SG.hu
Új holdraszálló űrhajó tervét mutatta be Jeff Bezos
A Blue Origin bemutatta a Blue Moon leszállóegység makettjét. A cég állítása szerint ez három éven belül készen áll majd a Holdon való landolásra.
Jeff Bezos, a Blue Origin milliárdos alapítója bemutatta jármű valósághű makettjét a NASA tisztviselőinek a vállalat hajtóműgyártó üzemében, az alabamai Huntsville-ben. A jármű kétségtelenül nagyméretű, és a Blue Origin New Glenn rakétájának 7 méter széles hasznos tehertérfogatát teljesen ki fogja használni. Ez a Blue Moon leszállóegység Mark 1-es változata. Úgy tervezték, hogy akár 3 tonna rakományt szállíthasson bárhová a Hold felszínén.
"A Blue Moon Mark 1 egy egyszeri indítású, holdi teherszállító leszállóegység, amely a felszínen marad, és biztonságos, megbízható és megfizethető hozzáférést biztosít a holdi környezethez" - írja honlapján a Blue Origin. A vállalat a Mark 1-et a nagyobb Mark 2 leszállóegység elődjeként fejleszti, amely űrhajósokat szállít majd a Hold felszínére és vissza a NASA megbízásából, amely májusban a SpaceX mellett a Blue Origint választotta második emberes holdi leszállóegység-szerződőnek. "Azért építjük leszállóegységeinket, mind a Mark 1-et, mind a Mark 2-t, hogy lehetővé tegyük a globális leszállási képességet a Holdra, nappal vagy éjszaka" - mondta John Couluris, a Blue Origin holdi szállításért felelős vezető alelnöke.
A NASA első leszállási célpontja az Artemis számára a Hold déli pólusa, ahol a tudósok a sötét kráterek alján nagy mennyiségű vízjég lerakódására utaló jeleket fedeztek fel. A NASA-val kötött 3,4 milliárd dolláros, fix áras Human Landing System (HLS) szerződés értelmében a Blue Origin feladata lesz az űrhajósok szállítása a Hold körüli pálya és a Hold felszíne között, majd vissza az űrbe az Artemis V küldetés során. Ezt a küldetést hivatalosan legkorábban 2029-re tervezik, de valószínűleg a 2030-as évekre csúszik.
Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója és Bill Nelson, a NASA vezetője, mögöttük a Blue Moon Mark 1 leszállóegység makettje
A NASA szerződést kötött a SpaceX-szel, hogy az óriás Starship járművével az Artemis III és Artemis IV küldetések keretében két alkalommal is leszálljon a Holdra, hivatalosan 2025 végén és 2028-ban. Ezek a küldetések is valószínűleg késni fognak, mivel az ütemtervet a Starship leszállóegység és az űrruhák felkészültségétől kezdve egy új mobil indítóplatform és a NASA Space Launch System rakétájának megnövelt felső fokozatának megépítésén át az időigényig sokféle nyomás nehezíti. A SpaceX prioritása egyelőre az, hogy a Starship rakétát pályára állítsa, majd a vállalatnak ki kell próbálnia az üzemanyag-utántöltési technológiát az űrben, amihez számos sikeres Starship-indításra lesz szükség. Ezután a SpaceX egy pilóta nélküli demonstrációs küldetést tervez a Starship Holdra történő leszállítására, megelőzve a legénység első repülését.
Nem csak a SpaceX felkészültsége aggasztja a NASA-t az Artemis III menetrendjével kapcsolatban. "Az Artemis III-hoz egy csomó összetevőnek kell összeállnia" - mondta Jim Free, az Artemis-programot felügyelő vezető NASA menedzser. "Van egy teljesen új Orionunk, amelyen dokkoló rendszer lesz. Soha nem szabad megpihennünk az SLS babérjain. Ennek össze kell jönnie, mert minden alkalommal egy teljesen új járművet építünk. Szükségünk van a ruhákra is, de mivel azok a tervezés és fejlesztés korai műszaki fázisában vannak, senki sem nyugodhat meg" - mondta Free. "Minden egyes vállalkozónak minden küldetésen teljesítenie kell, és ezt minden eddiginél magasabb szinten, mert most már emberekkel repülünk" - mondta.
A Blue Origin HLS-architektúrája annyiban hasonlít a SpaceX architektúrájához, hogy az űrben is szükség van üzemanyag-utántöltésre. A Blue Moon azonban folyékony hidrogént használ üzemanyagként, míg a SpaceX Starshipje folyékony metánt éget. A Blue Origin a leszállóegységeit is a vállalat New Glenn rakétájának fedélzetén indítja majd, amely várhatóan legkorábban csak jövő év végén indulhat. A Blue Originnek minden egyes emberes leszállóegység küldetéséhez három New Glenn hordozórakétára van szüksége - egy a leszállóegység Hold körüli pályára juttatásához, majd további két indítással alkatrészeket kell szállítani a Lockheed Martin által épített üzemanyag-utántöltő vontatóhoz, amely a Hold körüli pályán feltölti a leszállóegység tartályait.
A NASA SLS rakétájával és Orion űrhajójával a Földről felszálló űrhajósok a SpaceX vagy a Blue Origin leszállóegységeihez csatlakoznak a Hold körüli pályán, majd a Hold felszínére utaznak. A leszállóegységek visszaszállítják a legénységet az Orion űrhajóba, hogy visszatérjenek a Földre. A Blue Origin Mark 1-es leszállóegysége először egy demonstrációs küldetés keretében repül a Holdra, majd további repüléseket terveznek, amelyek tudományos hasznos terheket szállítanak a Hold felszínére. Az első két Mark 1 küldetés legkésőbb 2026-ban repülni fog.
Bezos először 2019-ben leplezte le a Blue Moon leszállóegység programját, és egy olyan űrhajót mutatott be, amely nagyban különbözik attól, amin a Blue Origin ma dolgozik. Ugyanazt a hidrogénhajtású BE-7 hajtóművet használta, amely szintén a Blue Origin fejlesztés alatt álló terméke, de a Blue Moon teherszállító leszállóegység - amelyet Bezos négy évvel ezelőtt mutatott be - rövidebb és zömökebb volt. Ezután a Blue Origin 2019-ben az űripar óriásaiból álló úgynevezett "nemzeti csapattal" társult, hogy pályázzon a NASA első HLS-szerződésére. Ebben a konzorciumban a Northrop Grumman, a Lockheed Martin és a Draper Laboratory is részt vett, és a leszállóegység terve három különböző részből állt volna. A NASA 2021-ben a SpaceX-et választotta a Blue Origin ajánlatával szemben, majd a Blue Origin pert indított, hogy tiltakozzon a NASA SpaceX kiválasztása ellen.
Felül a Blue Origin holdi leszállóegységének 2019-es terve, alul a mostani
Miután a bíróság elutasította a keresetet, a Blue Origin visszatért a tervezőasztalhoz, és egy teljesen újrafelhasználható leszállóegység-tervezettel állt elő. Miután végzett az első Artemis leszállással, a Mark 2 leszállóegység a Hold körüli pályán várakozhat a további leszálló küldetések előtti tankoláshoz. A Blue Originnek és a SpaceX-nek azonban be kell bizonyítania, hogy biztonságosan le tud szállni a Holdra, mielőtt a NASA űrhajósokat ültetne a Blue Moon vagy a Starship fedélzetére. A most bejelentett Mark 1 leszállóegység a Blue Origint ebbe az irányba viszi.
"Az MK1-SN001 (az első Mark 1-es leszállóegység) a kritikus rendszereket, köztük a BE-7 hajtóművet, a kriogén folyékony energiaellátó és hajtóműrendszereket, az avionikát, a folyamatos kommunikációt és a 100 méteres helymeghatározási pontosságú precíziós leszállást próbálja ki, mielőtt a NASA emberes leszállórendszerének személyzet nélküli küldetése megkezdődne az Artemis programhoz" - közölte a Blue Origin. Couluris - aki a Blue Origin Blue Moon programját felügyeli - elmondta, hogy a Blue Origin a fényérzékelő és távolságmérő (LIDAR) technológián dolgozik, hogy lehetővé tegye a precíziós leszállást a Holdon. "A NASA előírja, hogy a kijelölt helytől 100 méteren belül kell leszállni" - mondta az alabamai Wernher von Braun-szimpóziumon. "A LIDAR terepi relatív navigációt használjuk a nappali-éjszakai képesség eléréséhez, a tereptárgyak kereséséhez."
