Gyurkity Péter
Sikeres volt az SLS gyorsítórakétájának első tesztje
A NASA sikeresen tesztelte az eddigi legnagyobb gyorsítórakétát, jövőre jön a második lépés.
Az amerikai űrügynökség külső partnereivel együtt gőzerővel dolgozik a 2030-as évekre tervezett Mars-küldetésekhez szükséges komponensek fejlesztésén és próbáján, a lista pedig most egy újabb sikeres lépéssel bővült. Az SLS gyorsítórakétája ugyanis (amely a világon az eddigi legnagyobb ilyen megoldásnak minősül) sikerrel vette első földi tesztjét.
A NASA hivatalos közleményben számolt be a rögzített pozícióban elvégzett szerdai tesztről, amelynek során elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az 54 méter hosszú gyorsítórakéta (amely nemrég egy újabb, az üzemanyagot negyedével megnövelő szegmenssel bővült ki) hogyan viselkedik a hajtómű számára előírt legmagasabb megengedett hőmérsékleten, illetve miként hat mindez a belső szigetelésre és az egyéb komponensekre. Hónapokat vett igénybe, hogy a teljes rakétát 32 Celsius-fokos hőmérsékletre melegítsék fel, maga a teszt azonban mindössze két percig tartott, amelynek során a gyorsítórakéta jól szuperált, különösebb gondot nem rögzítettek.
A külső beszállítóként bejegyzett Orbital ATK saját, Utah állambeli Promontory-ban lévő tesztbázisán 2016 első felében egy második tesztet hajtanak majd végre, amelynek során a legalacsonyabb megengedett hőmérsékleten, azaz 4 Celsius-fokon ismétlik meg a begyújtást. A rakéta belsejében ennél persze jóval nagyobb hőmérsékletek uralkodnak, ez eléri a 3000 Celsius-fokot is, ezért is fontos, hogy a szigetelés megfelelő módon működjön, de a szakemberek a tolóerőt és a nyomást is mindvégig figyelemmel kísérik, hiszen ezek kiemelt jelentőséggel bírnak – a gyorsítórakéta 14 Boeing 747-es felszállás közben nyújtott legmagasabb teljesítményét kombinálja. Amennyiben a második teszt is sikerrel zárul, a gyorsítórakéta a 2018-as első repülésen bizonyíthat majd, amelynek során a legénység nélküli Orion kapszulát kellene az űrbe juttatnia.
Ehhez két ilyen gyorsítórakétát kombinálnak négy, az űrsikló programból megmaradt RS-25 főhajtóművel, amelyek együtt 70 tonnás súlyt hivatottak gond nélkül felemelni a kilövőállomásról – ez a hosszabb küldetéseknél már 130 tonnára ugrik majd.
Az amerikai űrügynökség külső partnereivel együtt gőzerővel dolgozik a 2030-as évekre tervezett Mars-küldetésekhez szükséges komponensek fejlesztésén és próbáján, a lista pedig most egy újabb sikeres lépéssel bővült. Az SLS gyorsítórakétája ugyanis (amely a világon az eddigi legnagyobb ilyen megoldásnak minősül) sikerrel vette első földi tesztjét.
A NASA hivatalos közleményben számolt be a rögzített pozícióban elvégzett szerdai tesztről, amelynek során elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az 54 méter hosszú gyorsítórakéta (amely nemrég egy újabb, az üzemanyagot negyedével megnövelő szegmenssel bővült ki) hogyan viselkedik a hajtómű számára előírt legmagasabb megengedett hőmérsékleten, illetve miként hat mindez a belső szigetelésre és az egyéb komponensekre. Hónapokat vett igénybe, hogy a teljes rakétát 32 Celsius-fokos hőmérsékletre melegítsék fel, maga a teszt azonban mindössze két percig tartott, amelynek során a gyorsítórakéta jól szuperált, különösebb gondot nem rögzítettek.
A külső beszállítóként bejegyzett Orbital ATK saját, Utah állambeli Promontory-ban lévő tesztbázisán 2016 első felében egy második tesztet hajtanak majd végre, amelynek során a legalacsonyabb megengedett hőmérsékleten, azaz 4 Celsius-fokon ismétlik meg a begyújtást. A rakéta belsejében ennél persze jóval nagyobb hőmérsékletek uralkodnak, ez eléri a 3000 Celsius-fokot is, ezért is fontos, hogy a szigetelés megfelelő módon működjön, de a szakemberek a tolóerőt és a nyomást is mindvégig figyelemmel kísérik, hiszen ezek kiemelt jelentőséggel bírnak – a gyorsítórakéta 14 Boeing 747-es felszállás közben nyújtott legmagasabb teljesítményét kombinálja. Amennyiben a második teszt is sikerrel zárul, a gyorsítórakéta a 2018-as első repülésen bizonyíthat majd, amelynek során a legénység nélküli Orion kapszulát kellene az űrbe juttatnia.
Ehhez két ilyen gyorsítórakétát kombinálnak négy, az űrsikló programból megmaradt RS-25 főhajtóművel, amelyek együtt 70 tonnás súlyt hivatottak gond nélkül felemelni a kilövőállomásról – ez a hosszabb küldetéseknél már 130 tonnára ugrik majd.