Nem stimmel az Univerzum tágulásának üteme

Ezt a következtetést vonják le kutatók egy újabb mérés eredményéből.

Évtizedek óta tudjuk, hogy az Univerzum tágul, mégpedig gyorsuló ütemben, amit a Hubble-állandó mutat meg nekünk. Csillagászok több különböző csoportja folyamatosan dolgozik az újabb és még pontosabb méréseken, egy friss eredmény pedig arra utal, hogy a gyorsulást leíró érték attól függően módosul, hogy miként próbáljuk azt megmérni.

A Hubble-űrteleszkóp segítségével nemrég lefolytatott újabb mérés, valamint annak kielemzése a korábbitól eltérő eredményt mutat, ez pedig már azon elképzeléseket is cáfolja, miszerint mindez csupán statisztikai eltérés, illetve magában a mérésben elkövetett valamilyen hiba. A szakemberek több különböző módon próbálták már megmérni a tágulás, illetve a gyorsulás ütemét, itt egyrészt a kozmikus háttérsugárzás, valamint a szupernóvák bevonásával is kiszámították az értéket, amely alapján azt a konklúziót vonták le, hogy minden 3,26 fényévnyi távolság után az Univerzum 67,7 km/másodperccel gyorsabban tágul. A Hubble segítségével ezúttal a Nagy Magellán-felhő tőlünk mért távolságát, valamint összesen 70, a cefeidák családjába tartozó pulzáló változócsillag megfigyelését vetették be az újabb méréshez, ez utóbbiaknál ugyanis a pulzálás üteme és a fényesség egyaránt alkalmazható a távolság felvázolásához. Itt már eltérő eredményt kaptak, eszerint 3,26 fényévenként 74 km/másodperccel nagyobb a tágulás sebessége.

Az eltérés kellően nagy ahhoz, hogy a fenti kifogásokat cáfolják, a következtetés szerint pedig egyrészt a tágulás üteme gyorsabb, mint azt korábban gondoltuk, a Világegyetem maga pedig fiatalabb, ennek kora ugyanis 13,6-13,8 milliárd év helyett inkább 12,5 és 13 milliárd év között lehet. Ez már valóban komoly fejtörést okoz, bár egyesek szerint igazából arról van szó, hogy az Univerzum egy olyan jellemzőjét figyeljük így meg, amely jelen pillanatban nem szerepel a kozmológia általánosan elfogadott elméletében. Választ tehát még nem kapunk az eltérésre, a kutatók számára azonban nyilvánvaló, hogy a különbség kimutatása után a következő lépés a magyarázat kiötlése, valamint annak leírása lesz, vagyis a forrásra kell majd rábukkannunk, hogy megfelelő módon kiegészítsük, illetve módosítsuk az elméletet.

Ennek érdekében további eljárásokon dolgoznak, amelyek közül az egymással ütköző neutroncsillagok, valamint az ily módon létrejövő gravitációs hullámok tűnnek ideális jelöltnek. Az ütközés távolságának, valamint a csillagok halványulásának pontos megmérésével szintén kiszámíthatjuk a Hubble-állandót, ami rámutathat az eltérések valószínű okára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #470
    Sok meres van ami megerositi ezeket, de a megerteshez igazabol eleg ketto darab meres.
    Ez az ami nem igaz, és ezért is írtam neked, hogy nézz utána, mert igencsak több mindenről van szó. Nem kiegészítő mérésekről, hanem önálló bizonyítékok, és ez lenne a lényeg. Pl.:
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.05.24. 06:26:20
  • defiant9 #469
    "Ha a legegyszerűbb magyarázatot keresed"
    Eddig xrt már nem jut el(nem akar eljutni). Csak ki szeretné jelenteni hogy a tudomány tényként kezel bizonyítatlan dolgokat. Ez persze nincs így.
    A legegyszerűbb magyarázat neki az hogyha bemegy a fürdőszobába, rááll a mérlegre és lekapcsolja a lámpát, a mérleg LCD-je akkor is mutat egy számot, ebből a _tény_ből pedig egy megfigyelő felállíthat egy vagy több koncepciót hogy mi is van a mérlegen, az hogy mennyire reálisak ezek, mennyire csengenek egybe az egyéb ismeretekkel (pl. látták xrt-t bemenni a fürdőszobába, és a mért érték beleesik a várt tartományba) ettől lesz tudományos jellegű, nem pedig konteósok elmélete.
    xrt esetében egyébként a sötét anyag elnevezés találó is lenne:)
  • Sequoyah #468
    Sok meres van ami megerositi ezeket, de a megerteshez igazabol eleg ketto darab meres.
    - A mert elektromagneses sugarzas (pl feny), ami alapjan tudjuk hogy nagysagrendileg hany csillag van ott, amibol becsulheto a tomeg.
    - Az altalad is emlitett Kepler torveny.

