Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Megkerült az Univerzum nagy része

A galaxisokat valóban vékony szálak kötik össze, ezeket azonban csak most vették észre.

Az Univerzum pontos struktúrájával és összetételével kapcsolatos elméleteink jórészt olyan szimulációkra épülnek, amelyek nem minden esetben produkálják számunkra a kívánt (vagy várt) eredményeket. A kutatók számára eddig problémát jelentett, hogy ezen szimulációk szerint jóval több látható anyagnak kell lennie, mint amennyit megfigyeltünk, most azonban sikerült alaposan lefaragni a kettő közötti különbségből.

Két eltérő csapat szinte egyszerre jelentette be munkájuk eredményét, amely a korábban elvégzett szimulációkat igazolja vissza. Eszerint az egyes galaxisokat valóban a látható anyag által alkotott vékony szálak kapcsolják össze, ezen barionok (protonok és neutronok) pedig akár tízszer több anyagot is kitehetnek, mint amennyit maguk a galaxisok tartalmaznak. Mivel azonban a szálak olyan vékonyak (és ritkásak), hogy az általunk alkalmazott teleszkópok ezeket nem észlelik, speciális eljáráshoz kellett folyamodni ahhoz, hogy megkapjuk a megfelelő eredményeket. A szimulációk visszaigazolása viszont már önmagában is fontos fejlemény, hiszen ezzel joggal gondolhatjuk, hogy a sötét anyag mennyiségét is kellő pontossággal tudjuk megbecsülni, hiszen erre ugyanazon szimulációkat vetjük be.


A szakemberek egyetlen galaxispár megfigyelése helyett ilyen párok százait fotózták le, majd pedig az így kapott felvételeket kombinálták, hogy a rajtuk látható galaxisok nagyjából egybeessenek. Ezáltal az őket összekapcsoló szálak is markánsabban jelentek itt meg, kellő mennyiségű felvétel együttes alkalmazásával pedig már detektálhatóvá is váltak. Az eredmény szerint nem pusztán a szálak (rostok) visszaigazolása egyértelmű, hanem a barionok mennyiségének megbecslése is kellően pontos volt, bár ezzel a trükkel azt nyilván nem értük el, hogy ezeket egyesével vehessük szemügyre.

Az Univerzum látható anyagának jó része tehát megkerült, az erről alkotott elméletek helyesnek bizonyultak. A sort a sötét anyag pontosabb felmérésével folytatnák, ehhez azonban további munkára lesz szükség.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #201
    A standard kozmológia egy leíró modell, ami azt jelenti, hogy összefoglalja amit a világról feltártunk, de korántsem egy konzisztens rendszer, mint mondjuk a relativitás-elmélet, vagy a kvantum-mechanika. Így az elmélet néhol lyukas, néhol meg az új ismeretek fényében át kell írni. Tehát folyton változik, így értelmetlen olyanról beszélni, hogy nem jó, vagy nem működik, mivel nem egy Tudományos Elmélet (remélem ezt a szóösszetételt nem kell megmagyaráznom, és mindenki utána keres, mit jelent).

    A dimenzió a fizikában sok fogalmat jelől. Az idő továbbra is a világunk negyedik dimenziója, de nem a negyedik tér-dimenzió. Teljesen más a két dimenzió fogalma, és még vagy 5 különböző dimenzió fogalmom van a fizikában.
  • gforce9 #200
    Az elsők réggebbi fejlemények. A galaxisfejlődés jelenleg még nem letisztázott, nem mond olyat a standard kormológiai modell, hogy márpedig így és így történt hiszen jelenleg is kutatják, mint a cikk is mondja. Egyelőre szimulációk vannak, amikből kiesik valami, de ez még sokat fog finomodni részletekkel. Nemrégi fejlemény a galaxisok elredeződésének szálas szerkezete sem. Szóval itt még bőségesen várhatóak újdonságok. Emiatt biztosan nem kell újragondolni a kozmológiát. Vannak olyan folyamatok amik még nem tiszták. Ilyenek mindig is leszenek.

