SG.hu
Elon Musk azonnal deorbitálná a Nemzetközi Űrállomást
Elon Musk, a SpaceX alapítója figyelemre méltó kijelentést tett, mely szerint a Nemzetközi Űrállomást „a lehető leghamarabb” le kellene szállítani. "Menjünk a Marsra.” - írta.
Musk megjegyzése minden bizonnyal bombaként fog robbanni a globális űrközösségben, amelynek széleskörű következményei lesznek. És úgy tűnik, nem üres megjegyzés ez Musk részéről, aki időnként szándékosan provokatív posztokat rak ki a tulajdonában lévő X közösségi médiahálózatra. Úgy tűnik azonban, hogy itt nem erről van szó. "Itt az ideje, hogy megkezdjük a Space_Station deorbitációjának előkészületeit. Elérte a célját. Nagyon kevés további haszna van. Menjünk a Marsra” - írta Musk csütörtök délben.
Mindez azután, hogy tavaly júliusban a NASA 843 millió dolláros szerződést ítélt oda a Space X-nek a Dragon űrhajó átalakítására, hogy az 2030-ban biztonságosan beleirányíthassa az öregedő űrállomást a Csendes-óceánba. Bizonyos értelemben tehát már folynak az előkészületek a laboratórium leállítására. Újságírók megkérdezték Muskot, hogy úgy értette-e, hogy a NASA-nak és az amerikai kormánynak el kell köteleznie magát a 2030-as időpont mellett, vagy pedig fel akarja gyorsítani az űrállomás leállításának időzítését. "A döntés az elnökön múlik, de az én javaslatom a lehető leghamarabbi időpont. Én 2 év múlvára javaslom” - válaszolta Musk.
Más szóval a SpaceX tulajdonosa, az űrhajózás globálisan legerősebb szereplője, és a világ egyik legbefolyásosabb embere, aki jelenleg az amerikai elnökkel együtt dolgozik a kormány átalakításán, 2027 elején le akarja hozni az űrállomást. Persze a politika ennél bonyolultabb: Trump elnök javasolhatná az űrállomás leállítását, de a pályaelhagyó jármű költségvetését - amelyre azért van szükség, mert különben az űrállomás ellenőrizetlen visszatérést hajtana végre a szárazföld fölött - a Kongresszusnak kell finanszíroznia.
És az űrállomásnak vannak ott kulcsfontosságú támogatói, köztük Ted Cruz texasi szenátor, akinek államában van a Föld körül keringő laboratórium irányítóközpontja, és ennélfogva rengeteg munkavállaló (azaz szavazó) dolgozik ott. Cruz régóta az űrállomás szószólója, és ennélfogva dühösen fogadta Musk szavait. Musk tweetjének időzítése megnehezítheti Jared Isaacman asztronauta NASA-vezetői posztra történő megerősítését is. A kinevezési folyamat részeként Isaacmannek a jövő héten kell megkezdenie a találkozókat az amerikai szenátorokkal. Ezek után viszont az űrállomás életciklusának végével kapcsolatos kérdésekre kell majd válaszolnia, ami sok kellemetlenséget fog neki okozni.
Az amerikai szenátus Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési Bizottságának elnökeként Cruz irányítja Isaacman megerősítési folyamatát. Mivel nemrég választották újra hat évre, így elméletileg Cruz kevéssé van kitéve a Trump-féle Fehér Ház politikai nyomásának. De Musk nyilatkozata a NASA-t is nehéz helyzetbe hozza, mert az amerikai űrügynökség a legtöbb nemzetközi partnerrel együtt legalább 2030-ig szeretné fenntartani az űrállomás működését. Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz hivatalosan vállalta, hogy legalább 2028-ig működteti az űrállomást. Az Egyesült Államok és Oroszország az űrállomás egy-egy nagy szegmensét üzemelteti, és mindkét nagy partner együttműködésére szükség van ahhoz, hogy a laboratórium továbbra is működőképes maradjon.
