Gyurkity Péter

Százszor gyorsabb chipeket kap a NASA

Hamarosan ugyanis új rendszerrel cserélik le a régi megoldásokat a JPL telephelyén.

A NASA kapcsán legutóbb arról számoltunk be, hogy az amerikai űrügynökség a kozmikus kannibalizmust tanulmányozza, korábban viszont arról is írtunk, hogy az ESA végre frissíti a Mars Express szoftverét, amely eredetileg a Windows 98 operációs rendszerrel épült. Most az amerikai kollégákon van a sor, ők a JPL dél-kaliforniai telephelyén készülnek komoly frissítésre.

A hivatalos közleményben arról olvashatunk, hogy az illetékesek a Microchip nevű vállalat közreműködésével készülnek az úgynevezett High-Performance Spaceflight Computing (HPSC) chipek leváltására, amelyre már igencsak megérett az idő. Ezt különösen annak fényében jelenthetjük ki, hogy a jelenleg használt rendszerek 30 éves megoldáson alapulnak, vagyis a teljesítmény terén emiatt akár kereken százszoros ugrást is elérhetnek, ám ugyanezen időszak alatt a hibatűrés és a megbízhatóság területén is komoly előrelépést sikerült elérni, ami legalább ennyire fontos részlet, különösen a NASA esetében.

Az új HPSC a hatékonyság kapcsán is jelentős javulást ígér, mivel az éppen használatban nem lévő számítási kapacitást és funkciókat lekapcsolhatják, vagyis a fogyasztás is optimalizálható lesz, bár az új rendszerek megtervezése, kialakítása, és leszállítása több évet vesz majd igénybe. A Microchip a tervek szerint 3 év múlva adja majd át az új platformot a JPL munkatársainak, ezért cserébe pedig 50 millió dollárra tesz szert, legalábbis a most aláírt szerződés értelmében. Utóbbi cég nyilván további kormányzati érdeklődésre számít, siker esetében akár nagyobb ügynökség is jelezhetik majd érdeklődésüket a hasonló frissítésekre, generációváltásokra.

Az új rendszernek (elődjéhez hasonlóan) meg kell felelnie az űrben uralkodó viszonyok miatti nagyobb kihívásoknak, elsősorban emiatt nem mindegy, hogy kire bízzák annak kifejlesztését.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #7
    Legtobb rendszer eseteben igen. De azert jo lenne neha egy modern CPU az urben is.
    Pl egy automatizalt robotnak mar egyre gyakrabban kell eloben elemezni egy kepet/videot, peldaul amikor landolaskor masodpercei vannak a leszallohely azonositasahoz. A kepfelismeres (pl a sziklak elkerulesehez) pedig igencsak processzor-igenyes.

    Alaprendszerek mukodtetesehez, es palyakorrekciok szamitasahoz persze eleg a 20 eves is.
  • t_robert #6
    Mondjuk nem biztos, hogy egy ürben használt elektronikának feltétlenül szüksége van TFLOPS szintű teljesítményre. Sokkal fontosabb a megbizhatóság és a környezeti hatások elviselése. Minnél kisebb csíkszélességen készül egy elektronika vagyis minél kisebb az elektronikus elemek közti távolság annál érzékenyebb az egész a sugárzásokra. Jól mutatja a dolgot, hogy például műholdak vezérlésében egészen a 2010-es évekig előszeretettel használták az akkor már 25 éves Intel 80186-os CPU-t. A maga 8-25 Mhz-ével és pár száz ezer 16 bites müveleti sebességével.(ma egy fitness karkötőben nagyobb teljesítmény van) Mi például a korai PC-k lemezvezérlőiben találkoztunk vele ott tette a dolgát anélkül, hogy a többség tudta volna. De annyira megbizható és kiismert volt a mérnökök előtt, hogy szívesen alapoztak rá elektronikai vezérléseket, ha elég volt a teljesítmény a feladathoz. nem is szólva róla, hogy 2 vatt körüli fogyasztással beérte.
  • Zoliz #5
    Azt gondolod "űrálló" kivitel és standard ARM architectura?
    Ez az amit a nyilvánosság tudhat. Valószinűleg már sokkal fejlettebb procikat tartanak talonban és titokban, mert harc folyik, hogy ne tudják rivális országok másolni.
    Kicsit gondolkozni kéne.
  • Ellaberin #4
    Nyilván az extrém körülmények amik az elsődlegesek. Főleg a sugárzás a félvezetők miatt. De ott van a szeren a többszörös redundancia és a nulla fele konvergáló stand by .
    Az hogy milyen architektúra kb mindegy. De egy ilyen választásnál sokat jelent ami egyszer/többször már bizonyított. Mind az arch, mind a cég tekintetében.
    Az árat én még "olcsónak" is tartom onnan nézve mennyire egyedi és professzionális terméket kell fejleszteni.
  • kvp #3
    Mar egyszer leirtam, de az a cikk eltunt valahova az osszes hozzaszolassal egyutt, hogy sugarzasallo ARM chipeket gyart a Microchip a NASA szamara. Keramiatokos, vakuum, fagy es forrosag allo kivitelben, szabvanyos ARM architekturaval, raadasul az USA-ban. Gyakorlatilag ugyanazt kapjak ami az osszes telefonban, tabletben es ujabb jarmuben van, csak urallo kivitelben.
  • Irasidus #2
    Ezt azért gondolt újra, annak fényében hány űrszondát, és innovatív űrkísérletet hajtottak végre, a földi berendezések fejlesztéséről nem beszélve. Szerintem te kevered valamivel (tippelhetek mivel?) a NASA-t és fejlesztés szót...
  • Ellaberin #1
    Mivel az utóbbi időkben csak a magántőke fejlesztett és a NASA látszólag átadta a terepet, ez is előre lépésnek számít. Gondolom akár 16 bitre is fel fognak váltani oprendszer szinten. :gonoszvigyor: