Gyurkity Péter
Új nevet kapott egy emberi előd
Ezzel a korábbi zavaros helyzetet szeretnék tisztázni, pontosabban elhatárolva a kategóriákat.
Az elmúlt hónapokban több ízben írtunk az emberi evolúcióval kapcsolatos újabb kutatásokról, azok érdekesebb eredményeiről. Nemrég egy kihalt emberfajt azonosítottak be, most azonban a korábbi zavaros helyzetre igyekeznek megoldást találni, ennek részeként pedig jobban elkülönítik az ismert leleteket és új elnevezést vezetnek be.
A Winnipegi Egyetem paleo-antropológusa által vezetett csapat a napokban azt jelentette be, hogy a homo bodoensis névre esett a választás, az ezen új kategóriába tartozó leletek ugyanis közvetlen elődeinktől származnak, akik nagyjából félmillió évvel ezelőtt, a pleisztocén középső szakaszában éltek, elsősorban az afrikai kontinensen. A fenti időszak kiemelten fontos, hiszen ekkor bukkant fel a neandervölgyi ember, valamint a homo sapiens is, viszont az emberi evolúció ezen szakasza nem túl jól ismert, ezzel kapcsolatban még számos kérdőjel akad. Komoly gondot jelent, hogy az ismert leletek egy részét olykor a homo heidelbergensis, valamint a homo rhodesiensis névvel illetik, viszont ezek pontos meghatározása és jellemzése szintén problémás – a DNS-minták azt mutatják, hogy előbbiek jó része inkább korai neandervölgyi volt, utóbbi nevet pedig nem is fogadják el szélesebb körben, többek között a brit üzletemberként és politikusként tevékenykedő Cecil Rhodes, valamint a gyarmatosítás nem túl dicsfényes afrikai szerepe miatt.
Az új név az etiópiai Bodo D'ar területén megtalált lelet kapcsán született meg, a mostani döntés révén pedig mindazokat lefedi, akik a középső pleisztocén időszakában Afrikában, illetve Európa délkeleti részén éltek. Az ehhez hasonló, az európai kontinens egyéb részein megtalált példányokat egyszerűen átsorolják a neandervölgyiek kategóriájába, ahogy azt a tanulmányban is kifejtik, ezzel ugyanis jobban és pontosabban megvonhatjuk a határvonalat az egymástól elkülönülő populációk között. Ezzel egy újabb gordiuszi csomót vágnak át, bár azt rögtön megjegyzik, hogy az új elnevezés csak akkor marad majd használatban, ha azt más kutatók (és nagyobb csoportok) is átveszik majd.
Ezzel egy időben természetesen folytatódik a fenti időszak kutatása, mindenképpen jobban kell ugyanis látnunk, hogy az i. e. 774 ezer és i. e. 129 ezer között pontosan milyen csoportok, milyen jellemzőkkel éltek egymás mellett, illetve egymás után.
Az elmúlt hónapokban több ízben írtunk az emberi evolúcióval kapcsolatos újabb kutatásokról, azok érdekesebb eredményeiről. Nemrég egy kihalt emberfajt azonosítottak be, most azonban a korábbi zavaros helyzetre igyekeznek megoldást találni, ennek részeként pedig jobban elkülönítik az ismert leleteket és új elnevezést vezetnek be.
A Winnipegi Egyetem paleo-antropológusa által vezetett csapat a napokban azt jelentette be, hogy a homo bodoensis névre esett a választás, az ezen új kategóriába tartozó leletek ugyanis közvetlen elődeinktől származnak, akik nagyjából félmillió évvel ezelőtt, a pleisztocén középső szakaszában éltek, elsősorban az afrikai kontinensen. A fenti időszak kiemelten fontos, hiszen ekkor bukkant fel a neandervölgyi ember, valamint a homo sapiens is, viszont az emberi evolúció ezen szakasza nem túl jól ismert, ezzel kapcsolatban még számos kérdőjel akad. Komoly gondot jelent, hogy az ismert leletek egy részét olykor a homo heidelbergensis, valamint a homo rhodesiensis névvel illetik, viszont ezek pontos meghatározása és jellemzése szintén problémás – a DNS-minták azt mutatják, hogy előbbiek jó része inkább korai neandervölgyi volt, utóbbi nevet pedig nem is fogadják el szélesebb körben, többek között a brit üzletemberként és politikusként tevékenykedő Cecil Rhodes, valamint a gyarmatosítás nem túl dicsfényes afrikai szerepe miatt.
Az új név az etiópiai Bodo D'ar területén megtalált lelet kapcsán született meg, a mostani döntés révén pedig mindazokat lefedi, akik a középső pleisztocén időszakában Afrikában, illetve Európa délkeleti részén éltek. Az ehhez hasonló, az európai kontinens egyéb részein megtalált példányokat egyszerűen átsorolják a neandervölgyiek kategóriájába, ahogy azt a tanulmányban is kifejtik, ezzel ugyanis jobban és pontosabban megvonhatjuk a határvonalat az egymástól elkülönülő populációk között. Ezzel egy újabb gordiuszi csomót vágnak át, bár azt rögtön megjegyzik, hogy az új elnevezés csak akkor marad majd használatban, ha azt más kutatók (és nagyobb csoportok) is átveszik majd.
Ezzel egy időben természetesen folytatódik a fenti időszak kutatása, mindenképpen jobban kell ugyanis látnunk, hogy az i. e. 774 ezer és i. e. 129 ezer között pontosan milyen csoportok, milyen jellemzőkkel éltek egymás mellett, illetve egymás után.