Gyurkity Péter

Két lehetséges jövő előtt áll az Antarktisz

Egyik sem nyújt túl rózsás képet, de még van esély a kevésbé rossz kimenetelre.

A témával hosszú ideje foglalkozó és elismert kutatók egy csoportja 4 éven keresztül dolgozott azon, hogy felvázolják az Antarktisz előtt álló jövőt, pontosabban a lehetséges alternatívákat. Az általuk közzétett részletes tanulmányban most ezen két potenciális pályát jelenítik meg nekünk, komoly figyelmeztetésekkel.

A legfontosabb tényező az ötvenes évek végén megkötött nemzetközi egyezmény további sorsa lesz, hiszen ezen múlik az eddigi korlátozások esetleges feloldása. Jelen pillanatban szigorú előírásokkal tiltják a különböző nyersanyagok kinyerését, a turizmus és a kutatói munka limitálását, valamint a halászatot, mivel a régió kiemelt szerepet játszik a bolygó klímájának és az óceánok ökoszisztémájának alakulásában. Amennyiben a rendelkezéseket fellazítják, (amit többek között a 10 milliárd főre növekvő lakosság igényei kényszeríthetnek ki), a 2070-ig terjedő időszakban 3 Celsius-fokkal emelkedhet az ottani hőmérséklet, felgyorsítva a jégtakaró olvadási folyamatát, és az eddigi nagyjából 2 cm helyett több méterrel megugorhat a tengerszint, pedig már így is 1 billió dollárt költünk a tengerparti városok védelmére.

Az alacsony kibocsátást előrevetítő szcenárió az említett egyezmények betartásával, valamint a párizsi klímamegállapodás révén 2 Celsius-fok alatt tartott globális emelkedéssel számol, bár más vélemények szerint ez utóbbi még akkor sem következne be, ha minden eredeti aláíró fél betartaná az önként vállalt kötelezettségeket. Ebben az esetben viszont lassabb ütemben folytatódna a jég olvadása (egy másik anyag szerint az elmúlt 25 évben összesen 3 billió tonna jég tűnt el), a folytatódó antarktiszi kutatások révén pedig új vegyületeket ismerhetnénk meg és alkalmazhatnánk a gyógyászatban és az iparban, előreléphetnénk a megújuló energia és annak tárolása terén, és nem utolsósorban a környezetet is jobban megőriznénk.

A szerzők azt remélik, hogy a tanulmány révén további vitát generálhatnak a témában, ami idővel konkrét eredményekhez vezet majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Fionn #8
    A szerzők azt remélik, hogy a tanulmány révén további vitát generálhatnak a témában, ami idővel konkrét eredményekhez vezet majd.

    ezen már 25 éve túl kéne lenni nem most kezdeni.
  • csicso82 #7
    A címet sem értem: " két lehetséges jövő?" Egy út van: el fog olvadni az a sok jég ezzel megemelkedik a tengervízszint, sőt akár a golf áramlat - sós víz kapcsolat is megbolydulhat a kritikus elsótlanodás miatt - mint a Holnapután c. film alapját jelentette, ami csak egy film de az alapja valós felvetés.

    Az, hogy lehet az Antarktiszon termelni stb. az max ezt a folyamatot gyorsíthatja fel valamennyire.
  • mizar1 #6
    Negyed század alatt annyival lett kevesebb jég a Földön, amennyi az Antarktisz jegének egy ezreléke.
  • gaszton421 #4
    Én közel 50 év távlatában állíthatom ugyanezt, Az utolsó igazán kemény él, (amikor komolyabb fagyok nemcsak a tél ideje alatt 1-2 hétig voltak, hanem hónapokig) az 1995-ös volt amikor az utcánkban a nyári csatornaépítés után frissen aszfaltozott utcánkat vastagon belepte a hó valamikor novemberben és a közlekedés csak egy 3 cm körüli vastagságú jégréteggé tudta tömöríteni, ez viszont egész télen megmaradt, februárban olvadt el magától, addig az utcabeliek szórták meg rendszeresen hamuval hogy ne csússzon annyira, párszor volt kissebb felmelegedés amikor a teteje megolvadt utána megint jéggé fagyott. Ezma már teljesen elképzelhetetlem,

    Ugyanakkor valamikor 1986 találkoztam először olyan káninikulával addigi életemben először amikor 35-38 C°melegek voltak kb 10 napig egyfolytában, azóta ez már rendszeres, minden nyáron van ilyen akár többször is.

    Rendszeresen találkozom olyan egyénekkel akik a 25-30 évük minden tapasztalatával internetes konteo oldalakon szerzett bennfentes "tudásuk" alapján állítják hogy nincs is melegebb, miközben elég lenne kitenni a lábukat a légkondival hűtött szobájukból és kicsit körülnézni.
  • maestro85 #3
    Kb. 25 év távlatából emlékszem, hogy a gyerekkori telek jelentősen hidegebbek, zordabbak voltak mint az utóbbi években tapasztalhatóak és a kettő között egy viszonylagos lineáris átmenet volt érzékelhető.
    De hát annyira rá vannak egyesek függve a gúglira, hogy a saját emlékeinek, tudásának és érzékszerveinek sem hisz, csak annak, ami a neten van és ami épp szimpi, mert a neten is van minden féle, így kiválogatja a legszimpatikusabbat számára.
  • molnibalage83 #2
    Link 1

    Link 2

    Ne SG-s linket tegyéb be, picit mélyebbre ássad le magad...
  • Macropus Rufus #1
    https://sg.hu/cikkek/tudomany/115618/erosodik-az-antarktisz-jegtakaroja

    "köszönhetően több csapadék érkezik ezen tájakra, tehát az erősebb havazás ad hozzá újabb tömeget a jégtakaróhoz. 1992 és 2003 között ez összesen további 112 milliárd tonna jeget jelentett, amihez 2003 és 2008 között újabb 82 milliárd tonna társult. "

    de hát kell a para az embernek...