SG.hu
Hibátlanul landolt a Boeing Starliner, de a jövője bizonytalan
Hónapokig tartó késések és bizonytalanság után a kapszula személyzet nélkül tért vissza a Nemzetközi Űrállomásról.
A kapszula autonóm módon tért vissza a Földre a két legénységi tag, Butch Wilmore és Suni Williams NASA-asztronauták nélkül, akik jövő februárig maradnak az állomáson. Az űrkutatási hivatal a múlt hónap végén határozta el, hogy a páros a SpaceX Dragon kapszuláján tér majd vissza a Földre, mert a Starliner a küldetés elején műszaki problémákba ütközött. A repülés utáni sajtótájékoztatón Steve Stich, a NASA kereskedelmi programjának vezetője „majdnem hibátlannak” nevezte a repülést. Hozzátette, hogy a sikeres küldetés vegyes érzéseket váltott ki a személyzet körében. "Emberi szempontból mindannyian örülünk a sikeres landolásnak, de aztán csak arra tudunk gondolni, hogy bárcsak úgy történt volna, ahogyan elterveztük” - mondta. "Úgy terveztük, hogy a küldetés Butch-csal és Suni-val a fedélzeten landol.”
Bár az űrhajó üresen hagyta el az űrállomást, a Boeing és a NASA számára még így is rendkívül nagy volt a tét, hogy sikerüljön a visszatérés. Egy sikertelen repülés akár a Starliner-program végét is jelenthette volna. (A Boeing már több mint 1,5 milliárd dollárt ölt a kapszula fejlesztésébe, a NASA által a cégnek egy évtizeddel ezelőtt odaítélt 4,2 milliárd dolláros szerződésen felül.) Ez a hibátlan repülés azonban utat nyitott a Starliner folytatásához, bár a mérnököknek módosítaniuk kell a járművet annak érdekében, hogy a műszaki problémák - amelyek közé tartozott a hajtóművek meghibásodása és a héliumszivárgás a meghajtórendszerben - ne ismétlődjenek meg a jövőbeli repülések során.
A Boeing képviselői egyelőre nem nyilatkoznak a program jövőjéről. Bár a sajtótájékoztatón a tervek szerint két Boeing-vezető is megjelent volna, az utolsó pillanatban lemondták a részvételt. Ehelyett a Boeing egy írásbeli nyilatkozatot adott át az újságíróknak: "Szeretném elismerni a Starliner-csapatok a sikeres és biztonságos dokkolás, a pályaelhagyás, a visszatérés és a leszállás érdekében végzett munkáját” - írja ebben Mark Nappi, a Boeing kereskedelmi programjának vezetője. „Át fogjuk vizsgálni az adatokat, és meghatározzuk a program következő lépéseit.” A Starliner több mint 90 napos pályán tartózkodása alatt a Boeing végig ragaszkodott ahhoz, hogy a kapszula elég biztonságos ahhoz, hogy hazavigye az űrhajósokat.
Stich egy kicsit részletesebben is kifejtette ezt: a két szervezetnek körülbelül egy hónap múlva, miután lesz idejük további teszteket végezni és az adatokat áttekinteni, „egy kicsit jobb elképzelése” lesz a továbblépés általános menetrendjéről. A NASA még nem áll készen arra, hogy feladja a Starlinert. A NASA kereskedelmi legénységi programjának egyik alapelve, hogy két független jármű kifejlesztését segítse elő, amelyekkel az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra és onnan vissza lehet szállítani. A NASA 2014-ben több milliárd dolláros szerződést ítélt oda a Boeingnek és a SpaceX-nek a Starliner és a Crew Dragon űrhajók fejlesztésének befejezésére. A SpaceX Dragonja 2020-ban kezdte meg az űrhajósok repülését. A NASA szeretne még egy amerikai űrhajót az ISS-t támogató, személyzetet váltó repülésekhez. A tervek szerint a Starliner a SpaceX Dragon űrhajójával váltakozva, hathónapos időközönként szállítana személyzetet az állomásra és vissza.
Stich elmondta, hogy a NASA még nem határozta meg, hogy az ügynökség megkövetel-e a Boeingtől egy újabb Starliner-tesztrepülést, mielőtt az űrhajót rendszeres személyzetváltásos küldetésekre engedélyezné. „Egy kis időbe telik, amíg meghatározzuk a további utat, de ma láttuk, hogy a jármű nagyon jól teljesített” - mondta. Stich néhány más nyilatkozata azonban arra engedett következtetni, hogy a NASA szeretné folytatni a Starliner tanúsítását és a következő küldetés teljes, négy űrhajósból álló legénységgel történő repülés lesz. A NASA Starliner-1-nek nevezi a Boeing első üzemképes legénységi küldetését. Ez az első a Boeing szerződésében szereplő legalább három, de potenciálisan akár hat legénységváltó küldetés közül. "Nagyszerű, hogy visszakaptuk az űrhajót, és most már a Starliner-1-re összpontosítunk” - mondta Stich.
