Gyurkity Péter

A fény nagy része is hiányzik a világ­egyetemből

Egy új kutatás szerint a sötét anyag és a sötét energia mellett megjelenhet a sötét fény kategóriája is.

A Colorado Egyetem csillagászai a Hubble űrteleszkóp 70 millió dollárba kerülő Cosmic Origins spektrográfját használták fel annak kutatására, hogy a galaxisok közötti térben megtalálható hidrogéngáz "indái" honnan eredhetnek. Megállapították, hogy az ionizált gáz jelenléte nem magyarázható a ma ismert forrásokkal, vagyis valami hiányzik az egyenletből.

A galaxisok között elterülő óriási, szinte felfoghatatlan méretű térben a hidrogéngáz csomói, indái helyezkednek el, amelyek összekötik a sűrűbb anyaggal rendelkező területeket. Azt jól tudjuk, hogy a semleges hidrogénatomok ultraibolya fény hatására töltött ionokká válnak, vagyis a gáz ionizációja megy itt végbe, amihez azonban szükség van bizonyos mennyiségű fényre. Ezen ionizáló fotonoknak ma két ismert forrása van: egyrészt a kvazárok, amelyeket a fekete lyukakba ömlő forró gázok táplálnak, illetve a fiatal, nagyon forró csillagok. Ezekből azonban mai ismereteink szerint nincs elegendő ahhoz, hogy megmagyarázzák az ionizált gáz hatalmas kiterjedését.

Az ismert Univerzumban a mostani, szuperszámítógéppel végrehajtott szimuláció szerint pontosan ötször annyi hidrogénion található, mint amennyit a rendelkezésre álló források fotonjai produkálnának. Mi több, ez az óriási eltérés a viszonylag közeli, jobban tanulmányozott régiókban mutatkozik, míg a távolabbi tartományok galaxisai esetében (amelyek egyben a Világegyetem korai állapotát mutatják meg számunkra) mintha minden stimmelne - a szimuláció itt rendben lezajlott, az adatok tökéletesen passzoltak egymáshoz. Természetesen maga a szimuláció is téves lehet, ez azonban azért lenne meglepő, mert a hidrogéngáz jelenléte a szakemberek szerint az egyik legjobban ismert részlet.

Az eredmény alapján tehát az ionizáló fotonok mintegy 80 százaléka hiányzik, ezt egyéb, eddig nem ismert források szolgáltathatják. Biztosat ezzel kapcsolatban még nem tudnak mondani, de a távoli galaxisokkal kapcsolatos tudástárunk folyamatosan bővül (lásd a Hubble űrteleszkóppal kapcsolatos januári hírünket), így talán egy napon választ adhatunk a ma még fogós kérdésre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #84
    Neked ahhoz kellett egy év, hogy rájöjj, hogy nem vagy képben? Hát oké.
  • Irasidus #83
    Igen, csak neked.
  • ENVE #82
    Csak nekem tünik ez olyannak, mint egy 1000éves vár, amit toldoznak-foltoznak, csak szét ne hulljon?
  • dubito1 #81
    Igen persze hogy kevesebb a fény, mint gondonánk: tegnap olvastam a német AstroNews-on. hogy talán mégis a neutrinók egy fajtája a 'majorana' lenne a sötét anyag
  • dubito1 #80
    gforce9,

    Ja ilyen értelemben igazad van. Bizonyos szintig eljutunk, utána már csak a matek marad (ami hasznos, de egyre nehezebben értelmezhető, a "józan ész" számára ) és ekkor jönnek a filozófusok (ez még csak hagyján) de jönnek az áltudósok is akik tökéletesen megmagyarázzák a jelenség okát, a fizikusok sarlatán voltát stb...

