Hosszú erősödés után olvad az antarktiszi jég

A kedvezőtlen trend néhány éve kezdődött, ennek okát azonban nem ismerjük.

Az elmúlt hónapokban több alkalommal is írtunk az északi és a déli jégtakaró kiterjedésének alakulásáról, amely a két féltekén hosszú ideig eltérő trendet mutatott. Legutóbb arról olvashattunk, hogy fallal előznék meg az antarktiszi jég további olvadását, most azonban egy részletes tanulmány látott napvilágot, amelyben a 40 éve tartó megfigyelés főbb adatait és következtetéseit vehetjük szemügyre.

A PNAS tudományos magazinban közzétett tanulmány arra hívja fel figyelmünket, hogy a rendszeres műholdas megfigyelés 1978-as elindulása óta alapvetően egy nagyobb változást figyelhettünk meg az Antarktisz esetében. Itt még a kutatókat is meglepte, hogy egészen 2014-ig tulajdonképpen egy hosszú, fokozatos erősödés ment végbe, bár az egyes évek közötti különbségek is egy meglehetősen széles skálán voltak elhelyezhetők. Mindazonáltal, a jégtakaró egyre erősödött, ennek kiterjedése is nagyobb lett, 2014-ben azonban egy gyors változás ment végbe, azóta pedig gyorsuló ütemű olvadás figyelhető meg. Jellemző adat, hogy abban az évben mérték a legnagyobb kiterjedést, az átlagos méret pedig 2017-ben már negatív rekordot döntött, azt viszont nem igazán tudjuk, hogy erre mi lehet a magyarázat.

Elméletekből persze nincs hiány, itt egyes szakemberek szerint arról lehet szó, hogy a CFC-gázok kivezetése (amelyről az 1987-es montréali jegyzőköny értelmében döntöttek) az ózonlyuk visszavonulását eredményezte, ez pedig kedvező hatással volt a déli jégtakaróra, hiszen itt tátongott a legnagyobb ózonlyuk. Mások ehelyett az úgynevezett El Nino, valamint az Interdecadal Pacific Oscillation valószínű hatásaira gyanakodnak, ez utóbbi például 1999 és 2013 között a felerősödő szelek révén járult hozzá a kiterjedés növekedéséhez, míg 2014 után már az ellenkező hatást eredményezte, ahogy a szélmozgás másik irányba váltott. A pontos választ még keresik, ez valószínűleg egy összetett folyamat eredménye, viszont immár 40 évre visszanyúló adatbázisunk van, így jobb az esély a sikerre.

Ez a 4 évtized persze mindössze egy rövid pillantásnak minősül a hosszú távú folyamatok területén, viszont kitartó munkával idővel rájöhetünk arra, hogy pontosan mi határozza meg a jégtakaró kiterjedésének alakulását.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #6
    A klimaperiodusok okai joreszt ismertek (a Fold nap koruli tobbdimenzios mozgasa peldaul) ,es az elmult tobb 100.000 evben a klima jol kovette ezt. A mai klimank viszont igencsak erosen kilepett ezen periodusbol, ami csak olyan esetekre volt jellemzo, mint pl amikor nagyobb vulkankitores, vagy meteor becsapodas tortent.

    Amit mondasz az a tipikus kornyezetvedelem-ellenes erv, mondvan hogy a klima az az embertol fuggetlenul is valtozik, de ez az erv mar 1000szer cafolva volt a tudomany altal, es be lett bizonyitva, hogy az ember hatasa a klimara jelentos.
  • NEXUS6 #5
    A klíma átlaghőmérséklete viszonylag rövid pár száz, vagy akár pár éves viszonylatban is fluktuál. Hol melegszik, hol hül, nincs egy stabil egyensúlyi pontja.

