Hunter
Viták az emberi klónozás körül
A bejelentést, miszerint egy amerikai cég emberi embriót klónozott igen vegyes érzelmekkel fogadta a közvélemény. Egy részről elképesztő tudományos vívmányként üdvözölték, másrészről felelőtlen és veszélyes lépésnek minősítették.
Bár nem ez az első eset, hogy ilyen megnyilatkozás történt, viszont először rukkol ki ilyen bejelentéssel egy sejt technológiákban és klónozásban kikövezett úton haladó kutatóintézet. AZ Advanced Cell Technology (ACT) hangsúlyozta azon célkitűzését, hogy az embriót őssejtek forrásaként használja, nem emberi lény előállításához. A hírek heves tiltakozást váltottak ki a vallási és politikai vezetőkből, mint Tom Daschle, a szenátus többségi vezetője, aki szerint "a hír nyugtalanító".
A Massachusets állambeli ACT elmondta, a klónozási technológiát kizárólag őssejtek előállításához használják. "Tudományosan és biológiailag az előállított lények nem egyének. Ezek csupán sejtszintű létformák, nem emberi életek" - mondta Michael West, az ACT vezetője. Az őssejtekből jó eséllyel kialakítható a test összes sejtje. Ezáltal, a cég reményei szerint számos kóros elváltozás kezelhetővé válik, mint a leukémia vagy a cukorbetegség.
Az Egyesült Államok törvénye tiltja, hogy az adófizetők pénzét emberi klónozásra fordítsák, az ACT azonban magán tőkéből finanszírozott szervezet, ezért kívül esik a szabályozáson. Richard Shelby republikánus szenátor az NBC-nek adott nyilatkozatában leszögezte, mindent megtesz a teljeskörű tilalom bevezetése érdekében. Persze nem mindenki fogadta ilyen negatívan a hírt.
"Ez egy valódi mérföldkő a terápiás klónozás területén" - mondta Mary Ann Liebert, az e-biomed internetes magazin kiadója, mely elsőként közölte a riportot. Robert Lanza az ACT orvosi és tudományos fejlesztésének alelnöke szerint az eredmények rendkívül érdekesek voltak.
"Nincs szándékunkban klónozott emberi lényeket előállítani, sokkal inkább széles körben használható életmentő terápiákat akarunk kidolgozni, beleértve a cukorbetegséget, a szív rendellenességeket, a rákot, továbbá ide tartozhat az AIDS és az agy rendellenességeivel kapcsolatos betegségek, mint az Alzheimer és a Parkinson kór"
1998. decemberében a dél-koreai Kyunghee Egyetem kutatói jelentették be a világ első emberi embrió klónozását, azonban meg is semmisítették, miután az többször is szétvált, bár a tudós társadalom szerint a kísérlet soha nem zajlott le.
Bár nem ez az első eset, hogy ilyen megnyilatkozás történt, viszont először rukkol ki ilyen bejelentéssel egy sejt technológiákban és klónozásban kikövezett úton haladó kutatóintézet. AZ Advanced Cell Technology (ACT) hangsúlyozta azon célkitűzését, hogy az embriót őssejtek forrásaként használja, nem emberi lény előállításához. A hírek heves tiltakozást váltottak ki a vallási és politikai vezetőkből, mint Tom Daschle, a szenátus többségi vezetője, aki szerint "a hír nyugtalanító".
A Massachusets állambeli ACT elmondta, a klónozási technológiát kizárólag őssejtek előállításához használják. "Tudományosan és biológiailag az előállított lények nem egyének. Ezek csupán sejtszintű létformák, nem emberi életek" - mondta Michael West, az ACT vezetője. Az őssejtekből jó eséllyel kialakítható a test összes sejtje. Ezáltal, a cég reményei szerint számos kóros elváltozás kezelhetővé válik, mint a leukémia vagy a cukorbetegség.
 |
| Az "első emberi embrió klón" |
Az Egyesült Államok törvénye tiltja, hogy az adófizetők pénzét emberi klónozásra fordítsák, az ACT azonban magán tőkéből finanszírozott szervezet, ezért kívül esik a szabályozáson. Richard Shelby republikánus szenátor az NBC-nek adott nyilatkozatában leszögezte, mindent megtesz a teljeskörű tilalom bevezetése érdekében. Persze nem mindenki fogadta ilyen negatívan a hírt.
"Ez egy valódi mérföldkő a terápiás klónozás területén" - mondta Mary Ann Liebert, az e-biomed internetes magazin kiadója, mely elsőként közölte a riportot. Robert Lanza az ACT orvosi és tudományos fejlesztésének alelnöke szerint az eredmények rendkívül érdekesek voltak.
"Nincs szándékunkban klónozott emberi lényeket előállítani, sokkal inkább széles körben használható életmentő terápiákat akarunk kidolgozni, beleértve a cukorbetegséget, a szív rendellenességeket, a rákot, továbbá ide tartozhat az AIDS és az agy rendellenességeivel kapcsolatos betegségek, mint az Alzheimer és a Parkinson kór"
1998. decemberében a dél-koreai Kyunghee Egyetem kutatói jelentették be a világ első emberi embrió klónozását, azonban meg is semmisítették, miután az többször is szétvált, bár a tudós társadalom szerint a kísérlet soha nem zajlott le.