Hunter
Columbia: Minden a bal szárnynál kezdődött
Emberi maradványokat találtak egy texasi szántóföldön szombat este, melyekről feltételezik hogy egy a Columbia űrsikló katasztrófájában szerencsétlenül járt űrhajósé. A helyszínen egy elszenesedett NASA jelvényt és egy sisakot is találtak.
Az FBI a helyi hatóságok segítségével igyekszik összeszedni az űrsikló roncsait. Az embereket figyelmeztették, ne menjenek közel a roncsokhoz, mivel azok az űrsikló üzemanyagának toxikus összetevőivel szennyezettek lehetnek, az egyik legveszélyesebb anyag a színtelen ammóniához hasonló szaggal rendelkező hidrazin, ami bőrön át is mérgező. Emellett számos tudományos kísérlet kellékei is a fedélzeten voltak.
Egy összeégett sisak Texas államban
A texasi szemtanuk szerint záporoztak a roncsok az égből. "Amikor közelebb ért láttuk, hogy darabok hullnak ki belőle, a robbanás perceken át visszhangzott" - mondta az egyik szemtanú. A roncsok több száz, akár 1500 négyzetkilométeren, Dallas délkeleti részétől keletig egészen Arkansas-ig, nyugaton, pedig Arizonáig és Új-Mexikóig szóródtak szét.
A hivatalos jelentések szerint a bal oldali szárny elvesztette hidraulikus érzékelőit, majd csökkenni kezdett a nyomás, végül pedig heves hőfejlődést tapasztaltak, mielőtt az űrsikló darabjaira tört volna szét. Ugyanez a szárny veszthetett el néhány hőálló mozaikot 16 nappal ezelőtt a kilövéskor, amikor a gyorsító rakéta szigetelésének egy elkóborolt darabja nekicsapódott, az esetet jól látható fehér füstfelhő jelezte az induláskor készített felvételeken. Ezek a fekete lapok védik az űrsiklót a légkörbe történő belépés heves hőhatásaitól, azonban számos alkalommal maradt már a kilövés után a földön ilyen hőálló lap, ezért nem feltétlenül ennek tulajdonítható a katasztrófa. "Nem hinnénk, hogy a mozaikok problémát jelentettek. Tíz napon át elemeztük, nem hisszük, hogy ennek a következménye" - mondta a NASA repülési igazgatója Ron Dittemore.
A űrsikló igen szélsőséges aerodinamikai hatásoknak van kitéve, amint belép a légkörbe leginkább egy szárnyakkal felszerelt repülő téglára hasonlít, ami már csak siklik, a hajtóműveknek semmilyen szerepük nincs a visszatérésben, csupán a terelőlapokkal irányítható. A katasztrófa egyik lehetséges oka, hogy rossz irányba kormányozták a belépéskor, ami a hangsebesség sokszorosánál irányíthatatlanná vált és az extrém nyomás hatására darabokra szakadt. A vizsgálatokat a NASA szakemberei mellett egy független testület végzi melyben többek közt a Légierő és a Haditengerészet is részt vesz, mivel két űrhajós a fentebbi katonai szervezetek tagja volt.
Balról: Rick Husband parancsnok, William McCool pilóta, Ilan Ramon izraeli asztronauta, David Brown, Michael Anderson, Laurel Clark és Kalpana Chawla
A NASA információi szerint az alábbiak történtek a visszatérés napján: magyar idő szerint 11 óra 35 perckor lezárták az űrsikló rakterének ajtaját. Pontosan negyed óra múlva Husband parancsnok és McCool pilóta elfoglalta helyét a két első ülésben. Az ezt követő egy órában a legénység is felkészült az indulásra, a parancsnok és a pilóta mögött foglalt helyet Kalpana, a repülőmérnök, jobbján Clark ült. A másik három űrhajós a középső fedélzeten foglalta el a helyét, a többiek alatt. 14 óra 15 perckor két és fél percre begyújtották a Columbia két manőverező hajtóművét, ami 280 km/h-s sebességre lassította az űrsiklót, ez pont elegendő ahhoz, hogy letérítsék pályájáról.
14 óra 53 perckor a földi irányítás felfedezte a hidraulikus rendszer hőérzékelőinek hibáját a bal szárnynál. Három perc múlva szintén a bal oldalon a leszálláshoz szükséges kerekeknél levő érzékelők is hőmérsékletemelkedést jeleztek. "Ez idő alatt maga a jármű remekül viselkedett, semmilyen problémára utaló jel nem merült fel" - mondta Milt Hefton, a NASA operációs vezetője.
Két percre rá újabb három, a gép bal szárnyába ágyazott szenzor vált működésképtelenné, majd egy percen belül tovább nyolc hő- és nyomásérzékelő állt le a bal szárnynál. Ez idő alatt már az űrsikló fedélzetén is megjelent a hibajelzés. Ekkor rádiózott fel Charlie Hobaugh űrhajós a legénységnek. "Columbia, Houston. Látjuk a keréknyomás üzenetüket, azonban az utolsót nem vettük"- Husband parancsnok bejelentkezett, azonban egy mondattöredék után megszakadt a kapcsolat, innentől minden hang és adatkapcsolat leállt. Ekkor pontosan 14 óra volt, a Columbia 60 kilométeres magasságban a hangsebesség 18,3-szorosával száguldott Texas felett. Az áldozatok Rick Husband, Willie McCool, Kaplana Chawla, Laurel Clark, Mike Anderson, David Brown és az első izraeli űrhajós Ilan Ramon.
