A kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről helyi idő szerint csütörtökön kora reggel indult el egy Progress teherszállító űrhajó. A küldetés sikeres volt, ami nem meglepő, tekintve, hogy Oroszország már több száz ilyen űrhajót indított korábban. Szóval nem volt olyan nagy dolog, egy apró részletet leszámítva: ez Oroszország kilencedik orbitális indítása volt az idén. Ezzel a tempóval az ország űrprogramja 1961 óta a legkevesebb orosz vagy szovjet űrindítást hajtja végre egy év alatt. Ekkor, az emberes űrrepülés korszakának kezdetén Jurij Gagarin indult az űrbe.

A válságnak természetesen számtalan oka van, többek között a nyugati űrhatalmak azon döntése, hogy Ukrajna megszállása után távolságot tartanak az orosz űrvállalat, a Roszkoszmosz irányába. Ennek katasztrofális hatásai voltak az orosz űrprogramra, de csak most derült ki igazán, hogy ezek a hatások milyen mélyre hatoltak. Az elmúlt hetekben a Roszkozmosz első igazgatóhelyettese, Andrej Jelcsanyinov egy sor interjút adott orosz hírügynökségeknek. (A legtöbb orosz médium állami tulajdonban van vagy állami ellenőrzés alatt áll, így ezeket az információkat nem lehet függetlenül ellenőrizni, de ettől függetlenül érdekesek.) Az egyik legleleplezőbb interjút az Interfax hírügynökségnek adta, melyből kiderült Oroszország űrválsága, valamint az, hogy az ország hogyan igyekszik majd talpra állni.

"A pénzügyi válságból való kilábalás folyamatban van, de ez bonyolult” - mondta Jelcsanyinov az Interfaxnak. „Emlékeztetnék arra, hogy a barátságtalan kapcsolatok miatt történt szerződésbontások 180 milliárd rubelbe (2,1 milliárd amerikai dollár) kerültek a Roszkozmosznak. Ez arra kényszerít bennünket, hogy új gazdaságot építsünk súlyos körülmények között”. Ennek következtében az orosz űrkutatás az elmúlt években veszteségesen működött, és reményeik szerint csak 2025-ben lesz nullszaldós. Oroszország ukrajnai inváziója akkor történt, amikor a United Launch Alliance lezárta az NPO Energomash által gyártott RD-180-as rakétahajtóművek megvásárlását. Ez a tény, valamint az orosz Proton és Szojuz rakéták iránti csökkent kereskedelmi kereslet az orosz kormányt arra kényszerítette, hogy a Roszkozmoszt kimentse.

Ezek a vállalatok „jelenleg pénzügyi revitalizációs eljárás alatt állnak. Az életképesség fenntartása érdekében több évvel ezelőtt állami támogatásban részesültek, és most új értékesítési piacokat és további megbízásokat keresnek” - mondta Jelcsanyinov. Arra a kérdésre, hogy esetleg több orosz gyártmányú hajtóművet adnak-e el az Egyesült Államoknak, Jelcsanyinov azt válaszolta: „Ez a kérdés nincs napirenden”. Oroszországnak új piacok után kellett néznie, miután Jelcsanyinov eufemisztikusan „különleges katonai műveletnek” (Special Military Operation, SMO) nevezte Oroszország Ukrajna elleni háborúját. „Az SMO kezdete után arra kényszerültünk, hogy a hagyományos európai és amerikai partnereinkről, akikkel hosszú éveken át kapcsolatban álltunk, új nemzetközi irányok felé forduljunk, beleértve az afrikai, közel-keleti és délkelet-ázsiai országokat” - mondta.


Az interjú során Jelcsanyinov megerősítette, hogy Oroszország „legalább” 2028-ig elkötelezte magát a Nemzetközi Űrállomás programban való részvétel mellett. A NASA azt szorgalmazza, hogy az űrállomás működési idejét 2030-ig hosszabbítsák meg, és az Egyesült Államok ekkorra tervezi, hogy egy módosított Crew Dragon űrhajó segítségével letéríti az elöregedő laboratóriumot a pályáról. Jelcsanyinov szerint az Egyesült Államokkal való űrbeli együttműködés helyett Oroszország űrprogramja inkább a Kínával való együttműködésre, mintsem az ottani versenyre összpontosítana. „Kétoldalú együttműködésünk kulcsprojektje a Nemzetközi Holdállomás létrehozása, amelyhez közösen törekszünk további nemzetközi partnerek bevonására” - mondta.

Oroszország emellett folytatja a sokszor elhalasztott „orosz űrállomás”, a ROS fejlesztését is. A jelenlegi tervek szerint 2027-ben egy tudományos és egy energiamodult indítanának útnak, az állomás magját (négy modult) pedig 2030-ra állítanák pályára. A további bővítésekre a 2030-as évek elején kerül sor. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az időpontok jóindulattal ambiciózusnak nevezhetők. Még spekulatívabb módon Jelcsanyinov több jövőbeli rakétaprojektet is említett, köztük az Amur-LNG járművet és a Corona rakétát.

Oroszország 2020-ban a metánhajtású Amur rakéta bemutatását tűzte ki célul, amelynek első fokozatát 2026-ra újrafelhasználhatóvá tenné. Ezt a járművet úgy fejlesztették ki, hogy árban versenyképes legyen a SpaceX Falcon 9 rakétájával. Jelcsanyinov most azt mondta, hogy a Roszkozmosz két szakaszban kívánja kifejleszteni az első fokozat újrafelhasználását. Az elsőben egy Grasshopper-szerű programban tesztelnék a leszállási technológiákat, mielőtt áttérnének a teljes hordozórakétával végzett kísérletekre. De senki ne számítson arra, hogy az Amurt egyhamar látni fogja: Jelcsanyinov elárulta, hogy az orosz és kazah tisztviselők még a bajkonuri indítóállás tervezési fázisában vannak, nem pedig aktívan építenek valamit.

Jelcsanyinov azt is elmondta, hogy a Roszkozmosz a jövőben egy Corona nevű, egyfokozatú pályára állítható rakétát szeretne kifejleszteni. Ez egy több mint három évtizedes orosz rakétaterv frissített változatának tűnik. "Már megvizsgáltuk, hogy lesz-e igény egy ilyen típusú új hordozórakétára” - mondta Jelcsanyinov. „A válasz nyilvánvaló - több mint egy nagyságrenddel csökkenti az űrbe jutás költségeit, és teljesen új lehetőségeket fedeztünk fel a működőképes teherszállításra. Az űr, mint szolgáltatás ideológiája felé haladunk.”