Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer

Ez megmagyarázná az Univerzum tágulási sebessége kapcsán látott komoly eltéréseket.

A belga Georges Lemaitre elmélete, majd pedig az amerikai Edwin Hubble demonstrációja óta tudjuk, hogy az Univerzum folyamatosan tágul, itt pedig a távolabbi galaxisok nagyobb sebességgel távolodnak az egykori központtól. A szakemberek számára komoly problémát jelent, hogy a tágulás ütemét két eltérő számmal jellemezhetjük, attól függően, hogy milyen módon végezzük el a számítást, egy friss javaslat viszont áthidaló megoldást kínál erre.

Legutóbb a téma kapcsán arról írtunk, hogy a számítási eltérés továbbra is megvan, itt tehát egyelőre nincs esély a vita lezárására. Most azonban a Genfi Egyetem egy elméleti fizikusa meglehetősen érdekes elmélettel állt elő, amelynek részeként egy kozmikus buborék létezését valószínűsíti, ez pedig nagy mérete miatt nemcsak a Tejútrendszert, de számos másik galaxist is magába foglalná, ráadásul alapvetően eltérő belső sűrűséggel az Univerzum többi régiójához képest, amivel a két különböző szám (végeredmény) egy tető alá lenne hozható. Ez persze jelen pillanatban mindössze papíron létezik, viszont létezésének esélyét 1:20, illetve 1:5 arányban határozzák meg, ami azt jelenti, hogy nem pusztán fantáziálásról van szó.

A meglévő problémát az jelenti, hogy a tágulás ütemére vonatkozó számítás a két eltérő módszer végén két különböző számot ad nekünk. Az első módszer a kozmikus háttérsugárzást használja fel, amely mindössze 370 ezer évvel az ősrobbanást követően bukkant fel, amikor a hőmérséklet kellően alacsonnyá vált a fény szabad mozgásához. A Planck-küldetésre, az Univerzum homogén és izotropikus jellegére, valamint Einstein általános relativitás-elméletére épülő változat a Hubble-konstanst 67,4-ben határozza meg, míg a sporadikusan elhelyezkedő szupernóvákat felhasználó módszer ezt 74-re növeli, vagyis az Univerzum 3,26 fényévenként másodperceként már 74 km-rel gyorsabban tágulna. Amennyiben azonban létezik a fent feltételezett buborék, amelynek méretét 250 millió fényévre becsülik, ez pedig nagyjából 50 százalékkal kisebb sűrűséggel rendelkezne, mint a többi régió, akkor az első módszernél kapott számot kapnánk meg, amivel lezárulhatna a régóta tartó vita.

Természetesen további komoly munkára, valamint az elmélet megerősítésére lesz szükség ahhoz, hogy ez valóban bekövetkezzen, a téma kapcsán felmerülő újabb fejleményekről így mindenképpen beszámolunk majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #69
    Irasidiust kérdezném, mert ő csillagásznak néz ki, hogy a tér elvileg nem üres, hanem energiából áll, a kvantumfluktuáció miatt néhol ez materializálódik is anyag-antianyag párok formájában, amik annihilálják egymást.

    A fotonok a tágulás miatt a növekvő hullámhosszuk miatt vörösödnek és energiát veszítenek. Ez ugye sértené az energiamegmaradás törvényét.
    Végeztek-e számításokat a sötét energiára, hogy ez mennyire felel meg a fotonok energiaveszteségének?
    Mármint hogy tágulhat e a tér úgy, hogy a fotonoktól veszi el az ehhez szükséges energiát?
    Magyarán, hogy a fotonok energiája teremti a többlet teret, ami a felfúvódást okozza, és ez mennyiségileg azonos-e a két mennyiségre, hogy amennyit veszítenek energiát a fotonok, az egyenlő a tér vákuumenergiájával.

