Nem stimmel az Univerzum tágulásának üteme

Ezt a következtetést vonják le kutatók egy újabb mérés eredményéből.

Évtizedek óta tudjuk, hogy az Univerzum tágul, mégpedig gyorsuló ütemben, amit a Hubble-állandó mutat meg nekünk. Csillagászok több különböző csoportja folyamatosan dolgozik az újabb és még pontosabb méréseken, egy friss eredmény pedig arra utal, hogy a gyorsulást leíró érték attól függően módosul, hogy miként próbáljuk azt megmérni.

A Hubble-űrteleszkóp segítségével nemrég lefolytatott újabb mérés, valamint annak kielemzése a korábbitól eltérő eredményt mutat, ez pedig már azon elképzeléseket is cáfolja, miszerint mindez csupán statisztikai eltérés, illetve magában a mérésben elkövetett valamilyen hiba. A szakemberek több különböző módon próbálták már megmérni a tágulás, illetve a gyorsulás ütemét, itt egyrészt a kozmikus háttérsugárzás, valamint a szupernóvák bevonásával is kiszámították az értéket, amely alapján azt a konklúziót vonták le, hogy minden 3,26 fényévnyi távolság után az Univerzum 67,7 km/másodperccel gyorsabban tágul. A Hubble segítségével ezúttal a Nagy Magellán-felhő tőlünk mért távolságát, valamint összesen 70, a cefeidák családjába tartozó pulzáló változócsillag megfigyelését vetették be az újabb méréshez, ez utóbbiaknál ugyanis a pulzálás üteme és a fényesség egyaránt alkalmazható a távolság felvázolásához. Itt már eltérő eredményt kaptak, eszerint 3,26 fényévenként 74 km/másodperccel nagyobb a tágulás sebessége.

Az eltérés kellően nagy ahhoz, hogy a fenti kifogásokat cáfolják, a következtetés szerint pedig egyrészt a tágulás üteme gyorsabb, mint azt korábban gondoltuk, a Világegyetem maga pedig fiatalabb, ennek kora ugyanis 13,6-13,8 milliárd év helyett inkább 12,5 és 13 milliárd év között lehet. Ez már valóban komoly fejtörést okoz, bár egyesek szerint igazából arról van szó, hogy az Univerzum egy olyan jellemzőjét figyeljük így meg, amely jelen pillanatban nem szerepel a kozmológia általánosan elfogadott elméletében. Választ tehát még nem kapunk az eltérésre, a kutatók számára azonban nyilvánvaló, hogy a különbség kimutatása után a következő lépés a magyarázat kiötlése, valamint annak leírása lesz, vagyis a forrásra kell majd rábukkannunk, hogy megfelelő módon kiegészítsük, illetve módosítsuk az elméletet.

Ennek érdekében további eljárásokon dolgoznak, amelyek közül az egymással ütköző neutroncsillagok, valamint az ily módon létrejövő gravitációs hullámok tűnnek ideális jelöltnek. Az ütközés távolságának, valamint a csillagok halványulásának pontos megmérésével szintén kiszámíthatjuk a Hubble-állandót, ami rámutathat az eltérések valószínű okára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #456
    Na igen, aki egy kerdest osszekever egy kijelentessel, annak nem a fizika megertesevel vannak gondjai, hanem alapveto szovegertessel...
  • TokraFan #455
    Kár vesződni, láthatóan még a tudományos elmélet/teória/hipotézis fogalmaival sincs tisztában.
    Pedig kiváló anyagok vannak a témában, akár még magyarul is, csak a sok hülye ezós, kutyaütő marhaság mellett rá kellett volna néznie egy fizikus -egyébként okosbb laikusok számára is érthető- előadására. Pl. Dávid Gyula előadása is elérhető két kattintással.