Mielőtt ez megtörténne, a NASA és a Boeing mérnökeinek meg kell oldaniuk a hajtóművek problémáit és a héliumszivárgást, amelyek a nyári tesztrepülést megkeserítették. Stich elmondta, hogy a csapatok több módszert is vizsgálnak a Starliner hajtóműveinek megbízhatóságának javítására, beleértve a hardver módosítását és az eljárási változtatásokat. Mindez valószínűleg a jövő év végéig vagy 2026-ig kitolja a Starliner következő személyzeti repülését, legyen az a Starliner-1 vagy egy másik tesztrepülés, bár a NASA illetékesei még nem határoztak meg menetrendet. A túlmelegedő hajtóművek a Starliner kiszolgálómoduljának peremén található négy kutyaház alakú hajtóműgondolában helyezkednek el. Kiderült, hogy a gondolák termoszként tárolják a hőt - amit a NASA és a Boeing a mostani küldetés előtt nem igazán ismert fel -, és a hajtóműveknek nincs idejük lehűlni, amikor az űrhajó gyors impulzusokban kilövelli a vezérsugarakat. Stich szerint segíthet, ha a Boeing eltávolítja a hőszigetelő takarók egy részét a gondolákról.
A Starliner túlmelegedő hajtóműveinek problémáját a legegyszerűbben úgy lehetne megoldani, ha megváltoztatnák a hajtóművek indításának sebességét és időtartamát. "A tolóhajtóművek ellenállónak bizonyultak, és megmutatták, hogy jól teljesítenek, amíg alacsonyan tartjuk a hőmérsékletüket.” - mondta Stich. "Ebben a három hónapban rengeteg olyan dolog történt, amely felbecsülhetetlen értékű egy következő küldetés szempontjából” - mondta Stich. "Tehát bizonyos szempontból a küldetés túlteljesített néhány célkitűzést. Mivel a legénység nem volt a fedélzeten, nyilvánvalóan hiányoztak bizonyos dolgok Butch és Suni tesztpilóták szakértelmét illetően, és hogy hogyan működött a jármű, mit láttak a pilótafülkében. Ezek az adatok nem állnak majd rendelkezésünkre, de magáról az űrhajóról még mindig rengeteg adatot szereztünk, és ezek a küldetés céljaihoz és a tanúsításhoz is hozzájárulnak majd.” - mondta.
A kapszula autonóm módon tért vissza a Földre a két legénységi tag, Butch Wilmore és Suni Williams NASA-asztronauták nélkül, akik jövő februárig maradnak az állomáson. Az űrkutatási hivatal a múlt hónap végén határozta el, hogy a páros a SpaceX Dragon kapszuláján tér majd vissza a Földre, mert a Starliner a küldetés elején műszaki problémákba ütközött. A repülés utáni sajtótájékoztatón Steve Stich, a NASA kereskedelmi programjának vezetője „majdnem hibátlannak” nevezte a repülést. Hozzátette, hogy a sikeres küldetés vegyes érzéseket váltott ki a személyzet körében. "Emberi szempontból mindannyian örülünk a sikeres landolásnak, de aztán csak arra tudunk gondolni, hogy bárcsak úgy történt volna, ahogyan elterveztük” - mondta. "Úgy terveztük, hogy a küldetés Butch-csal és Suni-val a fedélzeten landol.”
Bár az űrhajó üresen hagyta el az űrállomást, a Boeing és a NASA számára még így is rendkívül nagy volt a tét, hogy sikerüljön a visszatérés. Egy sikertelen repülés akár a Starliner-program végét is jelenthette volna. (A Boeing már több mint 1,5 milliárd dollárt ölt a kapszula fejlesztésébe, a NASA által a cégnek egy évtizeddel ezelőtt odaítélt 4,2 milliárd dolláros szerződésen felül.) Ez a hibátlan repülés azonban utat nyitott a Starliner folytatásához, bár a mérnököknek módosítaniuk kell a járművet annak érdekében, hogy a műszaki problémák - amelyek közé tartozott a hajtóművek meghibásodása és a héliumszivárgás a meghajtórendszerben - ne ismétlődjenek meg a jövőbeli repülések során.
A Boeing képviselői egyelőre nem nyilatkoznak a program jövőjéről. Bár a sajtótájékoztatón a tervek szerint két Boeing-vezető is megjelent volna, az utolsó pillanatban lemondták a részvételt. Ehelyett a Boeing egy írásbeli nyilatkozatot adott át az újságíróknak: "Szeretném elismerni a Starliner-csapatok a sikeres és biztonságos dokkolás, a pályaelhagyás, a visszatérés és a leszállás érdekében végzett munkáját” - írja ebben Mark Nappi, a Boeing kereskedelmi programjának vezetője. „Át fogjuk vizsgálni az adatokat, és meghatározzuk a program következő lépéseit.” A Starliner több mint 90 napos pályán tartózkodása alatt a Boeing végig ragaszkodott ahhoz, hogy a kapszula elég biztonságos ahhoz, hogy hazavigye az űrhajósokat.
