Informatika és tudomány

MTI

Megmérték, milyen ütemben fakul az univerzum fénye

Majdnem felére csökkent az univerzum energiakibocsátása kétmilliárd év alatt - derül ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából, amely az eddigi legjobb becslést készítette arról, hogy milyen sebességgel "gyengül" a világegyetem.

A tudósok több mint 200 ezer galaxis fényét elemezték 21 hullámhosszon. Arra az eredményre jutottak, hogy a világegyetem energiakibocsátása majdnem megfeleződött kétmilliárd év alatt. Ez egybeesik a korábbi számításokkal: megerősíti, hogy az univerzum fényei lassanként fakulnak - tudósított a BBC az előadásról, melyet a GAMA (Galaxy and Mass Assembly) csillagászati társaság tartott a Nemzetközi Asztronómiai Társaság honolului gyűlésén. Az energia csökkenése annak tulajdonítható, hogy egyre kevesebb új csillag születik.

"Annyi űrbéli és földi teleszkópot használtunk, amennyit csak tudtunk, hogy több mint 200 ezer galaxis energiakibocsátását megvizsgáljuk a hullámhosszok lehető legszélesebb tartományában" - magyarázta Simon Driver, a GAMA vezető kutatója, a nyugat-ausztráliai Nemzetközi Rádiócsillagászati kutatóközpont munkatársa. Kutatócsoportjuk most a többi csillagász számára is elérhetővé teszi az általuk összeállított, hatalmas adatbázist. A GAMA-tanulmány nagy erőssége, hogy nagyon sok hullámhosszt tartalmaz, míg korábbi kutatások csak néhányra koncentráltak - vélte Stephen Wilkins, a Sussexi Egyetem kutatója.

Mind idős, mind fiatal csillagok fényét vizsgálni tudták, mert a felhasznált hatalmas teljesítményű teleszkópok az ultraibolyától az infravörösig igen sok hullámhosszon gyűjtöttek adatokat. Így olyan fényt is elemezni tudtak, amelyet elnyelt az űrbéli por, majd újra kibocsátotta. Ezzel az univerzum hanyatlásáról szóló kalkulációkba olyan galaxisokról is kaptak információt, amelyek por mögött rejtőznek. Wilkins elmondta, hogy a csillagok születésének csúcsidőszaka néhány milliárd évvel ezelőtt volt, azóta csökkenést mutat, amit most ezzel az új módszerrel is megmértek. A világegyetem energiakibocsátása azért esik, mert a már létező csillagok öregszenek, kisebbek és erőtlenebbek lesznek - tette hozzá.

Az univerzum vége azonban még beláthatatlanul messze van, túl korai lenne megállapítani a pontos dátumot a kutatók szerint.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Nos #52
    Elég jól definiáltak egy pontig. A nyelv nem egy matematikai formalizmus, ezt nem én találtam ki, és nem nehéz belegondolni, hogy így van. Valójában valószínűleg a fogalmak egy jó része alatt legalább egy picit mindenki mást ért. Míg a "tudomány" szó alatt adott korban és adott csoporton belül az emberek többsége biztos, hogy valami nagyon közelit ért, addig a hitnek már a legbutább szótárban is legalább két definíciója van, ha pedig valaki már filozófiai magasságokba emeli a dolgot, ha csak annyira is, hogy azt állítsa, hogy a tudomány hit, vagy nem, akkor bizony érdemes megbeszélni azt is, hogy egyáltalán miről beszélünk, mivel már a két szótári jelentés is eltérő állítást eredményez. Olvass egy kicsit a szemantikáról, a logikai és strukturális szemantikáról, érdekes.