    A jelenlegi felmelegedési időszak, mint az ugyan köztudott, de a klímahisztéria oldaláról nem hangsúlyozott egyrészt az eljegesedés végével kezdődött nagyléptékben, kisebb fluktuációt tekintve, meg pár száz éve a kis jégkorszaknak nevezett lehűlési periódus végével.

    Nyilván az emberi tevékenység ma már globális hatású a klímát tekintve. A lokális hatás talán soha nem is volt kérdés.
    Azon érdemes elgondolkodni, hogy ahogy kicsit túldramatizálva a nagysikerű filmben is volt, hogy miért is volt az az elmúlt 500 ezer évben, hogy amikor a maihoz képest 2 fokkal túllépett egy valamilyen határt a hőmérséklet, akkor viszonylag gyorsan egy újabb több 10 000 évig tartó hidegebb periódus indult el. Erre ma még nincs egzakt magyarázat, csak statisztikai adatok.
    Nem azt mondom, hogy most is így lesz, csak azt, hogy igazából azt se tudjuk, hogy miért ne így lenne.
  • Sequoyah #4
    A globalis felmelegedes szempontjabol ez csak egy valtozo a sok kozul. Amig vastagodott az nem jelentette azt hogy ne lenne globalis felmelegedes. Az olvadasa se jelenti azt hogy mindenkeppen felmelegedes van. Ezt a foldre vetitett teljes atlaghomerseklet mondja meg, aminek nyilvan komoly tenyezoje az Antarktisz, de nem az egyetlen.

    Viszont nem is ez a lenyeg, mert a globalis felmelegedes tenye ma mar bizonyitott. Ami fontos az hogy hogyan hat egymasra a globalis klima a lokalissal. Eppen az ilyen csavaros, es sokszor nem trivialis jelensegek miatt kerdeses a klimavaltozas jovoje, amit te is irsz. Sokszor epp nem az tortenik amit varnank, hanem az ellenkezoje, mint ahogy te is irtad. Melegszik, emiatt tobb csapadek esik, ami meg mindig ho, tobb lesz a feher felulet, tobb fenyt ver vissza, ami viszont lehulest okoz. Persze ez most egy vad spekulacio a reszemrol...:)
    Vagy ahogy a filmben is, leall a golf-aramlat, es lefagy emiatt eszak-amerika:D Vagy felszabadulnak a sziberiai metan-mezok es hirtelen meg sokkal jobban felmelegszunk...
  • NEXUS6 #3
    Ahogy olvastam a régebbi korok klímájára vonatkozó írásokat, eddig is tapasztaltak hasonló különbségeket az északi és a déli félteke jellemző klimatikus változásai között. Mintegy ellentétes fázisban történt a melegedés, lehűlés, vagy legalább is a jég előretörése, visszahúzódása.
    Ennek fényében viszont az már bizony jelent valamit, a globális felmelegedés szempontjából, ha az antarktiszi jég is elkezd olvadni.

    A jég gyarapodása azonban magyarázható épp az antartktiszi klíma enyhülésével. Ha a klíma ott is melegedett, de jellemzően az év nagyrészében fagypont alatt maradt, akkor a meleglevegőben levő magasabb abszolút páratartalom az több csapadékot eredményezhetett, ami jég, hó formájában megmaradt és halmozódott.

    A további melegedés azonban már a jég olvadását is eredményezi. Ez egy egyszerű kis magyarázat, de szerintem nem áll messze a nagyléptékű folyamatoktól.
  • Sequoyah #2
    Senki, mert ez rossz valasz. Ha tul akarod egyszerusiteni, akkor is a klima a valasz, nem pedig az idojaras.
    De ha elolvastad volna a cikket, akkor tudnad hogy a kutatas arra keres valaszt, hogy a klima valtozasa HOGYAN hat a jegtakarora, nem arra hogy hat-e.
  • Akva #1
    "kitartó munkával idővel rájöhetünk arra, hogy pontosan mi határozza meg a jégtakaró kiterjedésének alakulását. "

    Szerintem az időjárás. Ki hitte volna?