A valóságban a NASA csak 2020 vége óta használja teljes mértékben az űrállomást, amikor a SpaceX a Crew Dragon űrhajó üzembe helyezésének köszönhetően több embert tudott egyszerre felvinni. Az ügynökség szerint a következő öt évben rengeteg értékes tudományos és emberi teljesítményt vizsgáló kutatás vár rá. Persze az, hogy a NASA tavaly nyáron kiválasztotta a deorbit járművet, konkrét jelzés volt arra, hogy 2030-ban véget kíván vetni a tiszteletre méltó űrállomás életének. Néhány érdekelt fél - köztük a Boeing, amely nagy összegű szerződéseket kapott az állomás üzemeltetésére - azt javasolta, hogy a létesítmény 2030 után is repülhetne. Az állomás szerkezeti elemei azonban már több mint negyedszázada vannak az űrben, és a NASA egyre inkább aggódik a létesítmény fedélzetén lévő orosz modulok szivárgása miatt.
Ahogy az ISS megszűnik, a NASA terve az, hogy az alacsony Föld körüli pályára állított magánűrállomásokra helyezi át az üzemeltetést - ezt a tervet „Kereskedelmi LEO célállomásoknak” nevezik. Az űrügynökség négy különböző vállalatnak nyújtott némi támogatást, hogy megkezdjék a munkát ezeken az állomásokon. Mindazonáltal ez a program általánosan alulfinanszírozott, és kérdéses, hogy 2030-ra vagy azelőtt életképesek lesznek-e a világűrben létesítményeket működtető magáncégek. Az űrkutatási közösségben általános konszenzus van abban, hogy ha a NASA azt szeretné, hogy 2030-ra akár egyetlen magánűrállomás is működjön alacsony Föld körüli pályán, akkor növelnie kell az erre szánt finanszírozást.
Van néhány hihető magyarázat arra, hogy Musk miért akarja idő előtt kivégezni az űrállomást. A „Menjünk a Marsra” című kijelentése arra utal, hogy a jelenleg az űrállomásra költött pénzt át szeretné csoportosítani a Mars emberes felfedezésére. A NASA éves költségvetése a Nemzetközi Űrállomást érintően valamivel több mint 3 milliárd dollár. Ennek több mint felét a „szállításra”, azaz a teher- és legénységi ellátási küldetésekre költik. 2023-ban például a NASA 1,76 milliárd dollárt költött ilyen célra, amelynek nagy részét a SpaceX kapta a Dragon teher- és legénységi járataira. A NASA alacsony Föld körüli pályán végzett műveleteinek megszüntetése felszabadíthatna némi finanszírozást a Mars számára, ha Cruz és a többi ISS-támogató a kongresszusban egyetért, ami kérdésesnek tűnik.
Musk valószínűleg közölte Trumppal, hogy a NASA-nak nincs szüksége az alacsony Föld körüli pályán lévő magánűrállomások finanszírozására. Musk inkább alternatív megoldást kínálna, ha a NASA fenn akarja tartani ottani jelenlétét. A SpaceX már tervezi, hogy több Starship járművet indít az űrbe, a NASA pedig Starship életfenntartó rendszereken dolgozik az Artemis küldetésekhez. Például ki lehetne fejleszteni a Starship egy olyan változatát, amely félig állandó jelenlétet biztosítana az alacsony Föld körüli pályán.
Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni. Ez több amerikai vállalat üzleti tervét is tönkretenné, amelyek azon dolgoznak, hogy ezt a képességet a NASA számára biztosítsák. Ráadásul még nagyobb felelősséget hárítana az amerikai űrjelenlét terén egyetlen vállalatra, a SpaceX-re. Ez ellentétes a NASA régóta fennálló politikájával, miszerint több szolgáltatót kell alkalmazni, valamint azzal a törekvésével, hogy elősegítse a kereskedelmi űrvállalkozások egészséges ökoszisztémájának kialakulását.
Musk megjegyzése minden bizonnyal bombaként fog robbanni a globális űrközösségben, amelynek széleskörű következményei lesznek. És úgy tűnik, nem üres megjegyzés ez Musk részéről, aki időnként szándékosan provokatív posztokat rak ki a tulajdonában lévő X közösségi médiahálózatra. Úgy tűnik azonban, hogy itt nem erről van szó. "Itt az ideje, hogy megkezdjük a Space_Station deorbitációjának előkészületeit. Elérte a célját. Nagyon kevés további haszna van. Menjünk a Marsra” - írta Musk csütörtök délben.
Mindez azután, hogy tavaly júliusban a NASA 843 millió dolláros szerződést ítélt oda a Space X-nek a Dragon űrhajó átalakítására, hogy az 2030-ban biztonságosan beleirányíthassa az öregedő űrállomást a Csendes-óceánba. Bizonyos értelemben tehát már folynak az előkészületek a laboratórium leállítására. Újságírók megkérdezték Muskot, hogy úgy értette-e, hogy a NASA-nak és az amerikai kormánynak el kell köteleznie magát a 2030-as időpont mellett, vagy pedig fel akarja gyorsítani az űrállomás leállításának időzítését. "A döntés az elnökön múlik, de az én javaslatom a lehető leghamarabbi időpont. Én 2 év múlvára javaslom” - válaszolta Musk.
It is time to begin preparations for deorbiting the @Space_Station.
It has served its purpose. There is very little incremental utility.
Let’s go to Mars.— Elon Musk (@elonmusk) February 20, 2025
Más szóval a SpaceX tulajdonosa, az űrhajózás globálisan legerősebb szereplője, és a világ egyik legbefolyásosabb embere, aki jelenleg az amerikai elnökkel együtt dolgozik a kormány átalakításán, 2027 elején le akarja hozni az űrállomást. Persze a politika ennél bonyolultabb: Trump elnök javasolhatná az űrállomás leállítását, de a pályaelhagyó jármű költségvetését - amelyre azért van szükség, mert különben az űrállomás ellenőrizetlen visszatérést hajtana végre a szárazföld fölött - a Kongresszusnak kell finanszíroznia.
És az űrállomásnak vannak ott kulcsfontosságú támogatói, köztük Ted Cruz texasi szenátor, akinek államában van a Föld körül keringő laboratórium irányítóközpontja, és ennélfogva rengeteg munkavállaló (azaz szavazó) dolgozik ott. Cruz régóta az űrállomás szószólója, és ennélfogva dühösen fogadta Musk szavait. Musk tweetjének időzítése megnehezítheti Jared Isaacman asztronauta NASA-vezetői posztra történő megerősítését is. A kinevezési folyamat részeként Isaacmannek a jövő héten kell megkezdenie a találkozókat az amerikai szenátorokkal. Ezek után viszont az űrállomás életciklusának végével kapcsolatos kérdésekre kell majd válaszolnia, ami sok kellemetlenséget fog neki okozni.
Az amerikai szenátus Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési Bizottságának elnökeként Cruz irányítja Isaacman megerősítési folyamatát. Mivel nemrég választották újra hat évre, így elméletileg Cruz kevéssé van kitéve a Trump-féle Fehér Ház politikai nyomásának. De Musk nyilatkozata a NASA-t is nehéz helyzetbe hozza, mert az amerikai űrügynökség a legtöbb nemzetközi partnerrel együtt legalább 2030-ig szeretné fenntartani az űrállomás működését. Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz hivatalosan vállalta, hogy legalább 2028-ig működteti az űrállomást. Az Egyesült Államok és Oroszország az űrállomás egy-egy nagy szegmensét üzemelteti, és mindkét nagy partner együttműködésére szükség van ahhoz, hogy a laboratórium továbbra is működőképes maradjon.
A valóságban a NASA csak 2020 vége óta használja teljes mértékben az űrállomást, amikor a SpaceX a Crew Dragon űrhajó üzembe helyezésének köszönhetően több embert tudott egyszerre felvinni. Az ügynökség szerint a következő öt évben rengeteg értékes tudományos és emberi teljesítményt vizsgáló kutatás vár rá. Persze az, hogy a NASA tavaly nyáron kiválasztotta a deorbit járművet, konkrét jelzés volt arra, hogy 2030-ban véget kíván vetni a tiszteletre méltó űrállomás életének. Néhány érdekelt fél - köztük a Boeing, amely nagy összegű szerződéseket kapott az állomás üzemeltetésére - azt javasolta, hogy a létesítmény 2030 után is repülhetne. Az állomás szerkezeti elemei azonban már több mint negyedszázada vannak az űrben, és a NASA egyre inkább aggódik a létesítmény fedélzetén lévő orosz modulok szivárgása miatt.
Ahogy az ISS megszűnik, a NASA terve az, hogy az alacsony Föld körüli pályára állított magánűrállomásokra helyezi át az üzemeltetést - ezt a tervet „Kereskedelmi LEO célállomásoknak” nevezik. Az űrügynökség négy különböző vállalatnak nyújtott némi támogatást, hogy megkezdjék a munkát ezeken az állomásokon. Mindazonáltal ez a program általánosan alulfinanszírozott, és kérdéses, hogy 2030-ra vagy azelőtt életképesek lesznek-e a világűrben létesítményeket működtető magáncégek. Az űrkutatási közösségben általános konszenzus van abban, hogy ha a NASA azt szeretné, hogy 2030-ra akár egyetlen magánűrállomás is működjön alacsony Föld körüli pályán, akkor növelnie kell az erre szánt finanszírozást.
Van néhány hihető magyarázat arra, hogy Musk miért akarja idő előtt kivégezni az űrállomást. A „Menjünk a Marsra” című kijelentése arra utal, hogy a jelenleg az űrállomásra költött pénzt át szeretné csoportosítani a Mars emberes felfedezésére. A NASA éves költségvetése a Nemzetközi Űrállomást érintően valamivel több mint 3 milliárd dollár. Ennek több mint felét a „szállításra”, azaz a teher- és legénységi ellátási küldetésekre költik. 2023-ban például a NASA 1,76 milliárd dollárt költött ilyen célra, amelynek nagy részét a SpaceX kapta a Dragon teher- és legénységi járataira. A NASA alacsony Föld körüli pályán végzett műveleteinek megszüntetése felszabadíthatna némi finanszírozást a Mars számára, ha Cruz és a többi ISS-támogató a kongresszusban egyetért, ami kérdésesnek tűnik.
Musk valószínűleg közölte Trumppal, hogy a NASA-nak nincs szüksége az alacsony Föld körüli pályán lévő magánűrállomások finanszírozására. Musk inkább alternatív megoldást kínálna, ha a NASA fenn akarja tartani ottani jelenlétét. A SpaceX már tervezi, hogy több Starship járművet indít az űrbe, a NASA pedig Starship életfenntartó rendszereken dolgozik az Artemis küldetésekhez. Például ki lehetne fejleszteni a Starship egy olyan változatát, amely félig állandó jelenlétet biztosítana az alacsony Föld körüli pályán.
Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni. Ez több amerikai vállalat üzleti tervét is tönkretenné, amelyek azon dolgoznak, hogy ezt a képességet a NASA számára biztosítsák. Ráadásul még nagyobb felelősséget hárítana az amerikai űrjelenlét terén egyetlen vállalatra, a SpaceX-re. Ez ellentétes a NASA régóta fennálló politikájával, miszerint több szolgáltatót kell alkalmazni, valamint azzal a törekvésével, hogy elősegítse a kereskedelmi űrvállalkozások egészséges ökoszisztémájának kialakulását.