    Amúgy az időézet qva jó :)
  • asgh #51
    A múltkor hallottam egy jó szöveget erről:
    Lehet, hogy a tudományban mégis csak léteznek vélemények és a madarak azért tudnak repülni, mert más a véleményük a gravitációról.
  • Sequoyah #50
    Szerencsere a tudomanyt magat ez hidegen hagyja. A tudomany modszerei pontosan es erthetoen definialtak (egy pelda a te szavaiddal: "reprodukálható módon, több független forrásból megerősítve"). Az, hogy egyesek ezt nem ismerik es/vagy nem hajlandoak kovetni, mit sem rontanak a tudomanyon magan.
    A baj ezzel az, hogy a hulyek nagyon magabiztosak, es sok embert meg tudnak gyozni, aki nem ert az egeszhez, es nem akarja beleasni magat. Ezzel pedig az altalanos intelligenciat rontjak. A tudomanyt persze ez hidegen hagyja, mert a vilag mukodese nem fog megvaltozni csak azert, mert valaki felreerti azt:)
  • asgh #49
    A tudomány és a hit elég jól definiált fogalmak, csak egyesek abban lelik örömüket, ha a fogalmakat keverik vagy relativizálják.
    Egyre gyakoribb jelenség, hogy ha egyes "a hivatalos tudomány által üldözött" ezotériahívők áltudományos halandzsája lelepleződik, akkor agresszív nyelvújításba kezdenek, azaz próbálják megváltoztatni az amúgy évszázadok óta egyértelmű alapfogalmak jelentését, hogy azok passzoljanak az agymenéseikhez. Ha pedig ebben sem találnak követőkre, akkor átmennek költészetbe, hogy ők ezeket a fogalmakat csak mint hasonlatokat vagy mint metaforákat használták, mert tudomány mint olyan nincs is, csak vallás meg művészet van, ezért mindenki minden szó alatt azt ért, amit akar.
    Tipikus esete ennek az evolúció tagadás vagy mondjuk a Holdra szállás megkérdőjelezése: először jönnek a zagyva elméletek, majd amikor sorra cáfolják őket, akkor váltanak a "nekik is joguk van a véleményükhöz" politikai érvelésre.
    Az egész persze arra megy ki, hogy számon kérhessék a civilizált párbeszédben elvárható toleranciát a velük egyet nem értőktől és amikor ezt nem kapják meg, akkor a másként gondolkodók szabadságharcos mártírjaiként tündökölhessenek.
    Csakhogy, mint lejjebb már leírtam, a tudományban nincs olyan, hogy tolerancia. Mint ahogy többségi vagy kisebbségi álláspont sincs. Csak több-kevesebb támogatást élvező elméletek és kísérleti bizonyítékok vannak. Viszont lehet akár a társadalmilag legbebetonozottabb elmélet a világon, ha kísérletileg az ellenkezőjét igazolják (reprodukálható módon, több független forrásból megerősítve), akkor az illető elméletből egyik pillanatról a másikra tudománytörténet lesz. (Ilyen volt pl. a biológiában az akkoriban széles körben elfogadott flogisztron elmélet, amit Pasteur kísérletileg cáfolt.)

    Persze az is igaz, hogy sokan próbálják a politikai, vallási, világnézeti eszméiket tudományos alapon igazolni pont azért, mert akkor azt hiszik, hogy felmentést kaphatnak a másokkal szembeni tolerancia alól. (Értsd: szabadon lehülyézhetik azt, aki másként gondolkodik a világról, akár köze van ennek a tudományhoz, akár nem.) Ezt az amúgy valóban káros jelenséget keverik egyesek azzal, hogy a "hivatalos tudomány" minden különutas megoldást alapból üldöz.

    Ennek viszont semmi köze ahhoz, hogy hogyan használjuk a tudományos fogalmainkat.
    Értsd: ha valaki a fejében kavargó kuszaságtól nem a normális embertől elvárható módon próbál szabadulni, azaz hogy megfigyel, kérdez, kétkedik és tanul, hanem félinformációk alapján alternatív valóságképet épít, majd azt akarja másoknak realitásként eladni, akkor jutunk el a "másként gondolkodás" azon szintjére, amit tényleg csak nettó hülyeségként lehet jellemezni.
    A "tudományos korrektség" jegyében persze tegyük hozzá, hogy csak addig, amíg kézzelfogható kísérleti eredmények nem igazolják az állításait.
    Utoljára szerkesztette: asgh, 2015.08.14. 17:03:51
  • Sequoyah #48
    Attol, hogy 100.000 tudos nem talal hibat, senki sem akadalyozza meg a 100.001-diket, vagy eppen teged, hogy megcafolja. De a cafolat nem az, hogy te mindenfele tudas nelkul idebofogod hogy nem hiszed el, mert tul bonyolult neked, vagy csak ugy.
    Szepen bizonyitsd be hogy nem igaz, es tard a nyilvanossag ele. Senki nem akadalyoz meg teged. Megtortent mar tobbszor is, hogy eleg erosnek latszo elmeleteket valaki megcafolt, es a tudomany elfogadta azt.