Stich egy kicsit részletesebben is kifejtette ezt: a két szervezetnek körülbelül egy hónap múlva, miután lesz idejük további teszteket végezni és az adatokat áttekinteni, „egy kicsit jobb elképzelése” lesz a továbblépés általános menetrendjéről. A NASA még nem áll készen arra, hogy feladja a Starlinert. A NASA kereskedelmi legénységi programjának egyik alapelve, hogy két független jármű kifejlesztését segítse elő, amelyekkel az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra és onnan vissza lehet szállítani. A NASA 2014-ben több milliárd dolláros szerződést ítélt oda a Boeingnek és a SpaceX-nek a Starliner és a Crew Dragon űrhajók fejlesztésének befejezésére. A SpaceX Dragonja 2020-ban kezdte meg az űrhajósok repülését. A NASA szeretne még egy amerikai űrhajót az ISS-t támogató, személyzetet váltó repülésekhez. A tervek szerint a Starliner a SpaceX Dragon űrhajójával váltakozva, hathónapos időközönként szállítana személyzetet az állomásra és vissza.
Stich elmondta, hogy a NASA még nem határozta meg, hogy az ügynökség megkövetel-e a Boeingtől egy újabb Starliner-tesztrepülést, mielőtt az űrhajót rendszeres személyzetváltásos küldetésekre engedélyezné. „Egy kis időbe telik, amíg meghatározzuk a további utat, de ma láttuk, hogy a jármű nagyon jól teljesített” - mondta. Stich néhány más nyilatkozata azonban arra engedett következtetni, hogy a NASA szeretné folytatni a Starliner tanúsítását és a következő küldetés teljes, négy űrhajósból álló legénységgel történő repülés lesz. A NASA Starliner-1-nek nevezi a Boeing első üzemképes legénységi küldetését. Ez az első a Boeing szerződésében szereplő legalább három, de potenciálisan akár hat legénységváltó küldetés közül. "Nagyszerű, hogy visszakaptuk az űrhajót, és most már a Starliner-1-re összpontosítunk” - mondta Stich.
Mielőtt ez megtörténne, a NASA és a Boeing mérnökeinek meg kell oldaniuk a hajtóművek problémáit és a héliumszivárgást, amelyek a nyári tesztrepülést megkeserítették. Stich elmondta, hogy a csapatok több módszert is vizsgálnak a Starliner hajtóműveinek megbízhatóságának javítására, beleértve a hardver módosítását és az eljárási változtatásokat. Mindez valószínűleg a jövő év végéig vagy 2026-ig kitolja a Starliner következő személyzeti repülését, legyen az a Starliner-1 vagy egy másik tesztrepülés, bár a NASA illetékesei még nem határoztak meg menetrendet. A túlmelegedő hajtóművek a Starliner kiszolgálómoduljának peremén található négy kutyaház alakú hajtóműgondolában helyezkednek el. Kiderült, hogy a gondolák termoszként tárolják a hőt - amit a NASA és a Boeing a mostani küldetés előtt nem igazán ismert fel -, és a hajtóműveknek nincs idejük lehűlni, amikor az űrhajó gyors impulzusokban kilövelli a vezérsugarakat. Stich szerint segíthet, ha a Boeing eltávolítja a hőszigetelő takarók egy részét a gondolákról.
A Starliner túlmelegedő hajtóműveinek problémáját a legegyszerűbben úgy lehetne megoldani, ha megváltoztatnák a hajtóművek indításának sebességét és időtartamát. "A tolóhajtóművek ellenállónak bizonyultak, és megmutatták, hogy jól teljesítenek, amíg alacsonyan tartjuk a hőmérsékletüket.” - mondta Stich. "Ebben a három hónapban rengeteg olyan dolog történt, amely felbecsülhetetlen értékű egy következő küldetés szempontjából” - mondta Stich. "Tehát bizonyos szempontból a küldetés túlteljesített néhány célkitűzést. Mivel a legénység nem volt a fedélzeten, nyilvánvalóan hiányoztak bizonyos dolgok Butch és Suni tesztpilóták szakértelmét illetően, és hogy hogyan működött a jármű, mit láttak a pilótafülkében. Ezek az adatok nem állnak majd rendelkezésünkre, de magáról az űrhajóról még mindig rengeteg adatot szereztünk, és ezek a küldetés céljaihoz és a tanúsításhoz is hozzájárulnak majd.” - mondta.