Három szuperföld van a szomszédunkban

Legalább kettő, de jó eséllyel három ilyen bolygó van egy közeli naprendszerben.

Az exobolygók kutatása területén meglehetősen gyakran számolhatunk be újonnan visszaigazolt égitestekről, ahogy a csillagászok több eltérő csoportja jelenti be az újabb és újabb tanulmányok elkészültét. Egy most megjelent anyagban arról olvashatunk, hogy egy hozzánk közeli rendszerben bukkantak több, a Földhöz hasonló kísérőre.

A Göttingeni Egyetem hivatalos közleménye kifejti a fontosabb részleteket, amelyekből gyorsan kiderül, hogy egy tőlünk alig 11 fényévre lévő naprendszerről van szó. Ennek középpontja egy vörös törpecsillag, amely a GJ887 névre hallgat, a Naphoz képest feleakkora tömeggel rendelkező példány ráadásul viszonylag inaktív, így sokkal kevésbé jelent veszélyt saját kísérőire, az azokon esetleg megjelenő életre. Ez a kutatók szempontjából ideális jelöltnek tűnik, annál is inkább, mert a rendszerben eddig legalább kettő, de jó eséllyel inkább három szuperföldet pillantottak meg, amelyek némileg hasonlítanak saját otthonunkhoz, ám méretüket tekintve annál jóval nagyobbak (viszont az Uránusznál és a Neptunusznál kisebbek, így óriásinak sem mondhatók).

A csapat tagjai az Európai Déli Obszervatórium segítségével igazolták vissza a fontos adatokat, ezzel kibővítve az elmúlt 25 évben fokozatosan létrehozott, immár több mint 4 ezer exobolygóból álló katalógust. A viszonylagos közelség révén (amely még mindig 103 billió kilométert jelent, tehát számunkra ez jelen pillanatban még áthidalhatatlan távolság) azonnal felmerül, hogy a rendszer ideális célpont lesz majd a tervek szerint 2021-ben elinduló Jamess Webb űrteleszkóp számára, ez utóbbi eszközzel, már amennyiben végre valóban összejön a fellövés, gyorsan szemügyre vehetjük majd a szóban forgó közeli szuperföldek légkörét, annak összetételét, így további fontos adatokat kapunk majd azok jellemzőiről.

Az elkövetkező években tehát újabb bejelentésekre számíthatunk a fenti rendszer kapcsán, ezekről mi is hírt adunk majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #12
    Persze, ebben nem ellenkezik a velemenyunk.

    Van ket teljesen fuggetlen erv, hogy miert is kell ennyit az alapkutatasokba fektetnunk, es mind a ket erv kulon kulon is jo indok hogy csinaljuk.
    Ha engem kerdezel, akkor en mar csak azert is fizetnek hogy tudjam, meg ha 0 uj talalmannyal is jar. De sok ember van akit nem erdekel, megis az adopenzuk erre megy. Szoval az o meggyozesukhoz sokkal jobban illeszkedik a masik erv. Es a mai napig tobbet profitalunk az alapkutatasokbol mint a koltseguk, szoval persze a vegtelensegig lehet nem folytathato, egyelore meg nem beszelhetunk arrol hogy vege lenne.

  • Irasidus #11
    Én arra akartam kilyukadni, hogy a felfedezőtudománynak sem módszere, sem célja a közvetlen gazdasági haszon, vagy új technológiák megalkotása, ugyanígy a finanszírozás részének sem. Persze lehet álmodozni, hogy mi minden lehet belőle, de akkor már nem a megismerésről beszélünk, hanem vágyakról, álmokról. Nincs okod biztosra venni, hogy a természet megismerése majd korlátlan technológiai lehetőségekkel is felruház egyben, ugyanis lehetséges, hogy felismerni fel lehet egy természeti törvényt, de használni lehetetlen, és az is lehetséges, hogy a technológiai forradalmunk véges. Nem tudjuk. És persze, lehet erről álmodozni, amivel semmi baj nincs, kivéve ha valaki összekeveri a megismerés vágyát, haszonelvűség vágyával, és ebből vonja le a konzekvenciát, és egyedül ezt tekinti tudománynak, vagy követendő megismerési formának. Mintha egy festmény művészeti értékét nem is látnád, csak az árát, ami nem gond, csak akkor már nem művészetről beszélünk, és ne keverjük össze a két dolgot.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 15:51:01
  • Sequoyah #10
    En is elso helyre tettem azt hogy a tudas alapveto emberi igeny penzugyi haszon nelkul is, szoval nincs vita...