    A 2. dolgra pedig, ha jól értelmezem ez egy elméletben megjelenő 4. dimenzió, ami szintén nem újdonság. Jelenségek leírásához eddig is használtak magasabb dimenziószámot. A húrelméletben 26 is van :) Nem bizonyított az sem és ha jól veszem ki ez sem. Logikus következetes, a valósággal megegyező eredményt adó elméletek, de egyelőre bizonyítva nincsenek.
  • Macropus Rufus #199
    most olvastam:

    https://www.eurekalert.org/pub_releases/2018-02/uob-aar012918.php
    http://science.sciencemag.org/content/359/6375/534

    szóval úgy néz ki a dolog, hogy nem úgy működnek a dolgok ahogy azt eddig feltételezték. A standart kozmológiai modell szerint ilyen max az esetek 1%-ban lehetséges. Az új megfigyelések szerint van olyan galaxis ahol ez több mint 90%...
    Csak ott kapcsolódik az sg cikkhez, hogy itt is kijelentenek valamit. Ha megkérdőjelezed akkor hozzá nem értő vagy. Ua. a tény, hogy a csillagászatban nem igazán érdemes tényként kijelenteni valamit, hiszen az univerzum - mondjuk így - globális összefüggéseiről semmit nem tudunk.
    Ezt a fenti felfedezés is remekül alátámasztja: gyak. a standart modell már nem működik. De évekig hivatkozott rá mindenki.
    Én szerintem a világegyetem nem egészen ügy működik ahogy mi most elképzeljük. Szinte évente lehet olvasni olyan felfedezést ami megdönti azt ami addig tényként volt kezelve. Lásd pl. ezt a mostani esetet, vagy azt, hogy nagyon úgy néz ki meg van a 4. dimenzió. Ami az eddigi "tény"-el ellentétben, nem az idő, hanem a tér 4. dimenzióba való kiterjedése:

    https://www.nature.com/articles/nature25000
    https://www.nature.com/articles/nature25011

    Már csak idő kérdése és könnyen lehet, hogy az eddigi csillagászati ismereteinket siman ignorálhatjuk és lehet újra gondolni az un. standart modelleket.
    Mess with the best, die like the rest
    Linux4ever
  • Irasidus #198
    Figyelj, itt több probléma is van azzal amit írsz. Egyrészt, a galaxis tömegtest, és nem egy tömegközépnt, vagyis nem a központi fekete lyuk tartja egyben a galaxist, hanem saját tömege, illetve a sötét anyag. A tömegközpont eleve egyszerűsítés, ami a Naprendszer esetében úgy-ahogy működik (még itt sem), de galaxis méretben, tömeggel, anyagmennyiséggel nem. A fekete lyukak gravitációja ugyanúgy a távolság négyzetével csökken, mint minden tömeggel rendelkező égitest esetében, és nemhogy a galaxis határáig nem terjed ki a gravitációs hatása, de már néhány fényév távolságra sem. Amit írsz azt gravitációs lencse hatás, amit Einstein száz éve már megjósolt, és húsz éve felfedeztek, viszont ez a hatás csak a fekete lyukak és égitestek, vagy egész galaxisok közvetlen környezetében figyelhető meg. A galaxisok egy része azért lapult (nem mind, vannak gömbszimmetrikus, elliptikus és irreguláris (bocs, szabálytalan) galaxisok is, fekete lyukkal a közepükön), szóval azért, mert forog és forgás kilapítja. A galaxis elhagyása egyszerű, a harmadik kozmikus sebességet kell elérnie egy égitestnek, van néhány ilyen ismert égitest a mi galaxisunkban is. Ezt a sebességet többféle módon el lehet érni. És végül a gravitációs lencse hatás eltorzult képet ad, nem egy szép korongot, mivel ez nem egy csiszolt lencse, tökéletes fókusztávolsággal és szimmetriával. A síkon kívül rengeteg anyag van, amit machonak, és halonak hívunk. Ez leginkább gáz formájában van jelen. Egy galaxis nem addig tart amíg az utolsó csillagot látod... Na, most így hirtelen ennyi a hiba.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.12. 18:45:58
  • ostoros #197
    Hogy én is beletrollkodjak: Szerintem a téridő görbület a központi fekete lyukak körül eltéríti a galaxis túloldalán található objektumok gravitációját, és ezzel fókuszálja azt. Minél távolabb esik ezért egy test a központi fekete lyuktól, annál közelebb kerül ennek a fókuszált gravitációnak a fókusz pontjához. Emiatt a középponttól távolodva az anyagra ható gravitáció egyre nagyobb arányban származik fókuszált forrásból, és egyre kevesebb származik magából a fekete lyukból. Ez a magyarázat egyúttal megmagyarázza a galaxisok lapított alakját is: ha egy csillag megfelelően eltávolodna a galaktikus síktól, egyszerűen elrepülne.