    . Sajnos tapasztalataim szerin többségben vannak: egy csillagászati előadásra (ingyenes) elég egy kis terem (az sem fog megtelni), ha jön egy "Egeli-félle igazmondó ember", a nagyterem is tele lesz, mégha belőpődíj is van.
  • gforce9 #79
    Hát pedig a fizika is leíró, csak mélyebb, mint mondjuk egy geológia. :)

    Persze hogy megpróbálják megérteni a miértet. Csak ugye lehet úgy nézni hogy: Annyira mélyre tudtak menni, hogy a proton és elektron töltésével hozható összefüggésbe, erővonalakkal mágneses mezővel le lehet írni hogyan is van. Erre vagy rámondjuk, hogy most már tudjuk a miértet arra, hogy miért himbálózik a mérőkeret vagy kérdezhetjük azt is hogy: "Na jójó, de miért annyi az elektron töltése amennyi? És miért pont annyi, mint a protoné?" Kinek mit jelent a "miért" fogalma és ki milyen mélységű válasszal elégszik meg.
  • dubito1 #78
    gfore9,

    Ez persze igaz, de tudod pl. mikor annak idején rádöbbentek, hogy az elektromos áram hatásra elhajlik az iránytű nagyon alapos kutatás (és matematizálás!) indult meg a fizikusok részéről... nemcsak leírták a jelenséget, próbálták megfejteni PONTOSAN, (azaz számszerűleg is!) és az okot is keresték, hogy a megfejtés mennyire teljes és végleges azon alighanem megoszlanak a vélemények.

    "Mérő tudománynak" egyik tanárunk nevezte a fizikát, "leírónak" . a 'természetrajzot' , vagy az anatómiát mondta, legyintve....
  • gforce9 #77
    A fizika elsősorban leíró tudomány. Leírja, hogy mi hogyan működik, lehetőleg a legalapvetőbb megfigyelésekre építve és abból kiindulva. Ha a miértre keresi az ember a választ, az már más kérdéskör.
  • dubito1 #76
    gfore9,

    Hát persze hogy tágul! Ezt el kell fogadni többek közt a 1a szupernovák miatt... de mi tágul? A tér? Hm a tér egy matematikai fogalom, amivel remekül lehet számolni, hajlítani stb... de hogy nem volna ott valami 'ismeretlen anyag' vagy 'valami'.. az már inkább "HIT kérdés" és nem fizikai tény. Igen egyelőre Minkowsky egyenleteivel le lehet az ilyesmit írni, csak ne próbálják "meg is magyarázni". A legtöbb ember számára még Euler imaginárius számai is megfoghatatlanok, pedig beváltak, csak az nem szabad elfelejteni, hogy a négyzet gyök -1-ből ő sem tudott gyököt vonni..... a mérnökök ennek ellenére könnyen számolnak és a házak, hidak nem emiatt dölnek néha össze.
  • dubito1 #75
    Nemcsak elméletünk nincs, hanem a "megfelelő" műszereink is hiányoznak a fizika legújabb problémáinak "megmérésére". Pedig a fizika "mérő tudomány".. a baj már az relativitás és a kvantum fizika között is tapasztalható. Ellentétben a relativtás "végtelenjeivel" a kvantum fizika valahogy megszabadult az ő végtelenjeitől, de megmagyarázni ő sem tudja, inkább számolni lehet a megoldással (pl. tömeg nélküli parányok... hát az meg mi? netán szellem? Aligha, inkább azt jelzi az agyunk nem ilyesmiknek a megmérésére alakult ki.) Newton talán akkor volt a legnagyobb, mikor mi merte mondani: "elméleteket nem gyártok, a gravitáció müködik, de hogy az mi is arról fogalmam nincs...." valami ilyesmit jelentett ki méghozzá latinul... de nekünk a mai elméletek kinaiul vannak megírva.
    Véges lények vagyunk a tudásunk ezért véges ........ alighanem a végtelen törvényszerűségeire hivatkozva született meg Gödel 2 "nem teljességi tétele", (állítólag őt csak a "szak-matematikusok" értik, mindenesetre az ilyesmi nekem azt jelzi a fák nem nők az égig. Még sok minden megtudhatunk, de mindent aligha.