Gyurkity Péter
Nem csökkent a kínai metánkibocsátás
Pedig mindenki ezt várta a szigorú szabályozás életbe lépésétől.
A kínai energiaszektor átalakulása kapcsán az elmúlt években számos alkalommal olvashattunk arról, hogy az atomenergia felfuttatásával, a földgáz nagyobb tételben való importálásával és felhasználásával, valamint szigorú szabályozás bevezetésével igyekszik az ország felvenni a harcot a légszennyezés és a környezetvédelem területén. Egy most közzétett tanulmány szerint ez eddig nem sikerült, a szénbányászat révén ugyanis jóval nagyobb mennyiségben szabadul fel a metán, mint korábban.
A John Hopkins által elkészített anyagból kiderül, hogy bár az ázsiai ország még 2010-ben vezette be a szénbányászatra vonatkozó új előírásokat (amelynek értelmében a bányászati tevékenység során felszabaduló metángázt el kell égetni vagy valamilyen módon fel kell azonnal használni), ez a nagy remények és a nemzetközi sajtóban megjelent pozitív vélemények ellenére sem hozott kedvező változást. Mi több, a 2011 és 2015 közötti időszakban minden egyes évben nőtt a szektor metánkibocsátása, annak ellenére, hogy 2015-re már 8,4 milliárd köbméter szénbányászati metán felhasználását írták elő, amelyet 2020-ra egészen 20 milliárd köbméterre növelnének (ez már duplája a Kanada és Ausztrália méretű országok éves felhasználásának).
A csapat a japán űrügynökség által még 2009-ben fellőtt GOSAT (Greenhouse Gases Observing) műhold adataira támaszkodva állította össze a tanulmányt, ennek során most először fókuszáltak egyetlen ország kibocsátási mutatóira, míg korábban, a hasonló munkákban, egész régiókat (így például az indiai szubkontinenst) vettek alapul. A műhold az elsők között szolgáltat kellően részletes információt a felszínen zajló folyamatok felméréséhez, így tudták például kimutatni, hogy az ezen időszak alatt végbement globális növekedés 11-24 százalékát tette ki a kínai emelkedés, amely az említett szabályozás ellenére ment végbe. A 12. ötéves terv előírásai tehát nem sokat használtak, a megújuló energia, a földgáz, valamint az atomenergia terjeszkedése ellenére még mindig a szén viszi a prímet, ez ugyanis továbbra is az ország elektromosáram-előállításának 72 százalékát teszi ki – ennek fényében nem túl meglepő a negatív trend.
A megoldást a technológiai újítások szélesebb körű alkalmazásában, valamint további vezetékek lefektetésében látják – előbbi a metán nagyobb hányadát tudná elkapni, míg utóbbi révén ezt gyorsan eljuttathatnák az erőművekhez.
A kínai energiaszektor átalakulása kapcsán az elmúlt években számos alkalommal olvashattunk arról, hogy az atomenergia felfuttatásával, a földgáz nagyobb tételben való importálásával és felhasználásával, valamint szigorú szabályozás bevezetésével igyekszik az ország felvenni a harcot a légszennyezés és a környezetvédelem területén. Egy most közzétett tanulmány szerint ez eddig nem sikerült, a szénbányászat révén ugyanis jóval nagyobb mennyiségben szabadul fel a metán, mint korábban.
A John Hopkins által elkészített anyagból kiderül, hogy bár az ázsiai ország még 2010-ben vezette be a szénbányászatra vonatkozó új előírásokat (amelynek értelmében a bányászati tevékenység során felszabaduló metángázt el kell égetni vagy valamilyen módon fel kell azonnal használni), ez a nagy remények és a nemzetközi sajtóban megjelent pozitív vélemények ellenére sem hozott kedvező változást. Mi több, a 2011 és 2015 közötti időszakban minden egyes évben nőtt a szektor metánkibocsátása, annak ellenére, hogy 2015-re már 8,4 milliárd köbméter szénbányászati metán felhasználását írták elő, amelyet 2020-ra egészen 20 milliárd köbméterre növelnének (ez már duplája a Kanada és Ausztrália méretű országok éves felhasználásának).
A csapat a japán űrügynökség által még 2009-ben fellőtt GOSAT (Greenhouse Gases Observing) műhold adataira támaszkodva állította össze a tanulmányt, ennek során most először fókuszáltak egyetlen ország kibocsátási mutatóira, míg korábban, a hasonló munkákban, egész régiókat (így például az indiai szubkontinenst) vettek alapul. A műhold az elsők között szolgáltat kellően részletes információt a felszínen zajló folyamatok felméréséhez, így tudták például kimutatni, hogy az ezen időszak alatt végbement globális növekedés 11-24 százalékát tette ki a kínai emelkedés, amely az említett szabályozás ellenére ment végbe. A 12. ötéves terv előírásai tehát nem sokat használtak, a megújuló energia, a földgáz, valamint az atomenergia terjeszkedése ellenére még mindig a szén viszi a prímet, ez ugyanis továbbra is az ország elektromosáram-előállításának 72 százalékát teszi ki – ennek fényében nem túl meglepő a negatív trend.
A megoldást a technológiai újítások szélesebb körű alkalmazásában, valamint további vezetékek lefektetésében látják – előbbi a metán nagyobb hányadát tudná elkapni, míg utóbbi révén ezt gyorsan eljuttathatnák az erőművekhez.