    Es igen, az 5x-os kulonbseg az nem meresi hiba.


    mert akkor az egész fizika hibás, tokkal-vonóval

    A miheztartas vegett, ez is egy "hipotezis", az utolso pont az eppen errol szol:) A fizikusok folyamatosan kritikus szemmel nezik a multbeli eredmenyeket, csak ok az osszeeskuves-elmeletekkel ellentetben ezt ugy csinaljak, hogy valoban ertik is az elmeleteket.
  • Irasidus #467
    Ha a legegyszerűbb magyarázatot keresed, akkor Kepler-törvényét kellene megemlíteni, hiszen ezen alapul az általad említett galaxisok rotációs görbéjének mérése, de továbbra is hiányolom a többi mérési eredmény megemlítését. Már csak azért is érdemes lenne megemlíteni a többit, hogy egyértelmű legyen xrt számára is, hogy itt nem egy mérésről van szó, hanem olyan összefüggések halmazáról, amit nehezen lehetne mérési hibának tekinteni, mert akkor az egész fizika hibás, tokkal-vonóval.

    A magyarázathoz meg, annó egy kozmológiai előadáshoz csináltam (kicsi részletesebb, és bővebb mint a wiki). Szabadon terjeszthető:

    Ebből az általad említett WIMP, AXION és SUSY ami a legvalószínűbb magyarázat. Persze ezzel nem minden kutató értene egyet, csak többség...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.05.23. 21:15:40
  • Sequoyah #466
    Epp azon szenvedek, hogy hogyan fogalmazzam meg a leheto legegyszerubb, es legkozerthetobb modon,, ami az ellentete a bovebb megismertetessel. Nyilvanvaloan ez nem neked szol:)

    Egyebkent pedig nem a meresi eredmeny a hipotezis. A meresek eredmenye az teny, mivel barki barmikor ismetli meg ugyanazt merest, ugyanarra az eredmenyre kell hogy jusson. A MAGYARAZAT a hipotezis, hogy miert annyi a meres eredmenye amennyi, es nem annyi mint a masik meres.

    A hipotezisek listaja egyebkent itt van:
    Composition_of_dark_matter
    Kiragadva nehany nepszeru pelda:
    - A neutrinokhoz hasonlo, de meg annal is nehezebben detektalhato tomeggel rendelkezo reszecskek (WIMP)
    - Hideg, csilagjuktol elszakadt egitestek
    - Fekete lyukak
    - Abszolut 0 fok korulire hult, ezert energiat nem kibocsajto hidrogengaz
    - Rosszak a gravitaciot leiro egyenleteink es galaktikus leptekben nem negyzetesen csokken az ereje, hanem linearisan.

    Ezek tobbsege vagy mar cafolva van, vagy a megfigyelesek alapjan valoszinutlenek. Ma az elso peldat tartjak a legvaloszinubbnek, vagyis hogy egy eddig meg nem ismert elemi reszecskerol van szo, koncepciojat tekintve a neutrinohoz hasonlo formabban (csak meg nehezebben detektalhato es meg nagyobb tomegu).
  • Irasidus #465
    Több tucat más módon is bizonyított, a sötét anyag tömegvonzása. Érdemes lenne mindet körbejárni, illetve amit feldobtál egy kicsit bővebben is ismertetni. Ami viszont engem igazából érdekel ebben az egészben, hogy egy mérési eredményből, hogyan lett bizonyos körökben "csak hipotézis"? Erre tud valaki valami logikus magyarázatot? Mert évek alatt sem jöttem rá, honnan veszik ezt, mámit, ok, hogy egymástól, de mégis...