    De sajnos te nem mutatsz tobbet, mint a hitbuzgo vallasos, aki befogja a fuleit, hangosan lalalazik hogy ne hallja amit mondanak neki, es csakazaertis ragaszkodik hozza, hogy a fold lapos.
    Keves, nagyon keves.
    Legy szives eloszor a tudomanyos gondolkozas alapjaival kerulj tisztaba, mert anelkul ez csak kotekedes, es egyszeruen nem egy nyelvet beszelsz a tudomanyos elettel.
  • Irasidus #47
    Lehet, hogy neked mindegy, de a valóságban az a helyzet pontosan az, hogy a leírtak miatt soha nem lesz a gyorsulás nulla. A relem a gravitáció mértékéről beszél, nem gravitációs gyorsulásról, vagy erőről. Mellesleg Einstein óta a gravitáció nem erő, így a több mint 300 éves Newtoni elmélettel vitatkozol pusztán. Én képes vagyok felfogni, hogy gravitáció nem erő, és gravitációs gyorsulás nem egyenlő a gravitációval, te vagy az aki képtelen ezt felfogni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 15:03:23
  • Astrojan #46
    Bocs, az első bekezdés szólt közvetlenül Neked, a többit ne vedd magadra, teljesen OK amiket írtál.


    Iras, most tényleg azon akadtál fenn, hogy a Föld nem gomb alakú? Vagy kocka?

    Teljesen mindegy milyen alakú, minden testnek van tömegközéppontja és rohadtul nem érdekel, hogy ez egy méterrel errébb vagy arrébb van, teljesen nulla-e vagy a gyakorlatban meghatározható-e.

    Tehát a probléma: a Föld középpontja felé haladva a nullát közelíti a gravitáció(s erő) így a fekete lyuk középpontjában is a nullát közelíti a gravitáció(s erő).

    Ezzel szemben a relelm a végtelent közelíti a fekete lyukban. Képes vagy felfogni a kettő közötti végtelen nagy különbséget?
    Válasz 'Nos' üzenetére (#45)
    Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
  • Nos #45
    Te most szerintem nagyon mellélőttél. Én nem mondtam neked ellent, és annak sem mondtam ellent, amit leírtál.
    "100 ezer tudós nem talál hibát az akkor is lehet hibás" - Ilyesmiről nem is beszéltem. Meg ráadásul teljesen egyetértek vele.
    Csak elkezdtetek itt dobálózni azzal, hogy a tudomány hit, vagy nem, és erre írtam, hogy ez igazából csak a definícióktól függ. Ha a hitet szűken definiáljuk, nagyjából a klasszikus vallások szintjén, akkor nem hit. Ha nagyon tágan definiáljuk, akkor meg előbb utóbb eljuthatunk a legvégletesebb szkepticizmusig, amitől beljebb minden hit, a tapasztalással alátámasztott dolgok is, szóval a tudomány is. Erre írtam, hogy amíg nincs definíció, addig mindkettő lehet. De ez már annyira nem a téma, hogy itt be is fejeztem a trollkodást, kiszálltam. Bocs
  • Irasidus #44
    1. A valóságban nem nulla mert a Föld gravitációs és geometriai központja nem esik egybe. Egész pontosan 1,75 pGAL! Ezenkívül a föld nem gömb alakú, továbbá ez függ a töltés-sűrűségétől, a centripetális erőtől, és még számtalan egyéb tényező befolyásolásától, ami miatt a valóságban sem lenne nulla a gyorsulás, csak is elméletben.
    2. A gravitáció hatásai: a nagy nyomás, és hőmérséklet illetve a föld tömegközéppontjában a legmagasabb az idődilatáció (amit a Föld központján áthaladó részecskék késével lehet igazolni), illetve létrehozz egy úgynevezett gravitációs kút nevű jelenséget.
    3. A _gravitációs erő_ és _gravitáció_ megint csak nem ugyanaz, a gravitációs erő sem lesz nulla az első pontban kifejtett okok miatt, csak elméletben. Viszont maga a gravitáció nem nulla.

    A gravitációt nagyon szépen összekevered a gyorsulással, a kifejtett erővel, és hatásával. Én csak ezt látom...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 12:57:18
  • gforce9 #43
    Nem mintha analógiát lehetne vonni a fekete lyuk meg véges kiterjedésű test között, de azért te megpróbálod. Gratulálok.
További bejegyzések a fórumban...