Gyurkity Péter

Új emberfajra bukkantak

A maradványok alapján ez több másik csoport jellemzőit ötvözte.

Az emberi evolúció folyamatának korábbi, meglehetősen letisztult képét alaposan összezavarta az úgynevezett hobbitok felbukkanása, ez pedig most tovább bonyolódik, hiszen a Fülöp-szigeteken egy további faj maradványait találták meg. Könnyen lehet, hogy teljesen át kell írnunk az ember ázsiai megjelenésének és fejlődésének történetét.

Luzon szigetén évek óta zajlik a kutatómunka, amelynek eredményeit most tették közzé egy ausztrál egyetem közleményében. Ebben kiemelik, hogy míg korábban a homo erectus kirajzását, majd pedig a homo sapiens 40-50 ezer évvel ezelőtti megjelenését tartották a két legfontosabb lépcsőfoknak, legalábbis a nagyobb ázsiai régióban, most már jóval összetettebb kép rajzolódik ki, hiszen a helyi ásatások során számos olyan maradványra (láb- és kézcsontokra, valamint fogakra) bukkantak, amelyek alapján egy teljesen különálló faj, a homo luzonensis 50 ezer évvel ezelőtti jelenléte valószínűsíthető. Itt ugyan francia kutatók korábban már 67 ezer évesre datált csontokat is találtak, a további példányok részletes elemzéséből kiderült, hogy három különböző ember, köztük legalább egy fiatalkorú személy maradványairól van szó, a morfológiai jellemzők alapján pedig egyértelművé vált, hogy a faj egyedei több másik csoport, így az australopithecus, valamint a homo erectus, de még a homo sapiens egyes jellemzőit is ötvözték.

Az érdekes kombináció révén a luzoni ember külön csoportot alkot, itt a fogak alapján egy meglehetősen alacsony, akár 1 méter körüli magasságot saccolnak, és míg egyes fogak korábbi fajok jellemzőit mutatják, addig más példányok már a homo sapiens fogaira hasonlítanak. Az australopithecuséra hasonlító lábcsontok szintén ilyen kombinációra utalnak, a faj egyedei tehát eltérő módon sétálhattak, valószínűleg könnyen másztak fára, bár azt még nem tudjuk, hogy felemelkedve is tudtak-e járni.

Az egyértelmű, hogy ezek az emberek a neandervölgyiekkel és a homo sapiens egyedeivel egy időben éltek, bár a Fülöp-szigeteken ez utóbbi legkorábban 30-40 ezer évvel ezelőtt bukkant fel, míg a luzoni ember ősei akár már 700 ezer évvel ezelőtt jelen lehettek a szigeten, amelyet szárazföldi híd nem kötött össze más területekkel, így az ide való eljutás kérdése is nagyon érdekes – a tudatos hajózást (tengeren való közlekedést) ugyanis a homo erectushoz kötik, bár ez szintén nincs kőbe vésve.

A korai emberekből nagyjából tucatnyi eltérő csoportok ismerünk, bár ezekből nyilván csak a homo sapiens maradt fenn. Az már szintén világos, hogy nemcsak a neandervölgyiekkel, de még a gyenyiszovai emberrel is történt keveredés, de az is egyértelmű, hogy a kép még mindig nem teljes.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #18
    Sot, ha jol,tudom vannak olyan esetek az oceanban, amikor ezek korbeernek a foldgolyon, tehat a szomszedos populaciok egymassal szaporodokepesek, de a lanc let atellenes vegen levo, mar egymassal nem szaporodokepes populaciok egy helyen elnek, es lathatoan mar mas fajt alkotnak.
  • ostoros #17
    Az az igazság, hogy folyamatos átmenet is lehetséges. Tehát olyan esetről beszélek, amikor a földrajzi izoláció mindössze távolságot jelent.
    Tehát mondjuk az európai pocok szaporodóképes a közép-ázsiaival, a közép-ázsiai pedig szaporodóképes a kelet-ázsiaival, de az európai már nem szaporodóképes a kelet ázsiaival, vagy ha mégis, a természetben nem maradna életben a termék, mert mondjuk a viselkedés mintái nem felelnek meg az életben maradás feltételeinek.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.05.04. 20:12:26
  • wraithLord #16
    És amit írtam, az miben mond ellent ezeknek?

    Az alfaj egy faj alatti rendszertani kategória. A két rendszertani kategória között az ezekbe sorolt élőlények közötti különbözőség mértéke a különbség. A különbségek az idő előrehaladtával folyamatosan nő(het)nek. ..."akkor azokat idővel alfajoknak tekintjük", tovább haladva előre az időben viszont már fajoknak tekintjük, még tovább haladva már külön nemzetségbe tartoznak stb. (Feltéve, hogy az izoláció fennmarad, a szelekciós tényezők különbözőek, és a két populáció közül legalább az egyik valamilyen oknál fogva nem tűnik el...) Azt gondoltam, nyilvánvaló...
    A fajfogalomnak pedig van olyan definíciója is, amiben benne van, amit írsz. Dettó ahogy írtam lejjebb.
  • Tetsuo #15
    Hát, én ezt még nem így tanultam. ;-)
    Ha egy faj legalább két, földrajzilag elkülönült populációra oszlik, akkor azokat idővel "alfajoknak" tekintjük.
    Ha két külön fajról van szó, akkor az azt jelenti, hogy (általában) nem tudnak nemzőképes utódokat létrehozni.
  • wraithLord #14
    Igazából minden biológiai tudományterület a maga szükségletei szerint definiálja a faj fogalmát, nincs egységes fajfogalom. Az evolúcióbiológia, ökológia pedig pl. nem is fajokban, hanem populációkban gondolkodik, mivel ott a fajfogalomnak nincs értelme, ott az élővilág (vizsgálódás) alapegysége a populáció.
    Az osztályozás fontos és elkerülhetetlen része a tudományos vizsgálatnak (és az emberi természetnek), de a valóságban nyilván nincsenek osztályok, az élővilág térben és időben grádiensszerűen folyamatosan változik.

