Gyurkity Péter
A fény nagy része is hiányzik a világegyetemből
Egy új kutatás szerint a sötét anyag és a sötét energia mellett megjelenhet a sötét fény kategóriája is.
A Colorado Egyetem csillagászai a Hubble űrteleszkóp 70 millió dollárba kerülő Cosmic Origins spektrográfját használták fel annak kutatására, hogy a galaxisok közötti térben megtalálható hidrogéngáz "indái" honnan eredhetnek. Megállapították, hogy az ionizált gáz jelenléte nem magyarázható a ma ismert forrásokkal, vagyis valami hiányzik az egyenletből.
A galaxisok között elterülő óriási, szinte felfoghatatlan méretű térben a hidrogéngáz csomói, indái helyezkednek el, amelyek összekötik a sűrűbb anyaggal rendelkező területeket. Azt jól tudjuk, hogy a semleges hidrogénatomok ultraibolya fény hatására töltött ionokká válnak, vagyis a gáz ionizációja megy itt végbe, amihez azonban szükség van bizonyos mennyiségű fényre. Ezen ionizáló fotonoknak ma két ismert forrása van: egyrészt a kvazárok, amelyeket a fekete lyukakba ömlő forró gázok táplálnak, illetve a fiatal, nagyon forró csillagok. Ezekből azonban mai ismereteink szerint nincs elegendő ahhoz, hogy megmagyarázzák az ionizált gáz hatalmas kiterjedését.
Az ismert Univerzumban a mostani, szuperszámítógéppel végrehajtott szimuláció szerint pontosan ötször annyi hidrogénion található, mint amennyit a rendelkezésre álló források fotonjai produkálnának. Mi több, ez az óriási eltérés a viszonylag közeli, jobban tanulmányozott régiókban mutatkozik, míg a távolabbi tartományok galaxisai esetében (amelyek egyben a Világegyetem korai állapotát mutatják meg számunkra) mintha minden stimmelne - a szimuláció itt rendben lezajlott, az adatok tökéletesen passzoltak egymáshoz. Természetesen maga a szimuláció is téves lehet, ez azonban azért lenne meglepő, mert a hidrogéngáz jelenléte a szakemberek szerint az egyik legjobban ismert részlet.
Az eredmény alapján tehát az ionizáló fotonok mintegy 80 százaléka hiányzik, ezt egyéb, eddig nem ismert források szolgáltathatják. Biztosat ezzel kapcsolatban még nem tudnak mondani, de a távoli galaxisokkal kapcsolatos tudástárunk folyamatosan bővül (lásd a Hubble űrteleszkóppal kapcsolatos januári hírünket), így talán egy napon választ adhatunk a ma még fogós kérdésre.
A Colorado Egyetem csillagászai a Hubble űrteleszkóp 70 millió dollárba kerülő Cosmic Origins spektrográfját használták fel annak kutatására, hogy a galaxisok közötti térben megtalálható hidrogéngáz "indái" honnan eredhetnek. Megállapították, hogy az ionizált gáz jelenléte nem magyarázható a ma ismert forrásokkal, vagyis valami hiányzik az egyenletből.
A galaxisok között elterülő óriási, szinte felfoghatatlan méretű térben a hidrogéngáz csomói, indái helyezkednek el, amelyek összekötik a sűrűbb anyaggal rendelkező területeket. Azt jól tudjuk, hogy a semleges hidrogénatomok ultraibolya fény hatására töltött ionokká válnak, vagyis a gáz ionizációja megy itt végbe, amihez azonban szükség van bizonyos mennyiségű fényre. Ezen ionizáló fotonoknak ma két ismert forrása van: egyrészt a kvazárok, amelyeket a fekete lyukakba ömlő forró gázok táplálnak, illetve a fiatal, nagyon forró csillagok. Ezekből azonban mai ismereteink szerint nincs elegendő ahhoz, hogy megmagyarázzák az ionizált gáz hatalmas kiterjedését.
Az ismert Univerzumban a mostani, szuperszámítógéppel végrehajtott szimuláció szerint pontosan ötször annyi hidrogénion található, mint amennyit a rendelkezésre álló források fotonjai produkálnának. Mi több, ez az óriási eltérés a viszonylag közeli, jobban tanulmányozott régiókban mutatkozik, míg a távolabbi tartományok galaxisai esetében (amelyek egyben a Világegyetem korai állapotát mutatják meg számunkra) mintha minden stimmelne - a szimuláció itt rendben lezajlott, az adatok tökéletesen passzoltak egymáshoz. Természetesen maga a szimuláció is téves lehet, ez azonban azért lenne meglepő, mert a hidrogéngáz jelenléte a szakemberek szerint az egyik legjobban ismert részlet.
Az eredmény alapján tehát az ionizáló fotonok mintegy 80 százaléka hiányzik, ezt egyéb, eddig nem ismert források szolgáltathatják. Biztosat ezzel kapcsolatban még nem tudnak mondani, de a távoli galaxisokkal kapcsolatos tudástárunk folyamatosan bővül (lásd a Hubble űrteleszkóppal kapcsolatos januári hírünket), így talán egy napon választ adhatunk a ma még fogós kérdésre.