• t_robert
    #3
    Jól mutatja ma már a rakéták precizitását, hogy az amerikai THAAD rakétában nincs is robbanó anyag, mert fizikai ütközéssel semmisíti meg a célt. Vagyis olyan pontosan és megbízhatóan tudják célra vezetni a rakétát. Nyilván nem feltétlenül optimális mondjuk egy űr felől bezuhanó atom töltetű rakéta fejet felrobbantani. Senki nem szeretne egy 20 km magasan a feje felett egy légköri atom robbanást. Praktikusabb mechanikai ütközéssel darabokra tépni.
    Az oroszok SZ-200/300/400 rendszerei egy 2 lépcsős 1,5 tonnás rakétát indít a célra és pár száz kilos robbanó töltet robban és roncsolja szét a célt. A töltet nagysága miatt elég csak 100 méterre a cél közelébe jutni. A maláj gépet lelövő BUK rakétában úgy 55 kg robbanó anyag volt. Annak úgy 20-30 méterre kellett a cél közelébe repülni.
    Vagy jól mutatja a precizitást az izraeli Vaskupola rendszer, mely kihatótávú rakéták felderítésére és elfogására fejlesztettek ki. Ezek csak úgy 70-80 kg tömegű rakétákat indítanak 10-20 km távolságból. és képes a rendszer felderíteni a 1,5 méter hosszú 7-8 centi vastag vascsőből barkácsolt rakéták bemérésére és megsemmisítésére. Nem kell mondani, hogy mennyivel precizebben kell pár kilogram robbanó anyagot egy 1,5 m hosszú és 7-8 centi vastag repülő vascsőhöz irányítani. És ilyen kis célpontokat is képes pár kg robbanó anyaggal 98% körül megbízhatósággal eltalálni. De vannak elhárító lövedékek tüzérségi vagy akna vető lövedékek beméréséhez és megsemmisítéséhez is. Nem véletlen, hogy az önjáró tüzérség, amit a németektől vettünk olyan villámgyorsan működik. Képes tárból 3-5 lövés ladására 20-30 másodperc alatt, majd már helyezi is magát menetkész állapotba a rendszer és 1 perc múlva már vígan robog árkon- bokron keresztül új pozicióba. Az ellenség simán beméri a lövedékek alapján az inditási poziciókat és ellencsapást mér a helyre. így nem lehet ott bénázni perceket ugyan azon a helyen.
    Nem véletlen, hogy az arabok is úgy lőnek rá izraelre, hogy barkács fém állványra rátesznek 3-4 darab garázsban barkácsolt Kasszam rakétát. valahol leállnak a határ közelében lehetőleg lakóépületek, kórházak és iskolák mellett. leemelik a kisteherautóról állványostul a rakétákat majd befordítják izrael felő kilövik őket valami kanócos gyújtással Optimális esetben nem robban fel az egész még az állványon. majd jön fél perc allahahkbarozás, néhány sorozat a levegőbe. majd felugrálnak a kisteherautókra és elpucolnak a hősök nem várva meg az ellencsapást, ami repülőről, helikopterről vagy tüzérséggel esetleg valami földről indított légi csapással következik be az ottmaradó civileket is sújtva. aztán lehet a véres holtesteket körbe hordozva üvöltözni. a gaz izrael megint a civileket gyilkolja.
    Bár mostanában lehet rá fognak baszni, mert Izrael olyan drónokkal kísérletezik, amelyek ott repkednek a határnál és sokkal gyorsabban bevethetőek ellencsapásra. illetve létezik olyan drón, amit inditó konténerekből lőnek ki gyakorlatilag és maga a drón a fegyver és rávezeti magát a célra és ott robban fel. Vagyis sokkal gyorsabban reagál a támadásra, mint az eddig szokásos módszerek. Vagyis nem lesz ideje elmenkülni a terroristáknak.
    Szóval ma már annyira precízek az elhárító rakéták, hogy nem fogja különösebben befolyásolni őket, hogy egy rakéta hiperszonikus sebességel érkezik. Persze egy hagyományos védelmi rakéta rendszer esetében nem igen marad idő jelenteni és inditási engedélyt kérni majd inditani. Pont ezért automatizálják egyre inkább a védelmi rendszereket. Például a hadihajók védelmi rendszerei. (Phalanx gépágyúk és légvédelmi rakéták) Automata üzembe helyezik a védelmi rendszert, ami tűzet fog nyitni mindenre, ami közelit a hajóhoz. Pár másofdperc alatt képes ellenlépésekre, nincsen idő emberi hezitálásra várni. Amióta találkozott egymással a falklandi háborúban az angol Sheffield romboló és a 60 km-ről kilött francia Exxocet rakéta már gyorsabban zajlanak a védelmek.