Az űrkutatásról szóló híreket egyesek komplex összeesküvés-elmélettel magyarázzák.

A napokban került sor a SpaceX új űrkapszulájának sikeres tesztjére, amelyet az óceánba való pottyanás, majd pedig az eszköz begyűjtése zárt le. Egyesek szerint azonban ez csak a legújabb hír a hamis beszámolók sorában, ugyanis az Univerzum nem is létezik. Meglehetősen szerteágazó véleményeket igyekszünk itt összefoglalni, amelyek között lehetségesnek tűnő magyarázatok is helyet kapnak.

Az elmúlt hónapokban viszonylag ismertté vált egy újnak számító összeesküvés-elmélet, amelynek követői (hívői) szerint a Föld teljesen lapos, vagyis nem egy geoid alakú égitesten lakunk, hanem egy nagy tányéron, amelynek peremén az Antarktisz, közepén pedig az Északi-sark helyezkedik el. A Föld tehát nem banán alakú, ahogy azt annak idején a Monty Python kiváló filmjében hallottuk, hanem lapos, dacára az elmúlt néhány évszázad ezzel ellentétesnek tűnő tudományos felfedezéseinek és kutatási eredményeinek. Ezzel függ össze azon elmélet, amely már az Univerzum létezését is kétségbe vonja, itt viszont számos eltérő, egymásnak olykor ellentmondó véleményt hallhatunk a potenciális szimulációk létezésétől az élet értelmét a szimpla tagadásban megtalálók ellentmondást nem tűrő kijelentéseiig.

Meglehetősen neves kutatók és egyéb személyiségek is felvetették már annak lehetőségét, hogy valójában egy komplex szimulációban élünk, a minket körülvevő Univerzum tehát pusztán ennek része. Szerintük számítási eltérésekben, valamint a fizika törvényeinek dugába dőlésében találhatnánk meg ennek bizonyítékát, bár az nyilván nem teljesen világos, hogy a bizonyos technológiai szintet elérő civilizációk vajon valóban elpusztítják-e önmagukat, illetve hogy ezek egy idő után feladják-e a komplex szimulációk kialakítására irányuló törekvéseiket (ezek ugyanis két eltérő lehetőséget vázolnak fel számunkra).

Ray Kurzweil annak idején azzal viccelt, hogy az Univerzum talán egy másik Világegyetemben élő középiskolai tanuló kísérlete, mindenesetre azon talán érdemes elgondolkodni, hogy a számítógépek teljesítményének exponenciális növekedésével vajon mi is eljutunk majd-e arra a pontra, ahol már a komplett Univerzumot leszimulálhatjuk – jóval részletesebben annál, mint ahogy azt ma a kisebb rendszerek esetében megtehetjük.

A terület egy kisebb szegletét képezik a holdraszállással kapcsolatos elméletek. Itt az utóbbi időben némileg finomodott a sokak által elfogadhatónak tartott változat, ők ugyanis azt emelik ki, hogy a küldetések megvalósultak, viszont számos, a sajtónak és a közvéleménynek szánt felvételt meghamisítottak, mivel itt egyrészt megsérültek az eredeti képek, illetve minél részletesebben szerették volna ábrázolni a nagy amerikai nemzeti sikert. A jóval bonyolultabb összeesküvésben hívők persze továbbra is tagadják a Hold elérését, szerintük ezt többek között az támasztja alá, hogy egyes űrhajósok később alkoholisták lettek (amit a stresszel és a bűntudattal magyaráznak), de ezen vélemények valószínűleg mindig velünk maradnak majd.