Gyurkity Péter

Térkép készült az Univerzumról

Annak csak egy szeletéről, de a kutatók szerint így jobban megérthetjük a sötét anyagot.

Több száz csillagász összefogásának eredményeként született meg az eddigi legnagyobb háromdimenziós térkép az Univerzumról, amely a remények szerint részletesebb betekintést enged az azt meghatározó törvényekbe, ezzel együtt pedig segíthet a sötét anyag és a sötét energia megértésében.

A Brookhaven National Lab hivatalos oldalán jelent meg a bejelentés, amelyben közlik a Baryon Oscillation Spectroscopic Survey (BOSS) program eredményeit. Ez a kutatás járult hozzá az eddigi legrészletesebb térkép elkészültéhez, amely a teljes égbolt mintegy 20 százalékát fedi le, több mint 1,2 millió apró ponttal jelezve a különböző galaxisok és halmazok elhelyezkedését. Az óriási térkép mintegy 6 milliárd fényév széles, 4,5 milliárd fényév magas, mélységét tekintve pedig eléri az 500 millió fényévet, bár az erről közölt kép ennek csak egy apró szelete, hiszen „mindössze” 49 ezer galaxist ábrázol, amely a teljes adatbázis 3 százalékának felel meg.


A térkép nem kifejezetten azok számára készült, akik hosszabb (képzeletbeli) vándorlásra indulnának a kozmoszban, a kutatók ugyanis a sötét anyag és a sötét energia jobb megértésének reményében állították azt össze. Ehhez egy jóval nagyobb és részletesebb háromdimenziós térképre van szükség, hiszen a legfényesebb galaxisok egyben a legközelebbi szomszédaink, ez pedig az Univerzum helyett pusztán a hátsó kert feltérképezését jelentené, ami egyáltalán nem elegendő. Az új térképen is jól látszanak a sűrűbb régiók, ahol a sötét anyag mentén sorakoznak egymáson a galaxisok és azok halmazai, a méret felfogásában pedig segít, ha belegondolunk abba, hogy minden egyes pont több százezer fényévnyi területet fed le.

A sötét energia tekintetében az úgynevezett kozmológiai konstans a fontos kérdés, egyes kutatók szerint ugyanis egyetlen számmal jellemezhető az Univerzum tágulását előidéző tényező. A BOSS eddigi eredményei mindezt alátámasztani látszanak, de ezt más programok, így például a Dark Energy Spectroscopic Instrument (DESI) is igazolni próbálja majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #27
    Most ugye, belinkeltél egy wikipédiát, meg valami ipont, két média felületet, amivel nem tudom mit akartál alátámasztani, mivel ez média, ráadásul a wiki a legrosszabb fajtából. Zavaros amit írsz, a fizika nem hiten alapul, és nem szinonimákon. A sötét anyag léte nem -lehet, -talán, vagy -úgy tűnik, hanem masszív tény. Ráadásul a sötét anyagot ilyen értelemben nem kell keresni, az meg van, fel is lehet térképezni, lehet mérni a tömegét, és kutatásokat végezni vele - a gravitáció segítségével. Einstein egyenleteinek semmi köze ehhez, viszont Keplernek annál több! A kutatásokat egyrészt megfigyelésen alapulnak(!), másrészt elméleti magyarázatok kidolgozásán (mint általában a fizikában szokás).
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.24. 10:16:40
  • shakwill #25
    Aránylag tájékozott vagyok a fórumokon. Így a Csillagvárosban is. Tudom amit tudok... Igen sajnálatosnak tartom a személyeskedést bármely területen, különösen a "szakmai" fórumokon! Az ismerethiány nem baj. Arra való a tanulás, hogy ezt pótoljuk. A dölyfös ostobaság viszont baj! Főképpen baj, ha valaki megalapozatlan és bizonyíthatatlan agyrémeket anyázással próbál megalapozni! D. Gy. Ezért hagyta ott a neki dedikált topikot, alig lehetett "visszacsábítani". Tovább is van mondjam még?-Nem mondom.
  • Astrojan #24
    Belőled még soha nem rántottam elő semmit.
  • gforce9 #23
    Így van kételkedni kell, így fejlődik a tudomány, csak épp azt a kételyt meg kell alapozni, nem úgy mint te, hogy seggből előrántasz valamit, mint mindig.
  • Astrojan #22
    Helyes, vigyázz velem, de én azt javasolnám, hogy az önjelölt wikipédiatudósokkal vagy az önmagát tudósnak tartó kutató-kisérletező cikketíró gondolkodókkal vagy akár csapatokkal is ugyanúgy kell vigyázni. Mert a legnagyobb baj, hogy nekik (jobb híján) mindent elhiszünk, pedig kételkedni kell. Főleg ha valaki elmagyarázza és szájbarágja, hogy miért.