    Illetve, gondolom el is repült azért nincs a síkon kívül semmi. :)
    A felforgatásról, egy volt KGB-st?l.
    http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
  • asgh #196
    Szerintem nem érted, hogy a természettudományokban mit jelent az, hogy elmélet.
    Az elmélet egy modell, ami alapján leírjuk a fizikai valóság működését. Nem valami vallási tan vagy az örök igazság filozófiai kinyilatkoztatása.
    A természettudományos elméleteket egyrész sosem kezelik filozófiai értelmben tényként, ugyanakkor a jelenlegi ismereteink alapján kijelenthető, hogy _jelenleg_ ezek segítségével írhatjuk le a legpontosabban a természet működését.
    Így fordulhat elő, hogy egyes elméletek akár ellent is mondhatnak egymásnak, mint a kvantumfizika és a relativitás elmélet, mégis adott részterületekre gyakorlatban használható mind a kettő.
    Mosolyoghatsz ugyan a fizikai elméleteken, de ahhoz, hogy legyen számítógéped, amin ezt leírod, szükség van a kvantumfizikára annak minden elméleti vonatkozásával együtt, a műholdak pályájának kiszámításához a relativitás elméletre és így tovább.
  • xrt #195
    "Tudománytörténeti előadás. Köszi szépen ezzel be is bizonyítottad, hogy nem is érdekel a téma és nem megismerni akarod a fizika jelenlegi állását és eredményeit csak a tudatlanság foteljából tagadsz mindent. Oké....."

    Ne is haragudj, de megnézek minden ilyen előadást, de amikor elméletet tényként kezelnek max. egy mosolyt kap az előadó mert többet nem érdemel!
  • gforce9 #194

    "Te olyan előadássorozatot linkeltél, ahol feltételezéseket tényként kezelnek. Ugyan megnéztem, és egy mosoly erelyéig élő is volt..."

    Tudománytörténeti előadás. Köszi szépen ezzel be is bizonyítottad, hogy nem is érdekel a téma és nem megismerni akarod a fizika jelenlegi állását és eredményeit csak a tudatlanság foteljából tagadsz mindent. Oké.....
  • xrt #193
    "Amit írsz tagadás, az ismeretek nélkül."

    Nos erről beszélek! De te meg feltételezéseket tényként kezelsz. Sokkal rosszabb!!!



    "A részecskefizika eredményei nyilvánosan elérhetőek, de a leírás egy a témában nem járatos embernek végtelenül bonyolult."

    Ok, bevállalom hogy bonyolult lesz, de egy linket légyszi! De ne kamu linket!



    Te olyan előadássorozatot linkeltél, ahol feltételezéseket tényként kezelnek. Ugyan megnéztem, és egy mosoly erelyéig élő is volt...
  • gforce9 #192
    Amit írsz tagadás, az ismeretek nélkül.

    A háttérsugárzást megjósolja a kormológiai modell és azt is milyennek kell lennie. Kimérték, stimmel.

    "Szerinted ez bizonyítja az exoakármik létezését? Számomra ez vicces."
    Összekevered a 2 topicot. Itt nem az exobolygókról van szó. Legalább arra vedd a fáradtságot, hogy figyelsz arra amit leírsz.

    A részecskefizika eredményei nyilvánosan elérhetőek, de a leírás egy a témában nem járatos embernek végtelenül bonyolult. Ezért van ilyenekről kevés cikk, mert nem nagyon lehet szemléletesen leírni a kvantumfizikát. Ezért linkeltem az előadássorozatot, amiben megpróbálják valamilyen szinten érzékletesen leírni azt, ami egyébként 3 táblát betöltő képlet és egy szuperszámítógép munkájából kiesik.
További bejegyzések a fórumban...