    Lehetne-e magyarázat arra, hogy az anyag-antianyag annihilációs korszakban a felfúvódást tudta-e biztosítani a sok foton, ami ugye nagy utat nem tehetett meg, de nagyon sok volt belőlük, és amikor ez a korszak lezárult, szintén volt egy fotonfürdő, ami azóta is tart, folyamatosan termeli az univerzum a fotonokat fúzióval, akkréciós korongokkal, gammakitörésekkel stb.
  • VolJin #68
    A Nagy Magellán-felhő az nem az Androméda, hanem egy szatellit törpegalaxisunk... Nem is szatellit, mert inkább oszcillálva repked keresztül rajtunk, tehát átrohan a galaxis síkján, majd kilép, ezután meg visszazuhanva újra átrepül, míg be nem olvad a Tejútba...
    Akár száz ilyen kisebb törpegalaxisunk lehet, amiket elnyelünk, csak a magellánok relatíve nagyobbak, és jó a rálátás innen rájuk, ezért ismertebbek...
  • Kelta #67
    2 milliárd év múlva ütközünk a Nagy-Magellán felhővel (Andromeda galaxissal) és az egész átrendeződik..
  • Macropus Rufus #66
    csak egy elmélet egy laikustól: a Tejútrendszer közepén van egy fekete luk. Ez szépen lassan, de mindent magához fog vonzani, aztán elnyeli. Tehát mi is szépen lassan közelítünk hozzá, és lehet, hogy év milliárdok múlva benne is leszünk. Tehát egyre közelebb kerülünk hozzá és ezáltal egyre erősebb a ránk kifejtett gravitációs hatása. És az időre is. Nekünk egyre lassabbodik, ezért hozzánk képest mindent gyorsulva látunk. Mi van ha a világegyetem tágulási üteme konstans, csak mivel nekünk lassul az idő, ezért tőlünk nézve gyorsulva tágul az univerzum?
  • Kelta #65
    Összes "hülyeség" szerinted..ezt tedd hozzá
    - senki nem mondta hogy a semmiből..állítasz valamit ami nem igaz
    - így van egy emberi definíció, mint a súly a távolság vagy a fényerő, vagy a hangerő..de azért léteznek, és ember létezése előtt is léteztek..és utána is fognak, mi csak nevet és arányt adtunk nekik, valamihez viszonyítva
    - nem fogadott el, ez egy elmélet, van aki támogatja van aki nem,
    - és jól írod, EZ EGY ELMÉLET
    - gravitonsugárzás kitalált dolog, általad,. bizonyítva sehol nincs, blabla elmélet
    - nem írtam hogy elvész
    - nem a semmiből, és nem a semmibe tart, de nem tudjuk, TE sem, hogy mi lesz elméleteid vannak, másoknak is, ennyi
    - ezeket megint csak te állítod, semmi bizonyítékod nincs rá, csak mondasz valamit, és szerinted úgy is van..nulla alátámasztás
    - NINCS gravitációs nyomás..az összes empirikus bizonyíték a vonzást erősíti meg
    - hinduk mi? fentebb mintha a vallást meseként aposztrofáltad volna..
    - nyilván ez már magasabb szintű fizika, az anyag hatását a téridő "szövetére" nevezzük gravitációnak..kisimilló bizonyíték van rá..ne is fáradj..

    Nem az a baj, hogy elméleteket gyártasz, és az se ha vad légből kapottakat, hanem az hogy nem a meglévő alapvető rendszerre építed rá, vagy azzal párhuzamban, hanem teljesen szembemész vele, és olyan tényeket veszel semmibe, amik már bizonyítva lettek, és kétségbevonhatatlanok..de erőlködj csak, ez nem gond.
    Amíg a vita csak erről szól, szívesen ütköztetem az érveket...megint

    csak ne tűnj el mikor odajutunk, hogy nem tudsz felelni a kérdésekre..


    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2020.03.31. 10:23:53
  • Astrojan #64
    Tulajdonképpen felsoroltad a kozmológia összes hülyeségét. Te osztod őket én meg nem.

    - a legtragikusabb áltudomány olyat hirdetni, hogy az anyag az Ősrobbanással keletkezett a semmiből. Ennél már az sem sokkal különb, hogy valamelyik isten teremtette.

    - az idő keletkezéséről is legalább akkora blődség értekezni, mert az idő most sem létezik, soha nem is létezett, mert az egy emberi definíció. Nem keletkezett soha, hanem megalkottuk ezt a fogalmat. Az anyag mozog és van olyan mozgásformája amely ciklusos. Ezeket a sztenderdizált ciklusokat számláljuk és ezt nevezzük időnek. Az idő fogalom emberi elme szüleménye, semmi köze az Ősrobbanáshoz.

