Elérhető a rövid távú hibernáció

Eleinte nem űrutazásoknál, hanem komolyabb műtéteknél jön majd jól az új eljárás.

Először sikerült emberi pácienst hibernálni (gyakorlatilag lefagyasztani), majd pedig újraéleszteni, ami komoly reménysugarat jelent a hosszabb űrutazásokkal, azok megvalósíthatóságával és kivitelezhetőségével kapcsolatban. A kép persze nem ennyire egyértelmű, itt azonban vannak valódi előremutató jelek. A Maryland Egyetem orvosi karán sikerült egy olyan eljárást kidolgozni, amelynek keretében már műtöttek ilyen módon hibernált pácienseket, pontosabban legalább egyet.

A konkrét részletekkel azonban még nem vagyunk tisztában, hiszen egyelőre sem a pontos számot nem árulták el, sem pedig azt, hogy a páciensek közül mennyien élték túl az eljárást. Itt persze nem is az űrutazások megvalósítása szerepel a konkrét célok között, hanem az, hogy az akut traumával (lövés, késelés, stb.) járó sérüléseket nagyobb arányban kezelhessék időben, megmentve ezzel a páciensek életét, amire normál körülmények között mindössze néhány perc áll rendelkezésre, elsősorban a szívleállás és a komoly vérveszteség miatt. A jelek szerint ez sikerült, a részleteket azonban csak jövőre tennék közzé egy komolyabb tanulmányban.

Az első beszámolók szerint Samuel A. Tisherman professzor az erre kijelölt páciens(ek) vérét jéghideg fiziológiás oldattal cserélte le, amelynek révén sikerült a testet 10-15 Celsius-fokos hőmérsékletre lehűteni, ennek következtében pedig az agyi tevékenység szinte teljesen leállt. A tulajdonképpen halott testeket ezt követően a műtőterembe vitték, ahol 2 órás műtét során sikerült helyrehozni a komoly sérüléseket, mielőtt a szervezet újból elérte a normál, 37 Celsius-fok körüli belső hőmérsékletet. A lehűtésnek (fagyasztásnak) azért van kiemelt szerepe, mert ezzel lelassul, illetve teljesen le is áll a sejtekben végbemenő kémiai reakciók sorozata, így a vér által szállított oxigénre sincs szükség (márpedig enélkül az agynak nagyjából 5 perc múlva vége lenne).

Amennyiben a tanulmány kifejti a pontos részleteket és az ezt követő újabb tesztek sikerrel járnak, jó eséllyel nagy mértékben növelhető lenne azok aránya, akik az ilyen súlyos sérüléseket túlélik, az űrkutatásban érdekelt ügynökségek és magáncégek pedig újult erővel vizsgálják majd meg, hogy miként lehetne a 2-3 órás időtartamot alapos mértékben kitolni, hogy az akár több évig tartó űrutazások esetén is felhasználható legyen a technológia.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • hillman #16
    "pl. lehet, hogy egy ember kiolvasztás után "lélektelen" lesz"
    Ez a fotozás kezdetén is komoly para volt.
  • inkvisitor #15
    Teljes fagyasztás eddig csak lassú életműködésű vagy nagyon kicsi állatoknál működik.
    A nagyobb súlynál a probléma az egységes kiolvasztás. Nehéz megoldani, hogy a keringési rendszer és a belső szervek egyszerre olvadjanak ki, mert mire kiolvad a keringés a korábban életre kelt sejtek éhen halnak.
    Ha meg a keringési rendszer ébred korán, akkor nincs hova pumpálni, illetve honnan felvenni a tápanyagokat és a vérsejtek halnak el.
  • Macropus Rufus #14
    A fagyasztásnál - amit anno olvastam - ott a bibi a pszichés probléma volt, igazából egy állat esetében nehéz eldönteni, hogy mentálisan milyen mértékben változott. (pl. lehet, hogy egy ember kiolvasztás után "lélektelen" lesz) Szerintem a fagyasztásos módszer nem járható út. Igazából nem kell lefagyasztani valakit ahhoz, hogy pl. egy 300 éves űrutazást túléljen.

    a h2o-val kísérleteznek. Ez nem fagyasztás, hanem a szervezet működését iszonyatosan lelassítja. (pl. 10 szívverés / perc)
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Hibernáció
  • quatlander #13
    Azokkal a kísérletekkel mi van amikor a vért kicserélték jéghideg sóoldatra miután megállították a szívműködést? Egereken tesztelték, miután eltelt 72 óra, visszacserélték a sóoldatot a levett vérre és hawaii dizsi.

    Lefagyasztás helyett más módszerrel történő hibernációs kísérletek folynak vajon?
    Utoljára szerkesztette: quatlander, 2019.12.05. 11:20:49
  • Macropus Rufus #12
    ponotsan. A hibernáció nem azonos a lefagyasztással. Hibernálni másképpen is lehet élőlényeket. A fagyasztás lehet, hogy eleve zsákutca.
  • VolJin #11
    A maci téli álma hibernáció, és ezt ültették át a sci-fikbe teljes lefagyasztásként.
  • ostoros #10
    Na igen. Az a probléma, hogy emlősök szoktak aludni téli álmot teljes leállásra azonban nem képesek. Szemben néhány béka fajjal. Szóval a téli álom szerű életfolyamat lassítás az valahol mélyen benne van az emberi genomban, csak aktiválni kell. A teljes leállás viszont már sokkal keményebb dió. Ahhoz sokkal komolyabb beavatkozás kell az ember működésébe.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.12.04. 17:51:11
  • Macropus Rufus #9
    a téli állom megnevezése adaptív hypothermia. Mind a hypothermia mind a hibernáció esetében lassul az életfolyamat. A téli álmot is szokták hibernációnak nevezni, de igazából ez nem egészen az, csak nagyon hasonlítanak egymásra ui. hibernáció alatt ténylegesen nincs élettevékenység míg adaptív hypothermiában van, csak nagyon le van lassítva.
  • VolJin #8
    Jogos, mert a medve téli álma is hibernáció...
  • ostoros #7
    "Masreszt ez nem hibernacio, csak hypothermia.
    A kulonbseg az, hogy az elettani folyamatok nem allnak le, csak lelassulnak."
    A hibernáció definíciója, hogy az életfolyamatok lelassulnak.