    A mondatod masodik fele sem all ellentetben azzal amit irtam. Lehet a 99% nem jar kozvetlen haszonnal, de az az icipici maradek viszont alapvetoen forradalmasitotta a gazdasagot es emberi eletet. Lehet hogy nem belathato idon belul, hanem 150 evvel kesobb. Es csak utolag tudjuk hogy melyik 1% volt ez...

    Pelda: A mai fizikai es csillagaszati kutatasok igen jelentos resze arra iranyul, hogy a sotet anyag, es sotet energia eredetet megertsuk., szoros kapcsolatban a gravitacio megertesevel.
    Nem 0 eselye van annak, hogy a fenti rejtelyek megoldasaval lesz modszerunk arra, hogy a gravitaciot akar kozvetlenul is manipulalhassuk, nem csak sci-fi szinten. Egy ilyennek a gazdasag 100%-ara hatassal lenne, csak ugy mint az elektromossag felfedezese evszazadokkal ezelott.

    Vagy peldaul az alkimia egy marha nagy melleloves volt, es rengeteg penzt es energiat beleoltek a kozepkorban. Es annak ellenere hogy alapvetoen hibasan alltak hozza, megis egy csomo hasznos kovetkezmenye volt, peldaul uj otvozetek, festekek es egyebb anyagok formajaban.

    Szoval van egy kozmegegyezes arrol, hogy egyenkent lehetetlen megvizsgalni minden egyes kutatast, es elore megmondani melyik mennyi hasznot hoz, szoval mindent tamogatunk amire van igeny,es aztan a multbeli tapasztalatok alapjan szamitunk arra, hogy a kutatasok osszesitett haszna boven tobb lesz mint az osszes koltseg.
  • Irasidus #9
    Lehet így is nézni, de szerintem a hozzáállás alapvetően rossz. A tudás már önmagában értékes, mindenféle gazdasági haszon nélkül, tudni mindig jobb, mint tudatlannak lenni. Ilyen egyszerű, és ezt megkérdőjelezni alapvető ostobaság (nem rád gondolok). Az alapkutatás ritkán szokott olyan értelembe gazdasági hasznot hozni, ahogy most gondolsz rá, ez a csillagászatra hatványozottan igaz. Éppen fordítva: a 99 százaléka - például a csillagászati kutatásoknak - nem jár gazdasági haszonnal, és belátható időn belül nem is fog. Persze a természet alapvető törvényeinek feltárása, vagy működésének megismerése, új módszerek, eszközök, nyersanyagok fel, és megtalálást segítik elő, de az viszont már az alkalmazott kutatás, illetve kísérleti fejlesztés körébe tartozik. És bár ez a három dolog nem teljesen válik el (azért még is elválik), ha esszenciálisan nézzük, az, hogy három szuper-föld van a szomszédunkban, semmilyen gazdasági haszonnal nem jár, és arra senki nem alapoz, hogy majd esetleg fog. Ez már scifi, ami mind a gazdasági finanszírozástól, mind a tudomány módszerétől messze van.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.25. 12:08:32
  • Sequoyah #8
    Amig vannak emberek akik megmasszak a hegyet csak mert ott van, meg megveszik es elolvassak a konyvet csak mert erdekes, addig lesz igeny az ilyenekre is, akkor is ha 1 filler profitot nem hoz soha sem.

