre, azaz kiszakították egy petesejt magját, majd egy donor sejtből juttattak be egy másikat. Számos osztódáson át nyomon követte az embriók fejlődését, a kétsejtes állapottól egészen a harminckét sejtesig. Bár látszólag egészségesnek tűntek, az embriók sejtjeinek döntő többsége nem rendelkezett minden kromoszómával, ehelyett a kromoszómák egyenetlenül szétszóródtak a sejtekben.
"Ami meglepő, hogy ezek a sejtek továbbra is osztódtak" - mondta Dominko. Nem volt olyan embrió, amelyik a hatodik vagy hetedik nap után ne mutatott volna valamilyen rendellenességet.
Az ACT által klónozott emberi embriók még eddig sem jutottak el. Csupán egy érte el a hat sejtes fázist. Dominko elmondta, talán a sejtmag eltávolításakor alakul ki olyan sérülés a petesejtben, ami az elváltozásokhoz vezethet. Azok a petesejtek is ilyen rendellenességet produkáltak melyekből eltávolították, majd visszajutatták sejtmagjaikat.
"Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen normális embriókat előállítani, csupán nem a szokásos eljárással kell próbálkozni" - tette hozzá Dominko.
Ian Wilmut, aki Dolly-t a birkát klónozta, felszólalásában elmondta, hogy Dominko eredményei egyáltalán nem meglepőek az egereken és teheneken elvégzett tesztek fényében. Ez utóbbiak esetében sem túl nagy a sikerhányad, így a Dominko által megfigyelt jelenség itt is fennállhat, mivel mindenki csak arra a néhány sikerre összpontosított.
A lényeg, hogy a sejtmagátvitel esetében nem elegendő bizonyíték az, hogy az embrió egészséges. William Hestige, az ACT emberi embrió klónozását közzétevő magazin főszerkesztője most már belátja, hogy a képek magukban mit sem érnek.
Ez azt jelentheti, hogy van valami egyedülálló a főemlős petesejtekben, ami a majom vagy az ember klónozását sokkal nehezebbé teszi, mint más emlősökét. Akárhogy is, a kísérletek azt mutatják, hogy igen sokat kell még tanulnunk mielőtt főemlősöket klónoznánk. Tanja Dominko, aki múlt héten egy konferencia keretein belül ismertette az eredményeket Washingtonban, még az előtt készítette el munkáját, mielőtt csatlakozott volna az ACT-hez. Ekkor még az Oregoni Területi Főemlős Kutató Intézet egyik szaporodás kutató biológusa, Gerald Schatten mellett dolgozott Beavertonban.
Több csoport éveken át próbálkozott majmok klónozásával, ám míg az embriók normálisnak tűntek, egyetlen esetben sem sikerült további fejlődésük. Dominko megpróbált rájönni mi lehet a gond. 265 klónozott rhesusmajom embriót vizsgált meg, melyeket sejtmag-átvitellel hoztak létre, azaz kiszakították egy petesejt magját, majd egy donor sejtből juttattak be egy másikat. Számos osztódáson át nyomon követte az embriók fejlődését, a kétsejtes állapottól egészen a harminckét sejtesig. Bár látszólag egészségesnek tűntek, az embriók sejtjeinek döntő többsége nem rendelkezett minden kromoszómával, ehelyett a kromoszómák egyenetlenül szétszóródtak a sejtekben.
"Ami meglepő, hogy ezek a sejtek továbbra is osztódtak" - mondta Dominko. Nem volt olyan embrió, amelyik a hatodik vagy hetedik nap után ne mutatott volna valamilyen rendellenességet.
Az ACT által klónozott emberi embriók még eddig sem jutottak el. Csupán egy érte el a hat sejtes fázist. Dominko elmondta, talán a sejtmag eltávolításakor alakul ki olyan sérülés a petesejtben, ami az elváltozásokhoz vezethet. Azok a petesejtek is ilyen rendellenességet produkáltak melyekből eltávolították, majd visszajutatták sejtmagjaikat.
"Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen normális embriókat előállítani, csupán nem a szokásos eljárással kell próbálkozni" - tette hozzá Dominko.
Ian Wilmut, aki Dolly-t a birkát klónozta, felszólalásában elmondta, hogy Dominko eredményei egyáltalán nem meglepőek az egereken és teheneken elvégzett tesztek fényében. Ez utóbbiak esetében sem túl nagy a sikerhányad, így a Dominko által megfigyelt jelenség itt is fennállhat, mivel mindenki csak arra a néhány sikerre összpontosított.
A lényeg, hogy a sejtmagátvitel esetében nem elegendő bizonyíték az, hogy az embrió egészséges. William Hestige, az ACT emberi embrió klónozását közzétevő magazin főszerkesztője most már belátja, hogy a képek magukban mit sem érnek.