    Szerintem nem írtál marhaságot és valóban egy fizikai modell mindig korlátozott érvényességgel bír.

    Viszont egy matematikai modell semekkora érvényességgel sem bír !! Abból ugyanis nem lesz erősítő.
  • gforce9 #21
    "Remélem nem írtam nagy marhaságokat... "

    Te nem. De vele vigyázz. Megrögzött terjesztője olyan dolgoknak, hogy: nyomó gravitáció. Fénysebesség milliószorosával ható erők, stb. Ezenkívül ufóhívő és sok megalapozott tudományos elméletet tagad... mert szerinte nem úgy van. Ezeket alátámasztani viszont nem tudja. Azért írom hogy vigyázz vele, mert az elején még értelmesnek tűnik. 2-3 hsz után kezd kilukadni a hülyeségekre, amikben meggyőzni annyi esély van, mint kurvát a szüzességéről. Rengeteg tudományos fórumról már kitiltották ezek miatt.
  • shakwill #20
    Igen. Ezért lehetetlen komplex modellek felállítása. Csak korlátozott érvényességű modellekkel dolgozhatnak a fizikusok. Amikor én egy erősítőt építek, a kapcsolást paraméterezhetném másodfokú diff. egyenletekkel, de szorzás, osztásnál, meg néhány gyakorlati képletnél többet nem használok. A matekhoz nem is értek annyira, hogy Dr Házmann egyenleteit használjam. De, ha precíz egyenletekkel számolnám ki a paramétereket, a megépített kapcsolást ugyanúgy meg kell tanítani az Ohm törvényre, mint amikor elemi matekkal, sokkal kevesebb változót figyelembe véve számolok. Tehát a kész kapcsolást így is úgy is jusztírozni kell, hogy optimálisan működjön. A valóság komplexitása hatalmas, ezért egy "tökéletes" modellhez, végtelenhez közelítő számú változót kellene figyelembe venni, ami lehetetlen. Egy valamit is érő kozmológiai modell futtatásához még korlátozott számú változóval is szuper gépekre van szükség, amelyek petaflopos számítási potenciállal is hónapokig dolgoznak. Egy fizikai modell ezért mindig korlátozott érvényességgel bír. Remélem nem írtam nagy marhaságokat...
  • Astrojan #19
    Nem mindegy, hogy valami némileg pontatlan vagy teljesen téves.

    Pontosan ugyanis nem tudod leírni a természet valóságát, mert a természet NEM függvények és emberek által alkotott törvények alapján működik.

    Lehet a függvényeket addig simogatni amíg elég jó közelítést adnak a történésekre, de mindig csak közelítések maradnak, mivel a természet irdatlan mennyiségű részecske és annak statisztikus mozgásából tevődik össze amit a graviton (örökmozgó) mozgat.
  • shakwill #18
    A fizikát nem dumával kell csinálni, hanem megfigyeléssel matekkal és kísérlettel. A duma már minimális elvonatkoztatásnál is alkalmatlan a fizikai valóság pontos leírására.
  • Irasidus #17
    Einstein kozmológiai állandót a relativitáselmélet segítségével alkotta meg, igaz ő még statikus világegyetemmel számolt, ami szerint a világot összerántotta volna már a gravitáció, ezért beletett egy taszító erőt, ez lett a kozmológiai állandó. De ez csak számítás trükk volt, ezért vetette el. Ma már dinamikus modellel számolunk, viszont kiderült, hogy tényleg létezik egy taszító erő, a sötét energia, amit a tér mezőegyenletében írta le:

    "és ott is csak súrolgatjuk az alapvető fizika fogalmait."

    Mindig bájos amikor valaki kivetíti a saját tudatlanságát a világra. Hát nagyon nem így van, maradjuk annyiban, hogy te súrolgatod a fizika fogalmait, ami sajnálatos.

    "Azt se tudjuk mitől van tömeg mégis beleírjuk a képletekbe és ebből vonunk le elképzeléseket."

    Ezt minden frissen végzett fizikus hallgató tudja, már bocs, megint csak kivetíted a saját tudatlanságod.

    "Félelmetes mennyire távol vagyunk még egy startrekes féle működő űrhajótól amivel máshova elmenve is tudnánk méréseket készíteni.
    A fénysebesség áthatolhatatlansága pedig bezár minket ebbe a naprendszerbe , a tejút peremén."

    Honnan a fenéből veszed, hogy messze vagyunk, egy irodalmi alkotásban hadovált mesétől? Amúgy nem kell odamenni, tudom újdonság lesz neked, bár már írtam neked is, legalább kétszer, de az emberiség már úgy 300 éve feltalált egy eszközt aminek segítségével távolról is lehet mérni. Félelmetes igaz?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.20. 12:44:53