Gyurkity Péter
1,7 milliárd csillagnál tart az európai űrtérkép
Néhány év múlva elkészül a galaxis szerkezetének háromdimenziós térképe, aminek a csillagászat valamennyi ága hasznát fogja venni.
Még 2016 folyamán számoltunk be arról, hogy az Európai Űrügynökség közzétette a 2013-ban elindult Gaia-projekt első évének fontosabb eredményeit összegző térképét, amely akkor 1,1 milliárd csillagról tartalmazott valamilyen információt. Most frissítették a katalógust, amely már 1,7 milliárd csillagnál tart.
Az eredmények alapot nyújtanak a csillagászat szinte valamennyi ágának kutatásaihoz. Segíthet megérteni, hogyan formálódott a Naprendszer, hogyan állt össze a Tejútrendszer, hol van a galaxisban a sötét anyag. "A Gaia segítségével vizsgáljuk a Tejútrendszert csillagról csillagra - hol születtek, hogyan formálódtak, milyen a hőmérsékletük és a sugárzási sebességük. Közvetlen bizonyítékot szolgáltat a galaxis forgására és utat nyit további még részletesebb tanulmányok előtt" - mondta Mark Cropper, a UCL Mullard Űrkutatási Laboratóriumának a munkatársa.
A hivatalos bejelentésből kiderül, hogy immár a 2014 és 2016 közötti adatokat is szemügyre vehetjük a térképen, ennek köszönhető a nagy ugrás, amely a közeljövőben számos további érdekes eredményhez vezet majd el, hiszen a csillagászok közelebbről, még részletesebben is szemügyre vehetik a pontosan katalogizált csillagokat. Az 1,7 milliárd példány elhelyezését a térképen egy, a Hold felszínén lévő apró pénzérme pontos megfigyeléséhez hasonlították, ilyen részletességre volt ugyanis szükség, hogy mintegy 1,3 milliárd csillag esetében azok pontos mozgását, fényességét és színét is felmérjék, ezáltal pedig közvetlenül megmérhessék a tőlünk mért távolságukat.
A csaknem 450 csillagász és szoftvermérnök munkája révén emellett 14 ezer, a Naprendszeren belüli objektum pontos pályaadatai, illetve mintegy félmillió távoli kvazár is megtalálható a listán, az aszteroidák esetében azonban a további frissítések ismét nagy ugrást eredményeznek majd. A csillagoknál a pontos fényesség és a mozgás megmérése fontos fejlemény, hiszen ezzel kozmikus skálán kapunk jobb esélyt az Univerzum folyamatainak megértéséhez. A Naptól számított néhány ezer fényéves távolságon belüli csillagoknál a pontos háromdimenziós mozgást is rögzítették, ezzel pedig választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a hasonló sebességgel mozgó példányok a Tejútrendszer sűrűbb sávja, avagy az évmilliárdokkal ezelőtt beolvadó törpegalaxisok hatása miatt nyerték el ezt a sebességet.
A Gaia által szolgáltatott adatok révén 75 klaszter és 12 törpegalaxis pályáját sikerült eddig felvázolni, az elkövetkező időszakban azonban számos további érdekesség lát majd napvilágot. A Gaia több száz európai mérnökből és kutatóból álló csapata nem sajátítja ki a megszerzett adathalmazt, hanem mások használatára alkalmas formában dolgozza fel és kalibrálja az adatokat. A ma bemutatott adatokat a Gaia 22 hónapon át gyűjtötte. Az űrszonda további 6-7 évnyi működésre elegendő üzemanyaggal rendelkezik, és 10 évig képes dolgozni. 2013. december 19-én történt elindítása óta a Gaia a 100 ezer fényévnyi átmérőjű hatalamas csilalgrendszert kutatja, naponta 50 millió csillag valamennyi adatát rögzíti.
Még 2016 folyamán számoltunk be arról, hogy az Európai Űrügynökség közzétette a 2013-ban elindult Gaia-projekt első évének fontosabb eredményeit összegző térképét, amely akkor 1,1 milliárd csillagról tartalmazott valamilyen információt. Most frissítették a katalógust, amely már 1,7 milliárd csillagnál tart.
Az eredmények alapot nyújtanak a csillagászat szinte valamennyi ágának kutatásaihoz. Segíthet megérteni, hogyan formálódott a Naprendszer, hogyan állt össze a Tejútrendszer, hol van a galaxisban a sötét anyag. "A Gaia segítségével vizsgáljuk a Tejútrendszert csillagról csillagra - hol születtek, hogyan formálódtak, milyen a hőmérsékletük és a sugárzási sebességük. Közvetlen bizonyítékot szolgáltat a galaxis forgására és utat nyit további még részletesebb tanulmányok előtt" - mondta Mark Cropper, a UCL Mullard Űrkutatási Laboratóriumának a munkatársa.
A hivatalos bejelentésből kiderül, hogy immár a 2014 és 2016 közötti adatokat is szemügyre vehetjük a térképen, ennek köszönhető a nagy ugrás, amely a közeljövőben számos további érdekes eredményhez vezet majd el, hiszen a csillagászok közelebbről, még részletesebben is szemügyre vehetik a pontosan katalogizált csillagokat. Az 1,7 milliárd példány elhelyezését a térképen egy, a Hold felszínén lévő apró pénzérme pontos megfigyeléséhez hasonlították, ilyen részletességre volt ugyanis szükség, hogy mintegy 1,3 milliárd csillag esetében azok pontos mozgását, fényességét és színét is felmérjék, ezáltal pedig közvetlenül megmérhessék a tőlünk mért távolságukat.
A csaknem 450 csillagász és szoftvermérnök munkája révén emellett 14 ezer, a Naprendszeren belüli objektum pontos pályaadatai, illetve mintegy félmillió távoli kvazár is megtalálható a listán, az aszteroidák esetében azonban a további frissítések ismét nagy ugrást eredményeznek majd. A csillagoknál a pontos fényesség és a mozgás megmérése fontos fejlemény, hiszen ezzel kozmikus skálán kapunk jobb esélyt az Univerzum folyamatainak megértéséhez. A Naptól számított néhány ezer fényéves távolságon belüli csillagoknál a pontos háromdimenziós mozgást is rögzítették, ezzel pedig választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a hasonló sebességgel mozgó példányok a Tejútrendszer sűrűbb sávja, avagy az évmilliárdokkal ezelőtt beolvadó törpegalaxisok hatása miatt nyerték el ezt a sebességet.
A Gaia által szolgáltatott adatok révén 75 klaszter és 12 törpegalaxis pályáját sikerült eddig felvázolni, az elkövetkező időszakban azonban számos további érdekesség lát majd napvilágot. A Gaia több száz európai mérnökből és kutatóból álló csapata nem sajátítja ki a megszerzett adathalmazt, hanem mások használatára alkalmas formában dolgozza fel és kalibrálja az adatokat. A ma bemutatott adatokat a Gaia 22 hónapon át gyűjtötte. Az űrszonda további 6-7 évnyi működésre elegendő üzemanyaggal rendelkezik, és 10 évig képes dolgozni. 2013. december 19-én történt elindítása óta a Gaia a 100 ezer fényévnyi átmérőjű hatalamas csilalgrendszert kutatja, naponta 50 millió csillag valamennyi adatát rögzíti.