    Annak a fajdefiníciónak, aminek kitétele, hogy nem tudnak szaporodni egymással, már csak azért sincs értelme, mert számtalan olyan eset van, hogy egy populáció környezeti, földrajzi izoláció miatt két részre szakad, ezért az így létrejött két új populáció gyakorlatilag nem tud egymással szaporodni. De biológiailag a mai napig képesek volnának rá. Ennek ellenére két külön fajként tartjuk számon őket. A legegyszerűbb példa mindenféle geológiai és egyéb környezeti változást nélkülözve az, ha egy populáció egy része túl messzire vándorol a a populáció többi részétől, és többet soha nem találkoznak. Ennek persze lehet az is az eredménye, hgoy idővel biológiailag sem fognak tudni egymással szaporodni, de nem feltétlenül kell ennek megtörténnie. Rengetegféle fajképződési mechanizmus létezik, és a biológia története során egyetlen biológiai területen belül is sokat változott a faj definíciója (már ahol szükség van rá, mert használják).
  • ostoros #13
    De ez alapján a kutya a sakál és a prérifarkas is egy faj...
    A valóság az, hogy nincsenek fajok. Szaporodóképes populációk vannak. És, bár technikailag a sakál és a prérifarkas képes egymással szaporodni, a természetben nem történik meg, mert például a földrajzi távolság megakadályozza.

    Hasonló a helyzet az afrikai és az európai emberrel. Technikailag semmi probléma, képesek szaporodni egymással, de eltérő populációkat képeznek, amelyek adott esetben akár vetélytársai is lehetnek egymásnak.
    Jelen esetben gyanús, hogy az összes emberelőd nagyrészt képes volt szaporodni egymással, de ettől még, mivel nem igazán történt meg funkcionálisan tekinthetők eltérő fajoknak, már ha mindenképpen ragaszkodni akarunk ehhez a hibás definícióhoz.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.04.23. 22:28:55
  • wraithLord #12
    Szerintem előbb lesz a most talált emberfaj a H. sapiens egy új alfaja.

    Egyébként a neandervölgyi ember a Homo sapiens egy alfaja, és nem külön faj.
    A többi, mostanában talált ember esetében sem egyértelmű még a besorolás, a neandervölgyi ember is eredetileg elkülönülő fajként indult. Többek között genomikai vizsgálatok alapján határoztak másképp.


    Ennek az egész besorolósdinak egyébként is csak tudományos jelentősége van. Amikor laikusok politikát csinálnak belőle, annak szokott nem jó vége lenni.
  • kvp #11
    Akkor kulon faj ha mar nem kepesek szaporodni egymassal. A sokfele keveredes alapjan az osszes fent emlitett, de egy korban elt es keveredett eloember ugyanannak a fajnak eltero rasszai...
  • VolJin #10
    Szerintem baromira meg lehet különböztetni egy fehér, egy néger és egy ázsiai csontvázat.
    Tehát mikor jön el az a pillanat, amikor a neandervölgyiek beolvadása miatt az ázsiai és európai populációkba, nem lehet külön fajnak tekinteni a neandervölgyieket és a homo sapiens sapienst, mert az nem polkorrekt, hogy külön faj, hiszen a négerekben nincs neandervölgyi génvonal?
  • wraithLord #9
    Nem beszélek hülyeségeket, sőt, pont azt írtam, amit te (az allélokról legalábbis, a többit azért sarkítottam). Az allélfrekvenciák akkor is különböznek, ha ránézésre "ugyanolyan" két ember, nem csak akkor, hogy ha az egyik ember fehér, a másik fekete, a harmadik meg sárga. Egy német és egy lengyel is számmottevően különbözik egymástól allelfrekvenciák szempontjából, pedig egymás mellett élnek. Ezen (is) alapul a populációgenetika. Minél távolabb él egymástól két emberpopuláció annál jobban különböznek, vagy pl. minél zártabb egy közösség, annál inkább különböznek az allélfrekvenciái a környezetétől (a közvetlen környezetétől is). Azért írtam, hogy itt elsősorban NEM allélokra gondoltam... Ennek nem sok köze van a rendszertanhoz.

    Nyilván vannak különbségek, de nem akkora, hogy más fajba lehessen őket sorolni. Vannak faj alatti rendszertani csoportok. Ezek a különbségek ilyenek, ezért más rassz, és nem más faj (még ha szó szerint ugyanazt is jelenti).
    Ennyi lenne a lényeg.

    Miért javítsalak ki, ha tévedsz? Egyáltalán miért írtad ezt? Írói/költői kérdés.