    TokraFan:

    Mégis csak lehet sötét anyag a halovány törpegalaxisban
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.05.23. 19:17:45
  • Sequoyah #464
    Akkor leirom az egeszet roviden pontokba osszeszedve:

    1: Minden altalunk ismert anyagforma az univerzumban "lathato" (= merheto, es erzekelheto). Szoval sugarzast bocsajtanak ki, amit mi merni tudunk. Mas-mas homersekletu objektumok mas hullamhosszu sugarzast bocsajtanak ki.
    2: Szoval ha ranezunk egy galaxisra, akkor a fenyessege alapjan megbecsulheto a tomege.
    3: Van egy masik modszer is hogy megbecsuljok a galaxisok tomeget. A galaxis kozeppontjatol adott tavolsagra levo objektum keringesi sebessege kozvetlenul aranyos a ra hato gravitacios erovel, azaz a galaxis tomegevel.
    4: A fenti ket modszer altal adott eredmeny meg csak kozelebe sincsen egymasnak.
    5: Kovetkeztetes: Az ismereteink valahol hianyosak, mert az fenti ket meres kozul legalabb az egyik biztosan rossz. Vagy rosszul merunk, vagy rosszul szamoljuk a gravitaciot, vagy van ott valami amit nem latunk es gravitacios erot fejt ki.
    6: Ezt a hianyos ismeretet mint temakort elneveztek "sotet anyag"-nak.
    7: Jelenleg a tudosok nagyban dolgoznak azon hogy a fenti lyukat a tudasunkban kitoltsek, kijavitsak az elmeleteket, es megmagyarazzak a fenti elteres okat.


    Ezen pontok kozul neked egeszen pontosan melyikkel is van problemad? Melyiknel erzed ugy hogy tevedes van, vagy helytelenul dolgoznak a tudosok?
  • TokraFan #463
    "A tudományos kutatásban fontosak a feltételezések, de továbbra is az a helyzet, hogy azt bizonyítani illene...

    ??? Mi a kérdés? A tudomány pontosan így működik, sőt, az egyetlen terület, ami így működik! Sehol máshol nem igénylik a bizonyítást a kijelentések mögé, sem a vallásoknál, sem az UFO/konteo hívőknél, se sehol máshol!

    Viszont, egy hipotézisnek is illeszkednie kell a már ismert modelljeinkbe, azt már elméletben le kell tudni vezetni! Nem úgy működik a dolog, hogy jön Józsi az elméleti fizikus, és teljesen légből kipottyant valami baromságot a világba!
    Einstein már 100évvel korábban "megjósolta" (rossz szó, inkább levezette) a gravitációs hullámok létezését, de ő sem légből kapva tette ezt meg. Sajnos csak mára sikerült eszközt építeni hozzá és megmérni, tehát kísérleti úton is igazolni, de működik, ott van, létezik az is!
    Ahogy a Higgs részecske is, amit ugye 2012-ben sikerült kimutatni a CERN-ben, amivel a standard modell utolsó hiányzó láncszeme is a helyére került.
  • TokraFan #462
    "akkor sem fogom megváltoztatni a véleményemet arról hogy ami nem bizonyított az csak feltételezés"

    A "sötét anyag" (mely elnevezés eleve helytelen, mert szó nincs sötétségről) létezése mérhető, a jelenlegi tudásunk alapján levezethető, sőt, le is fényképezték már! Az ismereteid hiányosak, a "sötét anyag" gravitációs hatást fejt ki, gravitációs kölcsönhatásban van a környezetével és tömeggel is rendelkezik (ez mind mérhető), az más kérdés, hogy egyelőre nem tudjuk, konkrétan mi alkotja!
    Bár a galaxisok kialakulásának elméletében vannak vak foltok, pl. az NGC 1052-DF2 esetén most gyakorlatilag nem mutatható ki "sötét anyag", ami rendkívül szokatlan, de nem is megmagyarázhatatlan. A tudomány így fejlődik, te vagy a hatvanezredik, aki azt gondolja -tévesen-, hogy minden tudással együtt születtek a tudósok. Ezzel szemben ez egy folyamat...

    Mindenesetre, ez az egész olyan messze áll a hittől, mint Makó-Jeruzsálemtől! Mindenki, aki ilyet mond (miszerint a tudomány is hit), az semmit nem ért a tudományból/tudományhoz! Ami nem baj, én sem értek az orvosláshoz, de nem is fogom ekézni a sebészt butaságokra alapozva, ha egyszer teljesen hülye vagyok az egészhez!
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.05.23. 12:43:54
  • xrt #461
    "Egyebkent a wikipedianak is ez az elso mondata:
    "Dark matter is a hypothetical form of matter that is thought to account for approximately 85% of the matter"

    Ennel jobban nem tudom hogy lehetne nyilvanvalova tenni, hogy ezek csak feltetelezesek anelkul, hogy ne valjon rohejes mentegetozesse..."


    Igen így van, de első üzenetedben pont mást írtál.
    A tudományos kutatásban fontosak a feltételezések, de továbbra is az a helyzet, hogy azt bizonyítani illene....