    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.05.21. 23:08:43
  • Sequoyah #454
    Oh my god...

    a sötét anyag hipotézisét mert nincs bizonyítva, nem detektálható, nem mérhető, nem érzékelhető, de kell a képletek kiszámolásához,


    Oke, kezdjuk az elejen:
    - A sotet anyag az NEM egy hipotezis. A sotet anyag az egy KERDES. A sotet anyag az a kulonbseg a lathato es a mert anyagmennyiseg kozott, amirol NEM TUDJUK hogy mi az.
    - Vannak hipotezisek a sotet anyag MAGYARAZATARA. Peldaul eddig ismeretlen anyag, sok kis apro feketelyuk, vagy az is egy hipotezis, hogy a gravitacios egyenleteink siman rosszak, es nem ugy mukodnek univerzalis leptekben mint ahogy mi ismerjuk. (ezek kozt vannak erosebb es gyengebb elmeletek, valamint olyan is amit mara mar kizartak)
    - Persze hogy nincs bizonyitva egyik sem, ezert is hivjak SOTET anyagnak, mert nem tudjuk. Nem foglalkozna ma vele annyit a tudomany, ha be lenne bizonyitva.
    - Nem detektalhato persze, epp ez az egesznek a lenyege, ez volt a kiindulo problema.
    - Viszont merheto, pontosan kimertek hogy mennyi anyag is hianyzik a mert gravitaciohoz.

    Meg egyszer, a sotet anyag es a sotet energia az NEM egy magyarazat, hanem maga a KERDES, amire ma meg NINCS elfogadott magyarazat.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.05.21. 22:48:31
  • TokraFan #453
    Huh...
  • xrt #452
    Umm... Végigolvastam, már amit érdemes volt.
    De sajnálatos hogy a tudományt úgy képzeled, hogy mindenféle ismeretlennel kipótolva kijön valami eredmény az már maga a tudomány?
    Ennyi erővel tudós lehet mindenki akinek csak annyi képzelőereje van hogy az általa elképzelt valóságot minden bizonyítható tény nélkül tényként közli!

    És itt jön ami persze nem valószínű, mi van akkor ha amit látunk csak egy kivetítő eredménye? Ha kell felvezetem a sötét anyag hipotézisét mert nincs bizonyítva, nem detektálható, nem mérhető, nem érzékelhető, de kell a képletek kiszámolásához, mi itt a tudomány, a bizonyíték? Ilyeneket bárki írhat... Ez ettől még nem tény!!!
    Ja és a kedvenc kérdésem megint, miért változott meg az első űrszonda belső hőmérséklete amikor kilépett a naprendszerünkből? Erre sincs válasz, bár biztos lesz sötét anyag 3.0 vagy valami hasonló.
  • TokraFan #451
    Inkább az a szomorú, hogy végig sem olvasod a topikot mielőtt beböfögsz, meg az, hogy ilyen butaságokat írkálsz és láthatóan fingod nincs a tudományról!
  • xrt #450
    "...Csillagászok több különböző csoportja folyamatosan dolgozik az újabb és még pontosabb méréseken..."

    JAJA! Nincs itt semmi gond, majd bevezetik a sötét anyag/energia/akármi 2.01 verziót ami megmagyarázza. :|
    Eddig elég volt a kimutathatatlan, mérhetetlen sötét anyag amivel a képleteket ki lehetett számolni. Szomorú hogy ezt nevezik tudománynak. :(
  • TokraFan #449
    Nyugalom van egy ideje...:-)
  • ostoros #448
    Na, megy még a fingfűrészelés? :)
  • VolJin #447
    Kibaszottul értem, hogy miről pofázok, és mi a faszom az a kurva tágulás/felfúvódás. Két objektum saját mozgását nem számítva a köztük lévő távolsággal arányos a távolodásuk. Ha valami ezerszer messzebb van, akkor ezerszer gyorsabban távolodik. Az adatokat elírta a cikk, erre utaltam, mert a parszeket felszorozva a fénysebesség és a parszekre jutó tágulás hányadosával 12.868 fényévet kapunk.

    Örülnék bazmeg, ha arra reagálnál, amit írok, hogy ne kelljen feleslegesen jártatnom a pofám!