SG.hu
Irreálisan sokat költött rakétáira a NASA
Egy ma közzétett független jelentés aggasztó megállapításokat tett az ügynökség által a Space Launch System rakéta meghajtására költött pénzzel kapcsolatban. A NASA főfelügyelője, Paul Martin által készített anyag ráadásul arra figyelmeztet, hogy ha ezeket a költségeket nem sikerül kordában tartani, az veszélyeztetheti a Holdra való visszatérés terveit.
Az 50 oldalas jelentés a NASA által az Aerojet Rocketdyne az RS-25 főhajtóművekre fizetett összegeket, valamint a Northrop Grumman szilárd rakétahajtóműveire kötött szerződéseket elemezte. Ezek a hajtóművek és a gyorsítórakéták viszik fel a Space Launch System rakéta első fokozatát, amely 2022 novemberében sikeres bemutatkozó repülést hajtott végre. Ez a rakéta szállítja majd az űrhajósokat a Holdat megcélzó Artemis-küldetésnél. Martin szerint baj lesz, ha az ügynökség nem fékezi meg a kiadásokat. "Ha a NASA és szerződései továbbra is túllépik a tervezett költségeket és ütemtervet, az az indítások késéséhez és a közvélemény bizalmának erodálódásához vezet. Meginoghat az ügynökség azon képességébe vetett bizalom, miszerint felelősségteljesen költik el az adófizetők pénzét, és hogy teljesíteni tudja a küldetés céljait és célkitűzéseit - beleértve az emberek biztonságos visszatérését a Holdra".
A jelentés megállapította, hogy az RS-25 hajtóművek felújítására, újak előállítására és a szilárd rakétahajtóművek gyártására irányuló erőfeszítések az Artemis kezdeti küldetéseihez képest mintegy 6 milliárd dolláros költségnövekedést és több mint hatéves csúszást eredményeztek a NASA eredeti előrejelzéseihez képest. Hogy mindezt perspektívába helyezzük, Martin csak a költségek növekedéséről beszél, nem pedig a hajtóművek és a gyorsítórakéták teljes költségéről. Ez azt jelenti, hogy csak az SLS hajtóműrendszer árának elszállása körülbelül annyiba kerül az űrügynökségnek, mint amennyit a két újrafelhasználható holdi leszállóegység - a SpaceX Starship és a Blue Origin Blue Moon - kifejlesztésére fognak költeni.
Az Aerojet Rocketdyne RS-25 hajtómű
A fő különbség a szerződéskötési módszer, az un. költségtöbblet-szerződés. Ezeket a kísérleti és csúcstechnológiai programok, például a James Webb űrteleszkóp építése során alkalmazzák. Ebben az esetben azonban az Aerojet csak hajtóműveket módosított, és ezek már többször repültek az űrsiklóprogramban, a Northrop pedig olyan gyorsítórakétákat módosított, amelyeket már szintén többször használtak. "A többletdíjakra való támaszkodás növeli a pénzügyi kockázatot" - írta Martin. "A NASA az SLS hordozórakéta- és hajtómű-szerződések esetében az indokoltnál többször alkalmazta a költségtöbblet-szerződések struktúráját. Bár az SLS egy új jármű, a gyorsítórakéták és az RS-25 hajtóművek már eddig is jól beváltak".
A költségtöbblet-szerződés a teljes áron felül plusz díjat is tartalmaz. Meglepő módon viszont azok a szerződések fix árasak, amelyeket a NASA a SpaceX-nek és a Blue Originnek fizet a leszállóegységekre, pedig azok tervezése sokkal inkább kísérleti és élvonalbeli jellegű, mint az űrsikló hardverének újrahasznosítása. Az új jelentés a szerződések részeként odaítélt összegeket is kifogásolja. Például annak ellenére, hogy az Aerojet a szerződés lejártáig a 16 felújított RS-25 rakétahajtóműből csak ötöt szállított le, az űrügynökség mégis "nagyon jó" minősítést adott neki ezért a nem megfelelő munkáért.
Egy új RS-25 főhajtómű - amelyet az Artemis V küldetéshez és a továbbiakban is használni fognak - gyártásának jelenlegi költsége körülbelül 100 millió dollár. A NASA és az Aerojet az évtized végére 30 százalékos költségmegtakarítást próbál elérni, amivel a költség 70,5 millió dollárra csökkenne. Azonban a NASA túlzottan optimista, néhány költséget figyelmen kívül hagytak: "Az új RS-25 hajtóművek összköltségének kiszámításakor a NASA és az Aerojet csak az anyagokat, a mérnöki támogatást és a gyakorlati munkaerőt veszi figyelembe, míg a projektmenedzsment és a rezsiköltségek nem számítanak bele". Ki tudja, talán az Aerojet vezetői néhány évig ingyen dolgoznak majd.
A magánszektorral összehasonlítva még az is abszurdan magas ár, ha egy RS-25 hajtómű költségét 70,5 millió dollárra szorítják le. A Blue Origin hasonló teljesítményű és méretű hajtóműve, a BE-4-et kevesebb mint 20 millió dollárba kerül. A SpaceX a hasonló teljesítményű Raptor rakétahajtóműve ennél is jóval olcsóbb, kevesebb mint 1 millió dollárra igyekszik szorítani. (Azért azt tegyük hozzá, hogy ezek megbízhatósága kérdéses.) A legutóbbi jelentésében szereplő összes új adat alapján Paul Martin hivatala felülvizsgálta az űrrendszer indításának teljes költségére vonatkozó becslését, beleértve a földi rendszereket és az Orion űrhajót is. Ez most 4,2 milliárd dollár.
Az 50 oldalas jelentés a NASA által az Aerojet Rocketdyne az RS-25 főhajtóművekre fizetett összegeket, valamint a Northrop Grumman szilárd rakétahajtóműveire kötött szerződéseket elemezte. Ezek a hajtóművek és a gyorsítórakéták viszik fel a Space Launch System rakéta első fokozatát, amely 2022 novemberében sikeres bemutatkozó repülést hajtott végre. Ez a rakéta szállítja majd az űrhajósokat a Holdat megcélzó Artemis-küldetésnél. Martin szerint baj lesz, ha az ügynökség nem fékezi meg a kiadásokat. "Ha a NASA és szerződései továbbra is túllépik a tervezett költségeket és ütemtervet, az az indítások késéséhez és a közvélemény bizalmának erodálódásához vezet. Meginoghat az ügynökség azon képességébe vetett bizalom, miszerint felelősségteljesen költik el az adófizetők pénzét, és hogy teljesíteni tudja a küldetés céljait és célkitűzéseit - beleértve az emberek biztonságos visszatérését a Holdra".
A jelentés megállapította, hogy az RS-25 hajtóművek felújítására, újak előállítására és a szilárd rakétahajtóművek gyártására irányuló erőfeszítések az Artemis kezdeti küldetéseihez képest mintegy 6 milliárd dolláros költségnövekedést és több mint hatéves csúszást eredményeztek a NASA eredeti előrejelzéseihez képest. Hogy mindezt perspektívába helyezzük, Martin csak a költségek növekedéséről beszél, nem pedig a hajtóművek és a gyorsítórakéták teljes költségéről. Ez azt jelenti, hogy csak az SLS hajtóműrendszer árának elszállása körülbelül annyiba kerül az űrügynökségnek, mint amennyit a két újrafelhasználható holdi leszállóegység - a SpaceX Starship és a Blue Origin Blue Moon - kifejlesztésére fognak költeni.
Az Aerojet Rocketdyne RS-25 hajtómű
A fő különbség a szerződéskötési módszer, az un. költségtöbblet-szerződés. Ezeket a kísérleti és csúcstechnológiai programok, például a James Webb űrteleszkóp építése során alkalmazzák. Ebben az esetben azonban az Aerojet csak hajtóműveket módosított, és ezek már többször repültek az űrsiklóprogramban, a Northrop pedig olyan gyorsítórakétákat módosított, amelyeket már szintén többször használtak. "A többletdíjakra való támaszkodás növeli a pénzügyi kockázatot" - írta Martin. "A NASA az SLS hordozórakéta- és hajtómű-szerződések esetében az indokoltnál többször alkalmazta a költségtöbblet-szerződések struktúráját. Bár az SLS egy új jármű, a gyorsítórakéták és az RS-25 hajtóművek már eddig is jól beváltak".
A költségtöbblet-szerződés a teljes áron felül plusz díjat is tartalmaz. Meglepő módon viszont azok a szerződések fix árasak, amelyeket a NASA a SpaceX-nek és a Blue Originnek fizet a leszállóegységekre, pedig azok tervezése sokkal inkább kísérleti és élvonalbeli jellegű, mint az űrsikló hardverének újrahasznosítása. Az új jelentés a szerződések részeként odaítélt összegeket is kifogásolja. Például annak ellenére, hogy az Aerojet a szerződés lejártáig a 16 felújított RS-25 rakétahajtóműből csak ötöt szállított le, az űrügynökség mégis "nagyon jó" minősítést adott neki ezért a nem megfelelő munkáért.
Egy új RS-25 főhajtómű - amelyet az Artemis V küldetéshez és a továbbiakban is használni fognak - gyártásának jelenlegi költsége körülbelül 100 millió dollár. A NASA és az Aerojet az évtized végére 30 százalékos költségmegtakarítást próbál elérni, amivel a költség 70,5 millió dollárra csökkenne. Azonban a NASA túlzottan optimista, néhány költséget figyelmen kívül hagytak: "Az új RS-25 hajtóművek összköltségének kiszámításakor a NASA és az Aerojet csak az anyagokat, a mérnöki támogatást és a gyakorlati munkaerőt veszi figyelembe, míg a projektmenedzsment és a rezsiköltségek nem számítanak bele". Ki tudja, talán az Aerojet vezetői néhány évig ingyen dolgoznak majd.
A magánszektorral összehasonlítva még az is abszurdan magas ár, ha egy RS-25 hajtómű költségét 70,5 millió dollárra szorítják le. A Blue Origin hasonló teljesítményű és méretű hajtóműve, a BE-4-et kevesebb mint 20 millió dollárba kerül. A SpaceX a hasonló teljesítményű Raptor rakétahajtóműve ennél is jóval olcsóbb, kevesebb mint 1 millió dollárra igyekszik szorítani. (Azért azt tegyük hozzá, hogy ezek megbízhatósága kérdéses.) A legutóbbi jelentésében szereplő összes új adat alapján Paul Martin hivatala felülvizsgálta az űrrendszer indításának teljes költségére vonatkozó becslését, beleértve a földi rendszereket és az Orion űrhajót is. Ez most 4,2 milliárd dollár.