    Az mar csak raadas, hogy a mai gazdasag 95%-a ilyen alapkutatasokbol ered, szoval van itt profit boven. Csak elore nem tudni pontosan melyik lesz a nyero, es hogy most lesz profit csagy 200 evvel kesobb az ukunokainknak.
  • Irasidus #7
    "KIcsit túltolják ezt az exobolygó kutatást."t
    Elsőre trollkodásszagú a hozzászólás, de ha megnézem a többiek válaszát azt kell mondjam (ami szintén problémás), ez valószínűleg teljesen komoly. Szóval, van ez a TUDOMÁNY nevű módszer, azon belül van az úgynevezett FELFEDEZŐ TUDOMÁNY, vagy régebbi nevén alapkutatás. A CSILLAGÁSZAT tudománya is ilyen felfedező tudomány, aminek célja - kapaszkodjatok meg - a világ jobb megismerése! Nem csillagközi utazás, nem emberiség "exportálása", csak és kizárólag a felfedezés a célja. Tudjátok, vannak emberek, hívjuk őket tudósoknak, vagy kutatóknak akiknek az a munkája, a hivatása, az élete, hogy megismerje, felfedezze, hogy "mi van azon a hegyen túl"! Hogy ebből mit profitál az emberiség - mert profitál - az egy másik kérdés, de maga a csillagászati kutatás a megismerésért van, és jelen esetben az exobolygó kutatás ennél nem több! Másrészt az, hogy megmondod, ki és mit kutathat, azt diktatúrának hívják, és soha nem jött be, hanem egyenesen leépítette a tudományt, és ezzel együtt a gazdaságot is. Persze a finanszírozás kérdésénél el kell dönteni, ki mennyit kap, és mire, de erre többféle módszer is van, viszont olyan, hogy ne "kutassá' már, mert messze van", vagy "legyél földhözragadtabb" - egybites, buta és műveletlen proli hozzáállású sikeres finanszírozás nincs. Közmegegyezés van arról az egész világban - a szakértők részéről - hogy alapkutatást finanszírozni kell, vagyis olyan kutatásokat, amiből nincs közvetlen hasznod.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.23. 06:26:17
  • nlght #6
    Mi értelme van ha előbb-utóbb mindent elnyel majd egy fekete lyuk?
    Szóval mondhatjuk, hogy térugrás nélkül kihal az emberiség.
    Viszont még ha lenne is térugrás technológiánk, akkor se tudnánk fix térképet kidolgozni az ugrásokhoz, mert gyorsulva tágul az univerzum.
    Tehát cseszhetjük, mindenképp kihalunk.
    Tessék itt a napi depi gondolatod, szívesen! :D
  • Sequoyah #5
    Hat ugy nagyon sokaig eselytelen marad, hogy ha nincs miert elhagyni a naprendszert.
    De ha sikerulne barmilyen eletet (akar primitivet) talalni egy nem tul tavoli exobolygon, az eleg konkret es nyilvanvalo celt adna az urkutatasnak. Nem adnek 100 evet es legalabb egy urszondaval ottlennenk...

    A legszemleletesebb pelda erre, hogy az 50-es evek legelejen az emberes urrepulest valamikorra a 90-es evekre tartottak elerhetonek. Aztan az oroszok fellottek a szputnyikot, beindult az urverseny, es 15 ev kellett hozza nem hogy az urbe menjenek, de egyenesen a holdig...

    Szoval az exobolygokutatas az ami a legizgalmasabb eredmenyeket hozhatja...
  • Whysper #4
    Egyetértek,de egy dolgot azért hozzá tennék,hogy legalább a saját naprendszerünket gyorsan bejárhatnánk. Mondjuk tegyük fel XY holdon van pl Víz vagy lehetne bázisít építeni indulásnak vagy hamarabb kezdhetnénk bizonyos bolygókon terrafolmálni. stb stb. Uh kéne pár csavar a MARS-ra és már repülne is fénysebességgel a csavart szálíltó mini rakéta. szóval azért Elég nagy lépés lenne a csillagrendszerünk bejárásához.
  • duke #3
    "hogy egy tőlünk alig 11 fényévre lévő naprendszerről van szó"

    Az a durva, ha egyszer akar csak megkozelitenenk a fenysebeseget az meg mindig szart sem erne, mert meg akkor is evtizedeket evszazadokat lehetne utazgatni. A fenysebeseg nem hogy az univerzumhoz kepest de meg itt galaxison beluli utazgatashoz is nagyon lassu, mikozben az ezred reszet sem tudjuk elerni. Ez kiabrandito.