    - az Univerzum ciklikusságának kezdete széleskörűen elfogadott (Ősrobbanás, Brahma). A létezését látjuk. A ciklus végére többféle téves értelmezés született (hőhalál, nagyrecs amelyben a tágulás visszafordul) de a ciklus vége hirtelen lesz hasonlóan az Ősrobbanás pillanatszerűségéhez. A hajtóerő a gravitonsugárzás (ami van).

    - az anyag nem vész el. Ha nem tudod akkor nincs értelme vitatnod. Én például tudom, mert nem hittanórákra jártam iskolába.

    - az anyag összeroskad. Bizonyíték a fekete lyukak. Nem megsemmisül, mint azt némely eszement elmélkedő gondolja és ugyanilyen bugyuta agymenés az anyag keletkezése a semmiből. Ennek az esélye nulla, a relativitáselmélet tévedése, miszerint a tömegek középpontjában a tér(idő) görbület a helyi maximumához közelít. Miközben nincs is olyan és a gravitációs hatás a tömegközéppontban éppen nullához tart. Nem a maximumhoz és pláne nem a végtelenhez.

    - a gravitációs nyomást a gravitonsugárzás okozza. Ez ami alapvetően létezik, elemi részecske, az energia kvantuma. Ez az alkotó végtelen mennyiségű és kiterjedésű, miszerint mindenhol van.

    - van. Az elektromos töltésekkel együtt alkotja és mozgatja az anyagot (a normál, barionos anyagot és mindenfajta részecskét). A nemlétezését nem tudod bizonyítani, csak a létezése bizonyítható.

    - te nem tudod, hogy ciklusos -e. A hinduk például tudják. Én is.

    - igen. De miből döntötted el, hogy a gravitáció az vonzás? Akkor nem térgörbület?? A térgörbület kamu? Az.
  • Kelta #63
    - az anyag nem örök,
    - az idő nem végtelen
    - univerzum ha ciklusos volna, arra semmilyen bizonyíték nem létezik, csak elmélet, vagy igaz vagy nem
    - hogyne az anyag nem vész el, de ez a szabály csak itt érvényes, és az univerzumunk keletkezésének pillanatától, mert minden szabály törvény anyag abban a pillanatban jött létre, előtte mi volt ha volt valami, nem tudjuk, és sosem fogjuk megtudni
    - vagy összeroskad vagy nem..mindkét elméletnek van esélye
    - gravitációs nyomás nem létezik
    - nincs gravitációs sugárzás
    - vagy ciklikus vagy nem..ezt se tudjuk meg soha
    - hogyne mérési hiba tudósok ezrei fizikusok asztrofizikusok matematikusok tízezrei mind hülyék, de te vagy a lángész a földön, aki még a legalapvetőbb elemi fizikával sincs tisztában (gravitáció az vonzás)..de osztja az észt..
  • mizar1 #62
    "tágulási sebessége kapcsán" - Fenébe, már itt is megy ez a hülye kapcsánozás!
  • Astrojan #61
    Az Univerzum egyáltalán nem olyan amilyennek a fizikusak elképzelik:

    https://qubit.hu/2019/08/08/39-eddig-lathatatlan-az-univerzum-kezdeten-szuletett-galaxist-fedeztek-fel-japan-csillagaszok

    Egy biztos, nem gyorsulva tágul. Ezt onnan is lehet tudni, hogy az anyag örök. Ha gyorsulva tágulna, de nem, akkor az idők végtelenjében már atomjaira tágult volna. Az Univerzumok ciklusos működésűek. Hirtelen keletkeznek majd hirtelen meghalnak. Az anyag nem vész el csak átalakul. Az Univerzum összes anyaga hirtelen összeroskad és a gravitációs nyomás az elektronokat az atommagba préseli. A keletkező neutronláncok stabilak és az egyre növekvő tömeg hatására a kristályszerkezet tömörödik. Ez alkotja a master fekete lyuk anyagát. És ezt a master fekete lyukat tovább pumpálja a gravitációs sugárzás, majd egyszercsak felrobban (= Ősrobbanás). Ezután folyamatosan lassulva tágul, mígnem egyszer egy nagyranőtt fekete lyuk master fekete lyukká hízik és az Univerzum hirtelen összeroskad. A ciklus újraindul. Végtelen számú Univerzum van. A gyorsulva tágulás mérési hiba.
    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.30. 19:01:47
  • globint #60
    Kicsi a világ!
    Utoljára szerkesztette: globint, 2020.03.30. 18:27:55