A Columbia zuhanása egy időjárási műhold felvételén
A Columbia az űrsikló flotta legöregebb tagja volt, több mint 20 éve kezdtep ályafutását. A flotta legnehezebb gépe volt 90 tonnájával, az egyetlen, amit nem alakítottak át az űrállomásra történő bedokkolásra. Nem egyszer szorult javításra, összesen 90 millió dollárt költöttek rá a legutóbbi 17 hónapos nagyjavítás során, ami 1999 szeptemberében kezdődött. 2001-ben a NASA pénzügyi okokból fontolgatta leállítását, ám végül mégis szolgálatban maradt.
Az FBI a helyi hatóságok segítségével igyekszik összeszedni az űrsikló roncsait. Az embereket figyelmeztették, ne menjenek közel a roncsokhoz, mivel azok az űrsikló üzemanyagának toxikus összetevőivel szennyezettek lehetnek, az egyik legveszélyesebb anyag a színtelen ammóniához hasonló szaggal rendelkező hidrazin, ami bőrön át is mérgező. Emellett számos tudományos kísérlet kellékei is a fedélzeten voltak.
Egy összeégett sisak Texas államban
 |
A hivatalos jelentések szerint a bal oldali szárny elvesztette hidraulikus érzékelőit, majd csökkenni kezdett a nyomás, végül pedig heves hőfejlődést tapasztaltak, mielőtt az űrsikló darabjaira tört volna szét. Ugyanez a szárny veszthetett el néhány hőálló mozaikot 16 nappal ezelőtt a kilövéskor, amikor a gyorsító rakéta szigetelésének egy elkóborolt darabja nekicsapódott, az esetet jól látható fehér füstfelhő jelezte az induláskor készített felvételeken. Ezek a fekete lapok védik az űrsiklót a légkörbe történő belépés heves hőhatásaitól, azonban számos alkalommal maradt már a kilövés után a földön ilyen hőálló lap, ezért nem feltétlenül ennek tulajdonítható a katasztrófa. "Nem hinnénk, hogy a mozaikok problémát jelentettek. Tíz napon át elemeztük, nem hisszük, hogy ennek a következménye" - mondta a NASA repülési igazgatója Ron Dittemore.
A űrsikló igen szélsőséges aerodinamikai hatásoknak van kitéve, amint belép a légkörbe leginkább egy szárnyakkal felszerelt repülő téglára hasonlít, ami már csak siklik, a hajtóműveknek semmilyen szerepük nincs a visszatérésben, csupán a terelőlapokkal irányítható. A katasztrófa egyik lehetséges oka, hogy rossz irányba kormányozták a belépéskor, ami a hangsebesség sokszorosánál irányíthatatlanná vált és az extrém nyomás hatására darabokra szakadt. A vizsgálatokat a NASA szakemberei mellett egy független testület végzi melyben többek közt a Légierő és a Haditengerészet is részt vesz, mivel két űrhajós a fentebbi katonai szervezetek tagja volt.
Balról: Rick Husband parancsnok, William McCool pilóta, Ilan Ramon izraeli asztronauta, David Brown, Michael Anderson, Laurel Clark és Kalpana Chawla
 A Columbia startja |
14 óra 53 perckor a földi irányítás felfedezte a hidraulikus rendszer hőérzékelőinek hibáját a bal szárnynál. Három perc múlva szintén a bal oldalon a leszálláshoz szükséges kerekeknél levő érzékelők is hőmérsékletemelkedést jeleztek. "Ez idő alatt maga a jármű remekül viselkedett, semmilyen problémára utaló jel nem merült fel" - mondta Milt Hefton, a NASA operációs vezetője.
Két percre rá újabb három, a gép bal szárnyába ágyazott szenzor vált működésképtelenné, majd egy percen belül tovább nyolc hő- és nyomásérzékelő állt le a bal szárnynál. Ez idő alatt már az űrsikló fedélzetén is megjelent a hibajelzés. Ekkor rádiózott fel Charlie Hobaugh űrhajós a legénységnek. "Columbia, Houston. Látjuk a keréknyomás üzenetüket, azonban az utolsót nem vettük"- Husband parancsnok bejelentkezett, azonban egy mondattöredék után megszakadt a kapcsolat, innentől minden hang és adatkapcsolat leállt. Ekkor pontosan 14 óra volt, a Columbia 60 kilométeres magasságban a hangsebesség 18,3-szorosával száguldott Texas felett. Az áldozatok Rick Husband, Willie McCool, Kaplana Chawla, Laurel Clark, Mike Anderson, David Brown és az első izraeli űrhajós Ilan Ramon.
A Columbia zuhanása egy időjárási műhold felvételén
A Columbia az űrsikló flotta legöregebb tagja volt, több mint 20 éve kezdtep ályafutását. A flotta legnehezebb gépe volt 90 tonnájával, az egyetlen, amit nem alakítottak át az űrállomásra történő bedokkolásra. Nem egyszer szorult javításra, összesen 90 millió dollárt költöttek rá a legutóbbi 17 hónapos nagyjavítás során, ami 1999 szeptemberében kezdődött. 2001-ben a NASA pénzügyi okokból fontolgatta leállítását, ám végül mégis szolgálatban maradt.