Elmondta, hogy a Blue Origin New Shepard szuborbitális New Shepard rakétájának leszállásai során a navigációs szenzorok tesztjei azt mutatták, hogy "egyszámjegyű méteres pontossággal" is le lehet vele szállni. "Mi egy hidrogénalapú jármű vagyunk" - mondta Couluris. "Nemcsak azért, mert ez az egyik legenergikusabb hajtóanyag-kombináció, hanem azért is, mert így tudjuk biztosítani a reakcióvezérlő rendszerünk hajtóanyagát és az energiánkat. "Tehát üzemanyagcellákat használunk az éjszakai oldalra, és napelemeket a nappali oldalra, de végül úgy tervezzük, hogy ezt regeneratív üzemanyagcellákká fejlesztjük, így a víz elektrolízisét fogjuk elindítani."
A folyékony hidrogén közismerten nehezen kezelhető. Szuperhideg hőmérsékleten kell tárolni, különben felforr, és a világűrben való eltarthatóságát történelmileg órákban, nem pedig napokban, hetekben vagy hónapokban mérték. A Blue Origin megállapodást kötött a NASA-val a kriogén folyadékok kezelésének és a folyadékok átvitelének technológiájának kifejlesztésére, amit Couluris úgy jellemzett, hogy "a csatlakozók és a szivattyúk a kriogén anyagok átvitelére a tankolókból a leszállóegységekbe". A hosszú távú elképzelés az, hogy a Holdon található jeget hidrogén és folyékony oxigén rakétahajtóanyag előállítására használják fel. Ez még legfeljebb egy-két évtizedre van attól, hogy a rakétaüzemanyag előállításához szükséges szinten megvalósuljon. "Ha a hidrogént tárolható hajtóanyaggá tudjuk tenni, nulla forráspontú rendszerekkel, akkor nemcsak a holdi erőforrásokat szabadítjuk fel, hanem olyan dolgokat is, mint az NTP (Nuclear Thermal Propulsion) vagy más, azon túlmutató hajtóanyag-technológiák" - mondta Couluris.
Jeff Bezos, a Blue Origin milliárdos alapítója bemutatta jármű valósághű makettjét a NASA tisztviselőinek a vállalat hajtóműgyártó üzemében, az alabamai Huntsville-ben. A jármű kétségtelenül nagyméretű, és a Blue Origin New Glenn rakétájának 7 méter széles hasznos tehertérfogatát teljesen ki fogja használni. Ez a Blue Moon leszállóegység Mark 1-es változata. Úgy tervezték, hogy akár 3 tonna rakományt szállíthasson bárhová a Hold felszínén.
"A Blue Moon Mark 1 egy egyszeri indítású, holdi teherszállító leszállóegység, amely a felszínen marad, és biztonságos, megbízható és megfizethető hozzáférést biztosít a holdi környezethez" - írja honlapján a Blue Origin. A vállalat a Mark 1-et a nagyobb Mark 2 leszállóegység elődjeként fejleszti, amely űrhajósokat szállít majd a Hold felszínére és vissza a NASA megbízásából, amely májusban a SpaceX mellett a Blue Origint választotta második emberes holdi leszállóegység-szerződőnek. "Azért építjük leszállóegységeinket, mind a Mark 1-et, mind a Mark 2-t, hogy lehetővé tegyük a globális leszállási képességet a Holdra, nappal vagy éjszaka" - mondta John Couluris, a Blue Origin holdi szállításért felelős vezető alelnöke.
A NASA első leszállási célpontja az Artemis számára a Hold déli pólusa, ahol a tudósok a sötét kráterek alján nagy mennyiségű vízjég lerakódására utaló jeleket fedeztek fel. A NASA-val kötött 3,4 milliárd dolláros, fix áras Human Landing System (HLS) szerződés értelmében a Blue Origin feladata lesz az űrhajósok szállítása a Hold körüli pálya és a Hold felszíne között, majd vissza az űrbe az Artemis V küldetés során. Ezt a küldetést hivatalosan legkorábban 2029-re tervezik, de valószínűleg a 2030-as évekre csúszik.
Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója és Bill Nelson, a NASA vezetője, mögöttük a Blue Moon Mark 1 leszállóegység makettje
A NASA szerződést kötött a SpaceX-szel, hogy az óriás Starship járművével az Artemis III és Artemis IV küldetések keretében két alkalommal is leszálljon a Holdra, hivatalosan 2025 végén és 2028-ban. Ezek a küldetések is valószínűleg késni fognak, mivel az ütemtervet a Starship leszállóegység és az űrruhák felkészültségétől kezdve egy új mobil indítóplatform és a NASA Space Launch System rakétájának megnövelt felső fokozatának megépítésén át az időigényig sokféle nyomás nehezíti. A SpaceX prioritása egyelőre az, hogy a Starship rakétát pályára állítsa, majd a vállalatnak ki kell próbálnia az üzemanyag-utántöltési technológiát az űrben, amihez számos sikeres Starship-indításra lesz szükség. Ezután a SpaceX egy pilóta nélküli demonstrációs küldetést tervez a Starship Holdra történő leszállítására, megelőzve a legénység első repülését.
Nem csak a SpaceX felkészültsége aggasztja a NASA-t az Artemis III menetrendjével kapcsolatban. "Az Artemis III-hoz egy csomó összetevőnek kell összeállnia" - mondta Jim Free, az Artemis-programot felügyelő vezető NASA menedzser. "Van egy teljesen új Orionunk, amelyen dokkoló rendszer lesz. Soha nem szabad megpihennünk az SLS babérjain. Ennek össze kell jönnie, mert minden alkalommal egy teljesen új járművet építünk. Szükségünk van a ruhákra is, de mivel azok a tervezés és fejlesztés korai műszaki fázisában vannak, senki sem nyugodhat meg" - mondta Free. "Minden egyes vállalkozónak minden küldetésen teljesítenie kell, és ezt minden eddiginél magasabb szinten, mert most már emberekkel repülünk" - mondta.
A Blue Origin HLS-architektúrája annyiban hasonlít a SpaceX architektúrájához, hogy az űrben is szükség van üzemanyag-utántöltésre. A Blue Moon azonban folyékony hidrogént használ üzemanyagként, míg a SpaceX Starshipje folyékony metánt éget. A Blue Origin a leszállóegységeit is a vállalat New Glenn rakétájának fedélzetén indítja majd, amely várhatóan legkorábban csak jövő év végén indulhat. A Blue Originnek minden egyes emberes leszállóegység küldetéséhez három New Glenn hordozórakétára van szüksége - egy a leszállóegység Hold körüli pályára juttatásához, majd további két indítással alkatrészeket kell szállítani a Lockheed Martin által épített üzemanyag-utántöltő vontatóhoz, amely a Hold körüli pályán feltölti a leszállóegység tartályait.
A NASA SLS rakétájával és Orion űrhajójával a Földről felszálló űrhajósok a SpaceX vagy a Blue Origin leszállóegységeihez csatlakoznak a Hold körüli pályán, majd a Hold felszínére utaznak. A leszállóegységek visszaszállítják a legénységet az Orion űrhajóba, hogy visszatérjenek a Földre. A Blue Origin Mark 1-es leszállóegysége először egy demonstrációs küldetés keretében repül a Holdra, majd további repüléseket terveznek, amelyek tudományos hasznos terheket szállítanak a Hold felszínére. Az első két Mark 1 küldetés legkésőbb 2026-ban repülni fog.
Bezos először 2019-ben leplezte le a Blue Moon leszállóegység programját, és egy olyan űrhajót mutatott be, amely nagyban különbözik attól, amin a Blue Origin ma dolgozik. Ugyanazt a hidrogénhajtású BE-7 hajtóművet használta, amely szintén a Blue Origin fejlesztés alatt álló terméke, de a Blue Moon teherszállító leszállóegység - amelyet Bezos négy évvel ezelőtt mutatott be - rövidebb és zömökebb volt. Ezután a Blue Origin 2019-ben az űripar óriásaiból álló úgynevezett "nemzeti csapattal" társult, hogy pályázzon a NASA első HLS-szerződésére. Ebben a konzorciumban a Northrop Grumman, a Lockheed Martin és a Draper Laboratory is részt vett, és a leszállóegység terve három különböző részből állt volna. A NASA 2021-ben a SpaceX-et választotta a Blue Origin ajánlatával szemben, majd a Blue Origin pert indított, hogy tiltakozzon a NASA SpaceX kiválasztása ellen.
Felül a Blue Origin holdi leszállóegységének 2019-es terve, alul a mostani
Miután a bíróság elutasította a keresetet, a Blue Origin visszatért a tervezőasztalhoz, és egy teljesen újrafelhasználható leszállóegység-tervezettel állt elő. Miután végzett az első Artemis leszállással, a Mark 2 leszállóegység a Hold körüli pályán várakozhat a további leszálló küldetések előtti tankoláshoz. A Blue Originnek és a SpaceX-nek azonban be kell bizonyítania, hogy biztonságosan le tud szállni a Holdra, mielőtt a NASA űrhajósokat ültetne a Blue Moon vagy a Starship fedélzetére. A most bejelentett Mark 1 leszállóegység a Blue Origint ebbe az irányba viszi.
"Az MK1-SN001 (az első Mark 1-es leszállóegység) a kritikus rendszereket, köztük a BE-7 hajtóművet, a kriogén folyékony energiaellátó és hajtóműrendszereket, az avionikát, a folyamatos kommunikációt és a 100 méteres helymeghatározási pontosságú precíziós leszállást próbálja ki, mielőtt a NASA emberes leszállórendszerének személyzet nélküli küldetése megkezdődne az Artemis programhoz" - közölte a Blue Origin. Couluris - aki a Blue Origin Blue Moon programját felügyeli - elmondta, hogy a Blue Origin a fényérzékelő és távolságmérő (LIDAR) technológián dolgozik, hogy lehetővé tegye a precíziós leszállást a Holdon. "A NASA előírja, hogy a kijelölt helytől 100 méteren belül kell leszállni" - mondta az alabamai Wernher von Braun-szimpóziumon. "A LIDAR terepi relatív navigációt használjuk a nappali-éjszakai képesség eléréséhez, a tereptárgyak kereséséhez."
Elmondta, hogy a Blue Origin New Shepard szuborbitális New Shepard rakétájának leszállásai során a navigációs szenzorok tesztjei azt mutatták, hogy "egyszámjegyű méteres pontossággal" is le lehet vele szállni. "Mi egy hidrogénalapú jármű vagyunk" - mondta Couluris. "Nemcsak azért, mert ez az egyik legenergikusabb hajtóanyag-kombináció, hanem azért is, mert így tudjuk biztosítani a reakcióvezérlő rendszerünk hajtóanyagát és az energiánkat. "Tehát üzemanyagcellákat használunk az éjszakai oldalra, és napelemeket a nappali oldalra, de végül úgy tervezzük, hogy ezt regeneratív üzemanyagcellákká fejlesztjük, így a víz elektrolízisét fogjuk elindítani."
A folyékony hidrogén közismerten nehezen kezelhető. Szuperhideg hőmérsékleten kell tárolni, különben felforr, és a világűrben való eltarthatóságát történelmileg órákban, nem pedig napokban, hetekben vagy hónapokban mérték. A Blue Origin megállapodást kötött a NASA-val a kriogén folyadékok kezelésének és a folyadékok átvitelének technológiájának kifejlesztésére, amit Couluris úgy jellemzett, hogy "a csatlakozók és a szivattyúk a kriogén anyagok átvitelére a tankolókból a leszállóegységekbe". A hosszú távú elképzelés az, hogy a Holdon található jeget hidrogén és folyékony oxigén rakétahajtóanyag előállítására használják fel. Ez még legfeljebb egy-két évtizedre van attól, hogy a rakétaüzemanyag előállításához szükséges szinten megvalósuljon. "Ha a hidrogént tárolható hajtóanyaggá tudjuk tenni, nulla forráspontú rendszerekkel, akkor nemcsak a holdi erőforrásokat szabadítjuk fel, hanem olyan dolgokat is, mint az NTP (Nuclear Thermal Propulsion) vagy más, azon túlmutató hajtóanyag-technológiák" - mondta Couluris.